Vörös István

VÍZVEZETÉK-ÉPÍTÉS A VÉCSEY UTCÁBAN


1
Most végre látom, mi van
a beton alatt. A föld erre
sárga. Nyilván a Duna
rakta le. A munkások észre
sem veszik, mellettük egy élő

mamut. Kikapaszkodik
a markológép közelében és
méregeti, mint egy nőstényt.
A rendőr sípjába fúj.

A járda alatt barlang nyílik,
ahol eddig ősemberek
laktak. A troli végigszáguld

egy gleccseren. A galériás
sziklafestményt keres,

gumicsizmában pokolra száll.

2
Most végre látom, mi van
az ég fölött. Túl sok sárga
fény. Nyilván a Duna rakta
le. A résen – fölülről –
ördögök érkeznek. Fölborult

a túlvilág. A zsákmány, amit
már legyőztünk, életre kel.
Itt valaki hangokkal vadászik
és síppal öl. Egy piros

mamutot sikerül becsalni
a jégre. A gyerekek démont
fogtak, akinek lábáról

forrázás nélkül is lejön
a pata. A varázsló jókedvű,

szurkot főz kis kőedényben.