Horváth Elemér

ALEXANDER SELKIRK

(1676–1721)

hányszor látta éji tenger fölött
az egyedüllét nagy csillagait?
hányszor a tenger fehér csipkéit
születni s meghalni a homokon?
öt év a talpalatnyi szigeten
valami végtelenhez volt közel
az örök kézzelfogható napok
brutális rendje kecskebőr kabát
napernyő nyíl s elszánt várakozás
a láthatár üres tüze előtt
itt most a kikötő zsúfolt lebujai
ámulva hallgatják amit mondani tud
egyszer fiatalon és halhatatlanul
volt egy sziget nincs mást mondania