René Guy Cadou

A VÉR UTCÁJA

Vidéki utca eszembe jutsz te szüntelen
Szökdécselt az eső mentünk én s jegyesem

Halk novemberi est volt alacsony minden lámpa
Tébolyult gyermekek jajgattak a szobákban

Girhes kutyák ólálkodtak égen és folyosón
Sok sötét alak sok halott jött szembe elosont

Csak harmadik oldalát böngészted a lapoknak
Mást nem szabadott Semmi bűntény Kis perpatvarok csak

Az éjszakában pár erőszakolás csupa banális dolog
De szobád falaiban egy ló zokogott

Ma te vagy a legszebb lombja alatt a fáknak
Bő vízben mosnak mint a fehér ruhákat

Nap számsorát sütötték rád örökre bélyegül
Fonográfok méhek járnak be zsongnak körül

Derék csavargó marka öblén bújtat madarakat
Déltájt részeg keresztet vet öleli a patak

Az emberek szemébe szembogara mint víz hull
S Krisztus lép tántorogva amikor visszaindul.

Lackfi János fordítása