Lázáry René Sándor

(ÓH, HÁNY POÉTA…)

Óh, hány poéta, hebre szent,
Czívis, polgári czefre czenk,
Hány senki zengi Debreczent!
– – – – – – – – – – – – – –
Most kellenél, szegény Vitéz Mihály,
Hogy itt megint Reményt igézz, s kiszállj
Sírhantodból… De hely ma
Sem vón’ számodra tán,
Kesernyés ajkú pajtás!
Hamis próféta, selyma
Pap annyi, mint a pelyva –
Emészt a gaz, s tenyész
A lelki fattyúhajtás…
– – – – – – – – –
Ezért ne vedd zokon, amint
Kedélyed fád rokona int –
Henyélj inkább, Csokonaink!

1905. január