HOLMI
HOLMI.org | A Holmi internetes vltozata |
  • A HOLMI postájából
  • Búcsú a HOLMI-tól
  • Figyelő
  • Fordítás
  • Interjú
  • Kotta
  • Legfrissebb
  • Levelezés
  • Napló
  • Nekrológ
  • Próza
  • Tanulmány
  • Uncategorized
  • Vers
  • Visszaemlékezés
  • Vita
  • Főoldal
  • Rendezvények, hirdetések
  • Kereső
  • Repertórium
  • PDF Archívum
  • Lexikon
  • Impresszum
  • Bejelentkezés


    Mihent az rk nyomtatsba egy egsz nemzet elt el kezdenek egymssal vetlkedni, azonnal meg indul a szp elmlkeds...

    Vörös István: A TÉLI ESTE HANGJAI

    Vörös István

    A TÉLI ESTE HANGJAI

    Egy férfi áll az ablakban
    vállán csecsemővel.
    A csecsemő nyög. A férfi
    sóhajt. Az utcán felbúg
    egy motor. Ellépnek
    az ablaktól, nyikorog
    a padló. A tükörben akkorát
    csobban a tükörképük, mint
    mikor valaki hasast ugrik
    a stégről. A látvány
    zajosan kering a szobában.
    Nem látom magam, mondja
    a férfi. A felesége
    galagonyateát hoz be.
    Az ajtószárny halkan
    a szekrénynek ütődik.
    Repülő tart keletnek
    a város fölött. Villany-
    kapcsoló kattan. Szárnysuhogás-
    formát lehet hallani.
    A nagyobbik gyerek
    a lépcsőházban beszél:
    „A kísértetek foga nem koppan
    a pohárhoz. Nem is isznak.
    Mégis hallható, hogy néha nagyot
    nyel valamelyikük.” Edényzörgés a
    konyhában. A fürdőben
    mosógép táncol. A rádió
    híreit valaki lehalkítja.
    A férfi már megint ott
    áll az ablaknál. A vállán
    most nincs senki. Lent
    sípolva kanyarodik
    a villamos. Hallom a hideget,
    gondolja. De a lánya
    lélegzését csak akkor
    hallani, amikor nem
    alszik. Aztán
    megszólal a telefon.

     

    Holmi 2005 | Tervezte a pejk
    Valid CSS! Valid HTML 4.01!