SzerzImre Flóra

RONSARD A HALDOKLÁSRA GONDOL

mint a halál olyan erős a szerelem
és olyan keserű is mint az alvilág
ez az a veszteség ami nem múlik el
elmúlhat az alany és elmúlhat a tárgy

de örökkévaló a fantomfájdalom
ha lassacskán a test végül is szétrohad
mikor a pusztulás sorban a tagokon
tovább burjánzik és sejtről sejtre halad

hogy lassan nem marad csak nedv amely szivárog
szikkadó csont csupán megapadó szövet
mikor a kapcsolat megszakad látó s látott
között mikor az agy nem fog már több jelet

még akkor ott a végső szétbomlás során
az utolsó is az az maga a halál