Parti Nagy Lajos

LÁTOGATÁS AZ ŐSZOLÓGIÁN

Részlet a Dumpf-szonettekből

„a kánkán is csomót keres”
(Dumpf Endre)

itt van az ősz huss egykettőre
maró setét cseppel tele
mint kéményseprők zsebkendője
vonul az ég Csepel fele
repül az ősznek szarva-tőgye
torkomig csügg a bőnye le
bár náthaimnak szárnya nőne
és elrepülhetnék vele
hisz életemnek semmi jója
lehull az este vasgolyója
kisülget kémény és kalács
de énnékem nem sül ki ó jaj
csak szám előtt a vipla sóhaj
s kályhám ölén a puszta rács

*
az őszológiában olykor gyakori
a névváltoztatás ki tudja mér’
az idő doktor Takony Tihamér
de úgy mutatkozik be: takoni
és félrehívja azt ki félreér
ti bár ki merné félreérteni
ránéz és már remegnek térdei
hogy ne őt szúrja ki az istenér’
az idő csak megy gúnyos lakoni
kushadnak mind az amíg meg nem haltak
„na most mi van ti bamba beutaltak
frissen kiáltsátok hogy Takony”
és nincs apellát völgyön és hegyen
dörög a kórus, mert ez így megyen
és ráfelel a visszhangos Bakony

*
mint eltévedt és meghökkent fiúcskák
halk hangon sírdogálnak a szelek
tollas kilincsük zörgetik a csókák
a kórházkertben melyet átszelek
az őszológián az jött divatba
hogy minden derültebb délutánon
kitolják a babpumpát a napra
majd két vad angyal hoppá alányom
következtükben fölfuvalkodom
és sírdogálnak bennem a szelek
a seprűhordta őszi udvaron
repülnék ám a sorsom visszanyom
téged szabadság eleresztelek
zavarva lelkem bomló luftballon

*
bele vagyok hazám törődve
a sprőd avarba mint egy koffer
melyet a szívem térde üt-ver
szamár a dobját őszről őszre
az élet jön-megy mint a gólya
de az én pakkom költözetlen
de az én púpom öltözetlen
felszabdalta az ősz ollója
befűz megint az obligát bú
legkisebb fokomon is átbú
rám tevegel
s én tarlok ott mint kerti bábu
aki a farszín holdra bámul
lengő tekel