Lackfi János

JOGOS ÖNVÉDELEM

O. J.-motívum

Tizenkét évig tanultam
hogyan kell legyőzni valakit
melyek az érzékeny testtájak
rögtön megroggyanó inak
hol vándorol épp a tagokban a súlypont
rejtőzködő golyóbisa
mégsem vittem többre
barátságos küzdésnél hencegésnél
bárki büntetlenül megüthet
(ki úgy gondolja vegye biztatásnak)
záróizmom zsákszája összerándul
gyomrom egy cérnaszálon fel-le ráng
körmömig remegek nevemet se tudnám
hibátlanul leírni olyankor
nem jó vagyok csak tehetetlen
nem akarom eléggé mások vesztét
a sajátomtól nem tartok eléggé
míg aprítanak nyiszlett vagányok
egy mágneslemez pillanatra pontosan
rögzíti az ellenfelek hibáit
s az összes lehetséges pontos reakciót
együtt minden paraméter:
a mozdulat iránya ritmus erőbefektetés
tehetném tán de tenni nem tudom
nyilvánvaló hát hogy nem is tehetném
így foszlik elméletté beidegzett gyakorlat
mi több még tetszik is titokban
hogy megaláznak
hogy besározódom