Horváth Elemér

AMERICAN HILL

az évek folytán kedves lett nekem
ez a névtelen mahopaci domb
vacsora után sokszor feljövök ide
hogy egyedül legyek az időmmel
aljában két keskeny patak
hordja a hideg őszi vizeket
a patak másik oldalán
hallgatag jávorok
egy fölfordult terméskövön
elszívok egy cigarettát
s nézem a távolabbi csúcsokat
immár alkonyi ködben állanak
a horizont
nem végtelenre emlékeztet engemet
hanem a végesre és ifjúságomból
a tündér leopardira