Határ Győző

ŐSZI TÁJ

A Kis Klapanciáriumból

(permetező őszi táj
rám te eső ne szitálj)

kifele áll szekerem
rúdja – szűntön tekerem
lesből pata-cselgáncs volt
megkapott már elgáncsolt
visz az ördög elfele
rajtam rücskös alfele
alfeléből hő sugár
harci kéjgáz trombitál
szimulálnám az alvást
de visz ragad nyargalvást

(permetező őszi táj
rám te eső ne szitálj)

hol Szent Pátrik nyildokol
Kapubarlang fűl s Pokol
engem szoppal elnyelő –
Blaise Pascal volt a Nyerő!
fogadásom vele állt
hogy meglássam Beliált:
berág benyel – Ő esz meg
s jaj nekem a Vesztesnek!
öregtemplom gádorán
eső szél ver táltorján

(permetező őszi táj
rám te eső ne szitálj)

kámzsán mint kamaldulok
kegyelemért koldulok
begubódzom mint a téj
álmodom meg ne ítélj
jég lúg tűzláng: egyre megy
megszoktam hogy pörkölnek
lángtengerben megalszom
s nyálcsorduló kudarcon
infernális mélynyomat:
megmosolygom álmomat

(permetező őszi táj
rám te eső ne szitálj)