Petri György

MILYEN KÁR

Milyen kár, hogy pont most halok
meg, mikor már lehetne jobb,
de így se rossz, békén megyek
alkotni szelíd elegyet
vízzel, lösszel, agyaggal, avarral,
hólével, nyári zivatarral,
a törkölyszagú őszi lombbal,
vár reám a békés domboldal,
mondjátok meg, sok idő kell-é:
megtérnem Lilla, Maya mellé.
(Én elpihennék már a sírba,
de ki vigyáz akkor Marira?
Ki vesz neki egy szál virágot,
ha engem a szú már lerágott?)