Utassy József

AKI MEGFESZÜL

 

Réz Pálnak

Feketéll már a fagyal bogyója,
feketéll, feketéll, feketéll.
Ó, állj meg, Idő, állj meg egy szóra,
mielőtt havat ont a nagy ég!
Fekete már a fagyal bogyója,
feketéll, feketéll, feketéll.

Íme hajam és íme szakállam!
Csupa zuzmara-vert, csupa dér.
Állj meg hát, Idő, hogy látva lássam,
aki megfeszül egy szavadért!
Íme hajam és íme szakállam,
csupa zuzmara-vert, csupa dér.

Tükröt elébe, isteni tükröt:
hazudós-e a mű, mit ígért!?
Vagy ügynök ez is, lírai ügynök,
aki trükköket ír pusziért?
Tükröt elébe, isteni tükröt:
hazudós-e a mű, mit ígért!?

Csend gyönyöríti a választ szóra.
Kit az ének imád: remetéll.
Ne hagyj itt, Idő, álomi óra,
te futós, te konok, te kevély!
Fekete már a fagyal bogyója,
feketéll, feketéll, feketéll.