Balla Zsófia

METSZÉSPONT

 

Tágra tárt rózsa az asztalon.
Bíbor, vidor. Szavak
röppennek át a nehéz,
helikopter- és páratelt
égbolt alatt. Zizeg az asztalkendő
a térdeken.

Péter–Pál napja. Aratás kezdete.
Ülünk tíz év után.
Mozdulatlan a kéz az asztalon.
Dombtető ez a beszélgetés.
Pihenő.
A hármas út előtt ölelkeznek a társak.
A rózsa nem figyel. Virágzik.