Petri György

FOGADD ŐSZINTE

 

Gratulálok. Fogadd
őszinte csodálatomat.
Ha engem nem is
– túl nagy falat –
sikerült, őt igen.
És mid maradt?
Se én, se ő, se a fiad.
Falak, falak, falak
vesznek körül, tapogatsz,
alagútban a vak
(hülye vicc! remélem, észrevetted:
de akartam, hogy legyen
egy fakó kis poén
meghajlás, odahajlás,
mert egykor – tény, ami tény –
nagyon szerettelek én).

Megbocsátani még-
sem tudok semmit.
Bár nem is szégyenlem magam.
A legfontosabb
dolgokról nem tehetünk.