A MAGYAR ÉRTELMISÉG FORRADALMI BIZOTTSÁGÁNAK DOKUMENTUMAIBÓL

 

 

1

 

Alapító Nyilatkozat

 

A magyar értelmiség legfontosabb szervezeteinek megbízottai, akik az értelmiség döntő többségét képviselik, egybegyűltek, hogy megalakítsák a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsát. Együttműködésük elvi alapjait, munkájuknak gyakorlati célkitűzéseit, szervezeti formáit és feltételeit a következőkben ismertetik:

Az 1956. október 23-án kitört forradalom haladó, hazafias jellegű mozgalom a szocializmus alapján, melynek célja a kizsákmányolástól mentes társadalom megteremtése, demokratikus módszerekkel, az eddig elért eredmények fenntartásával és továbbfejlesztésével. A forradalom összes számottevő erői egyaránt elítélték és elítélik a népellenes, sztálinista, Rákosi-Farkas-Gerő klikk önkényuralmát, de ugyanakkor szembefordultak és szembefordulnak minden reakciós, fasiszta, soviniszta kísérlettel is. Mint minden forradalomban, a mi forradalmunkban is akadtak zavarosban halászó bűnözők és a kapitalizmus visszaállítására törekvő elemek. De mindezeket az elemeket a forradalom szervezett erői, a karhatalom, a munkásság és az egész nép elítélte, és teljes felszámolásuk csupán idő kérdése lett volna. Forradalmunkra egyáltalán nem az ellenforradalmi törekvések voltak jellemzők, ez a forradalom végig tiszta és becsületes volt, magas erkölcsi színvonalon állt, és az egész magyar nép vágyait fejezte ki.

A forradalom szellemi előkészítésében az értelmiség játszotta a vezető szerepet, a fegyveres felkelésben az ifjúság és a honvédség. A következő szakaszban a munkásság szervezett ereje vette át a vezetést. Ma ott tartunk, hogy forradalmunk ismét új szakaszba lép, el kell kezdődnie a békés alkotómunkának. Ebben az új szakaszban az a feladat, hogy biztosítsuk és továbbfejlesszük forradalmunk eddigi vívmányait és megszilárdítsuk a forradalmi rendet. Ezen túlmenően ki kell alakítanunk azokat a kereteket és szervezeti formákat (munkástanácsok, forradalmi és nemzeti bizottságok), melyek legalkalmasabbak arra, hogy az új viszonyok között az országot újjáépítsük.

Most az egész társadalmi, gazdasági, politikai életünket kell új alapra helyeznünk. Ebben a munkában újból jelentős szerep vár a magyar értelmiség szervezeteire és szakembereire, az állami, a gazdasági és a kulturális élet minden területén.

E munkában a magyar értelmiség teljes szolidaritást vállal a munkássággal, a parasztsággal, az ifjúsággal és a forradalomhoz hű fegyveres erőkkel.

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa azt a feladatot állítja tagszervezetei elé, hogy az egyes főhatóságok, gazdasági szervek, közigazgatási, kulturális és szociális intézmények stb. mellett, ill. ezek keretében és ezekkel együttműködve kidolgozzák az újjáépítés programját, terveit, módozatait, így például dolgozzák ki:

az államigazgatás új rendszerének jogi, gazdasági és közigazgatási alapelveit, a gazdaságpolitika módozatait, a gazdasági újjáépítés általános formáit és terveit, a különböző iparágak műszaki fejlesztési terveit, a mezőgazdaság területenként sajátos feladatait, a művészet és a tudományok fejlesztésének kérdéseit stb.

A munka felvételének azonban ma még olyan akadályai vannak, melyek elhárítása nélkül a gazdasági, politikai és kulturális élet normális menete nem indulhat meg. A békés alkotómunka első alapvető és elengedhetetlen feltétele a teljes személyi és anyagi biztonság. Ezért kívánatos a forradalmi karhatalom minél gyorsabb és tökéletesebb megszervezése. Kívánatos, hogy ebben minél nagyobb számban vegyenek részt a forradalomhoz hű erők, a nagyüzemi munkásság, az egyetemi ifjúság. Szűnjék meg minden önkényeskedés, letartóztatás, elhurcolás! A kormány és a szovjet csapatok parancsnoksága garantálja a személyi és vagyoni biztonságot és azt, hogy senkit alapos indok nélkül le nem tartóztatnak, és főleg senkit az országból el nem visznek. Az elhurcoltakat hozzák vissza, és minden magyar állampolgár a törvényes magyar hatóságok előtt felelhessen és védekezhessen!

A második alapvető és elengedhetetlen feltétel az ország szuverenitásának, teljes állami, gazdasági, politikai és kulturális cselekvőképességének helyreállítása. Ennek biztosítéka a szovjet csapatok visszavonása előbb állomáshelyeikre, majd teljes kivonásuk az ország területéről. A magyar állami szervek és a szovjet csapatok parancsnoksága kössön erre vonatkozólag mielőbb megállapodást, és ezt – megfelelő ütemezéssel együtt – hozzák nyilvánosságra.

A harmadik alapvető feltétel az összes erők egyesítése az ország szocialista és demokratikus alapon való újjáépítésére. Ennek érdekében egyesüljön minden demokratikus párt, társadalmi, osztály- és rétegszervezet az októberi forradalom egységének alapján. Minden egyéni, párt- és részletérdeket a közös célnak kell alárendelni. A pártok az elkövetkező alkotmányozó nemzetgyűlési választásokig csak belső szervezőmunkát végezzenek, és tartózkodjanak minden olyan külső agitációtól, amely az egységet megbontaná. A legszélesebb, nemzeti alapon kell kormányt alakítani az összes forradalmi erők bevonásával, a minisztériumok, a gazdasági, állami, szociális, kulturális és egyéb szervek szakszerű, pártpolitikától mentes vezetésének biztosításával.

A negyedik feltétel a nemzeti és állami önállóságunknak megfelelően az önkormányzati rendszer érvényesítése, az alulról jövő kezdeményezés, valamint a szakszerű vezetés biztosítása az állami, gazdasági és kulturális munka minden területén. Minden ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. üzem, vállalat, intézmény vagy közigazgatási egység (megye, város, község) kezdeményezően és önállóan lépjen fel sajátos feladatainak elvégzése érdekében. Az alkotóerők szabad kibontakozása megköveteli minden dogmatikus és bürokratikus centralizmus eltörlését.

Az ötödik feltétel az előzővel kapcsolatban a maximális szervezettség és céltudatosság, az önkéntes forradalmi fegyelem érvényesítése, mert csak egymás munkájának tisztelete, a rend és a fegyelem biztosíthatják az önrendelkezés alapján kialakuló új rendet.

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa az általa képviselt szervezetekkel együtt minden erejét latba veti, hogy gyakorlati munkában elősegítse új forradalmi rendünk megteremtését. E célból a munkástanácsok, állami szervek és egyéb intézmények mellett, azok munkájának támogatására szakmai tanácsokat létesít, melyek terveket dolgoznak ki, és támogatást adnak a munka megindításában és a tervek következetes végrehajtásában.

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa mindezek érdekében felszólít minden értelmiségi szervezetet és testületet arra, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Tanáccsal munkánk előmozdítására, addig is, amíg a fent felsorolt feltételek biztosítottaknak tekinthetők.

Ha a fenti öt feltételből csak egy is nem teljesülne, az értelmiség munkája is lehetetlenné válnék.

 

A Magyar Értelmiség

Forradalmi Tanácsa

 

 

2

 

Az alakuló gyűlésen csatlakoztak a következő intézmények, szövetségek és szervezetek:

Magyar Újságírók Szövetsége

Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

Tudományos Munkások Világszövetsége Magyar Bizottsága

Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete

Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége

Magyar Építőművészek Szövetsége

Központi Statisztikai Hivatal

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi, Jogtudományi és Bölcsészeti Karai

Közgazdaságtudományi Egyetem

Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola

Írószövetség

Magyar Irodalomtörténeti Társaság

Magyar Jogászszövetség

Színművészek Szövetsége

MTA Méréstechnikai Intézete

Filmművészeti Szövetség

Népművészeti Intézet

Központi Fizikai Kutató Intézet

Tervező Irodák Országos Munkástanácsa

Közgazdaságtudományi Intézet

Közlekedési Minisztérium I. Vasúti Főosztálya

Orvostudományi Egyetem

Műszaki Egyetem

Művészeti Főiskolák

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

 

(Keltezés nélkül. Valószínűleg 1956. november 20. vagy 21.)

 

 

3

 

Csatlakoztak a következő intézmények, szövetségek, szervezetek:

Minisztériumok és Országos Főhatóságok Forradalmi Bizottságainak Intézőbizottsága

Magyar Tudományos Akadémia Forradalmi Tanácsa

Legfelsőbb Bíróságok Egyesített Forradalmi Bizottsága

Ügyvédi Kamara

Jogászszövetség

A Rádió Forradalmi Bizottsága

Írószövetség

Újságírószövetség

Színművészeti Szövetség

Filmművészeti Szövetség

Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége

Zeneművészek Szövetsége

Építőművészek Szövetsége

Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

Magyar Irodalomtörténeti Társaság

Magyar Történészek Szövetsége

Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete

Országos Múzeumok Forradalmi Bizottsága

Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT)

Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Tudományos Munkások Világszövetségének Magyar Bizottsága

Petőfi-kör

Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Kar

Természettudományi Kar

Bölcsészkar

Műszaki Egyetem

Közgazdaságtudományi Egyetem

Orvostudományi Egyetem

Agrártudományi Egyetem

Művészeti Főiskolák

Kertészeti és Szőlészeti Főiskola

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

Központi Statisztikai Hivatal

Tervezőirodák Országos Forradalmi Bizottsága

Fővárosi Tanács Forradalmi Bizottsága

Pestmegyei Tanács Forradalmi Bizottsága

Központi Fizikai Kutató Intézet

MTA Méréstechnikai Intézet

MTA Történettudományi Intézet

MTA Nyelvtudományi Intézet

MTA Irodalomtörténeti Intézet

Közgazdaságtudományi Intézet

Népművészeti Intézet

Országos Munkaegészségügyi Intézet

Országos Élelmezéstudományi Intézet

Építőanyagipari Kutató Intézet

 

Budapest, 1956. november 28.

 

 

4

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának ideiglenes elnöksége

 

Elnök: Kodály Zoltán

Az elnökség tagjai: Bessenyei Ferenc

Déry Tibor

Fekete Ferenc

Gillemot László

Haraszti Sándor

Jánossy Lajos

Keresztury Dezső

Major Máté

Nagy Tamás

Nizsalovszky Endre

Pais Dezső

Főtitkár:                   Markos György

Az elnökség kiegészítése folyamatban van:

Újabb tagja:            dr. Nagy Miklós

 

MÉFT

Cím: Múzeum u. 7. Kossuth Klub

Telefon: 330–179

 

(Keltezés nélkül. Valószínűleg 1956. november 21. vagy 24.)

 

 

5

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának levele a Nagybudapesti Központi Munkástanácshoz

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa mint a magyar értelmiség legfontosabb szervezeteinek képviselője kijelenti, hogy az egész forradalmi munkásság országos képviseletének megválasztásáig a Nagybudapesti Központi Munkástanácsot fogadja el a munkásság képviselőjének. Megismétli nyilatkozatát, hogy a magyar nemzet forradalmi egységében változatlanul a munkásságot tartja a forradalom vívmányait megőrizni képes legfőbb tömegerőnek. Az értelmiség tehát a legszorosabb egységben kíván a munkássággal együttműködni a nagy nemzeti kérdések megoldásában.

 

Budapest, 1956. november 24.

 

A Magyar Értelmiség

Forradalmi Tanácsának Elnöksége

 

 

6

 

Határozat

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsához (MÉFT) csatlakozott intézmények és szervezetek képviselőinek értekezlete 1956. november 28-án a következő határozatot hozta:

1) A MÉFT a határozat elvi alapjaként a következőket szögezi le:

A jelenlegi súlyos helyzetben az értelmiség úgy látja, hogy a válságból csak a nemzet összes haladó erőinek egyesítésével, a demokratikus és nemzeti forradalomban megvalósult egység megóvásával találhatjuk meg a kivezető utat.

A MÉFT elhatárolja magát mind a sztálinista-rákosista, mind az ellenforradalmi restaurációra törekvő erőktől és a forradalom negatív, nem jellemző vonásait túlhangsúlyozó irányzatoktól. Megismétli nyilatkozatát, hogy a magyar nemzet forradalmi egységben változatlanul a munkásságot tartja a forradalom vívmányait megőrizni képes legfőbb tömegerőnek. Teljes szolidaritását nyilvánítja a munkástanácsokkal. A jelenlegi helyzetben mindaddig, amíg az Országos Munkástanács meg nem alakul, a munkásság képviselőjének a Nagybudapesti Központi Munkástanácsot tartja, s vele szoros együttműködésben kíván dolgozni.

A MÉFT tevékenységében az értelmiségi dolgozók forradalmi tanácsaira támaszkodik, s ezek munkáját támogatja. E forradalmi tanácsokat a jelenlegi helyzetben a forradalom vívmányait megőrizni és továbbfejleszteni képes és hivatott fontos szerveknek tekinti.

A MÉFT véleménye szerint a kibontakozás érdeke a következőket kívánja: meg kell valósítani az ország tényleges függetlenségét. Magyarország mint egyenrangú szabad ország zavartalan barátságban kíván élni a Szovjetunióval, szomszédaival, és baráti jó viszonyt kíván fenntartani minden békeszerető néppel. Ennek érdekében szükséges, hogy a szovjet csapatok mielőbb vonuljanak vissza előbb állomáshelyeikre, majd hagyják el az országot. A magyar–szovjet állami szervek mielőbb kössenek erre vonatkozóan megállapodást megfelelő biztosítékokkal, és azt hozzák nyilvánosságra.

Az ország összes szocialista és demokratikus erőit olyan nemzeti szövetségben kell összefogni, amely a szocializmust akarja demokratikus módon felépíteni a magyar sajátosságoknak megfelelően, az október 23-i forradalmi egység alapján. Minden egyéni és pártérdeket a közös célnak kell alárendelni, meg kell akadályozni az egyeduralkodó egypártrendszer visszaállítását. Az egység megóvása érdekében a demokratikus pártok nemzeti szövetség keretében fejtsék ki működésüket. A nemzeti szövetség élén olyan kormány álljon, mely az összes szocialista és demokratikus erők bizalmát búja és ezek akaratát fejezi ki.

Széles körű önkormányzati rendszert kell kiépíteni, mely a nép bizalmát búja, melyben a nép érzi, hogy a tanácsok valóban az ő érdekeit képviselik. Ezzel biztosítható a demokrácia kibontakozása, az alulról jövő kezdeményezés és a szakszerű vezetés.

Biztosítani kell a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságát mindenki számára, aki nem támadja az ország szocialista demokratikus rendjét és békéjét. Haladéktalanul meg kell szüntetni a sajtó jelenlegi korlátozottságát. Teljes személyi és anyagi biztonságot kell teremteni. Szűnjék meg minden erőszakos beavatkozás, mely gátolja a munkástanácsok és forradalmi tanácsok munkáját. Ez előfeltétele a békés alkotómunkának és az önkéntes forradalmi fegyelem megszilárdításának.

2) A MÉFT-ben tömörült szervezetek és intézmények ma döntő feladatuknak tartják, hogy a demokratikus szocializmus megvalósításában alkotómunkával kivegyék részüket. E célból szükségesnek látják, hogy a sajátos értelmiségi szakmai munkaterületekben kidolgozzák a forradalom során felmerült új feladatok elvi alapjait, terveket, javaslatokat készítsenek, annál is inkább, mert ez a kívánság már más oldalról, így a munkástanácsok részéről is felmerült. Tevékenységükben egyesíteni kívánnak minden értelmiségi dolgozót, aki az 1) pontban felsorolt elveket magáévá teszi, és azok szerint cselekszik. Szükségesnek tartják, hogy a forradalmat megelőző időszakban elburjánzott bürokratizmussal, túlzott centralizmussal és dilettantizmussal szemben minden téren a rátermettség és a szakmai tudás érvényesüljön. Szükségesnek tartják, hogy a tudósok és egyéb szakemberek tanácsait ne csak meghallgassák, de azok hatályosakká is váljanak. A nagy nemzeti célok érdekében együtt kívánnak dolgozni az állami szervekkel, az értelmiségi szervezetekkel és intézményekkel.

3) A MÉFT az egyes szervezetek és intézmények működési területén értelmiségi szakmai tanácsokat szervez, a felmerült és felmerülő kérdések feldolgozására, hogy így előkészítsék az ország előtt álló legfontosabb feladatok végrehajtását. A megszervezendő értelmiségi szakmai tanácsokat az illető szakma legkiválóbb dolgozóiból és személyiségeiből kell összeállítani. A MÉFT a forradalom során felmerült problémákra való tekintettel jelenleg a következő tanácsok létesítését tartja elsősorban szükségesnek: közigazgatási és jogi tanács, gazdasági és műszaki tanácsok (a szükséges mértékben iparáganként), mezőgazdasági tanácsok, irodalmi és művészeti tanács, pedagógiai tanács, felsőoktatási tanács, orvosi és közegészségügyi tanács.

A MÉFT vagy a tagegyesületek javaslatára a szükségletnek megfelelően további értelmiségi, szakmai tanácsokat kell létrehozni.

4) A MÉFT-t elvi síkon a megválasztott elnökség irányítja. A munka gyakoriad irányítása és a tagszervezetekkel való kapcsolat fenntartása az Elnökség által a tagszervezetekkel egyetértésben kijelölt Intézőbizottság feladata. Az Elnökség és az Intézőbizottság tagjainak számát a szükségesnek megfelelően az Elnökség állapítja meg.

5) Az Elnökség megbízza a megalakítandó jogi és közigazgatási szakmai tanácsot, hogy a MÉFT működési szabályzatát és ügyrendjét dolgozza ki. Mindazon szervezetek, intézmények és testületek forradalmi tanácsainak működési szabályzatát és ügyrendjét dolgozza ki, melyekben döntő mértékben értelmiségiek dolgoznak. Nevezetesen:

a) állami intézmények és hivatalok

b) egyetemek és főiskolák, tudományos kutatóintézetek és egyéb intézmények,

c) szervezetek, szövetségek, egyesületek.

6) Az egyes tagegyesületek forradalmi tanácsai állandó összekötőket jelölnek ki, akik az Intézőbizottsággal a kapcsolatot fenntartják.

7) Az értekezlet megbízza az Elnökséget, hogy a jelen határozat megvalósítása érdekében tárgyalásokat kezdeményezzen a kormányszervekkel és más intézményekkel.

 

Budapest, 1956. november 28.

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa

 

 

7

 

Budapest, 1956. november 29.

 

Kádár János

Miniszterelnök Úrnak

Budapest

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Kodály Zoltán elnökünk megbízásából mellékeljük a MÉFT Határozatát.

Kérjük, hogy az abban foglaltak megbeszélésére Elnökségünk küldöttségét fogadni szíveskedjék.

Egyben kérjük a fogadás napjának és idejének meghatározását és erre vonatkozó közlését.

 

Tisztelettel az Elnökség megbízásából

Markos György

főtitkár

 

 

8

 

Kádár János

Miniszterelnök Úrnak

Budapest

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Mellékeljük a MÉFT határozatát.

Kérjük, hogy az abban foglaltak megbeszélésére küldöttségünket fogadni szíveskedjék.

Egyben kérjük a fogadás napjának és idejének meghatározását és erre vonatkozó közlését.

 

Tisztelettel

 

Kodály Zoltán

elnök

 

Nizsalovszky Endre              Markos György

akadémikus                          főtitkár

 

(Keltezés nélkül.)

 

 

9

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa

 

Budapest VIII., Múzeum u. 7.

Tel.: 330–367

 

Miniszterelnök Úr!

Lelkiismeretünk parancsa és mélységes aggodalmunk késztet arra, hogy a forradalmi és nemzeti bizottságok feloszlatása miatt Önhöz forduljunk.

A MÉFT-t a magyar értelmiség legtekintélyesebb szervezeteinek küldöttei hívták létre. 1956. november 20-án kelt „Alapító Nyilatkozat”-a s a legfontosabb aktuális kérdésekben állást foglaló 1956. november 28-án kelt „Határozat”-a minden kétséget kizáró módon kinyilvánította, hogy a demokratikus eszközökkel megvalósítandó szocializmus alapján áll. Ezeket az okmányokat azzal a megismételt kéréssel juttattuk el Önhöz: adjon módot küldötteinknek, hogy személyesen is tájékoztassák a magyar értelmiség felfogásáról. Erre Ön eddig, sajnos, nem adott lehetőséget. Talán azért is került sor a szóban forgó rendelkezésre. Újra szólnunk kell tehát.

A forradalmi és nemzeti bizottságok legnagyobb része a Rákosi-Gerő-rendszer ellen forduló magyar nép mozgalmának abban a szakaszában jött létre, amelyet Ön is a nép ügyét szolgáló forradalomként ismert el. Ennek a forradalomnak jogos kívánságait és építő terveit ezek a demokratikus módon létrehívott s még az Ön részvételével működő kormány rendelkezései szerint működő szervek azért tudták hitelesen kifejezésre juttatni, mert az igazságért felkelt nép bizalmát bírták. Abban, hogy az élet folytonossága Magyarországon nem szakadt meg, hogy a munka újra megkezdődött és fokozódott, döntő szerepük volt. Említett Alapító Nyilatkozatunk és Határozatunk is teljes erővel e mellett foglalt állást. A soraikban esetleg feltűnt rákosista vagy ellen-forradalmi elemeket – ha leleplezik őket – egy, a forradalmi bizottságokkal egyetértő kormányzat könnyen eltávolíthatta volna. A leghatározottabban tiltakoznunk kell tehát az ellen, hogy a nép forradalmának ezeket a szerveit rövid úton, elfogadhatatlan általánosítással „ellenforradalmi csoportoknak”, „a munka akadályozóinak” nevezzék és ezért betiltsák.

A forradalmi tanácsok és nemzeti bizottságok feloszlatása – az elmondottak miatt – mélységes aggodalommal is tölt el bennünket. A helyükön támadt űr lehetővé teszi mind a megfigyelhetően erősödő rákosista csoportok, mind a bizalmi embereiktől elválasztott nép elkeseredését. Ez semmiképpen sem szolgálja az egészséges kibontakozás ügyét, s bizonyos, hogy nem lehet az Ön célja sem.

Kérjük, vegye fontolóra az elmondottakat, és változtassa meg az igazságtalan és veszélyes rendelkezést.

 

Budapest, 1956. dec. 6.

 

A Magyar Értelmiség

Forradalmi Tanácsának Elnöksége

 

Markos György (főtitkár)

Nizsalovszky Endre (jogtanácsos)

Pais Dezső

Gillemot László

Déry Tibor

Major Máté

Keresztury Dezső

Nagy Tamás

Horváth Zoltán

Bessenyei Ferenc

Fekete Ferenc

 

 

10

 

Emlékeztető a magyar értelmiség számára

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa felelősségének teljes tudatában kívánja folytatni azt a munkát, amelyet a magyar értelmiség legjava 1956. október 23. előtt megkezdett és azután is folytatott. Változatlanul a szocializmus, a teljes nemzeti függetlenség, gazdasági és kulturális életünk demokratizálása és a forradalmi törvényesség érdekében kívánunk dolgozni. Alapító Nyilatkozatunk alapján állunk ma is, mely szerint kívánatosnak tartjuk az alkotómunka megindítását, új forradalmi rendünk megszilárdítása érdekében. Ebben együtt kívánunk működni minden alkotóerővel, elsősorban a munkássággal, amelynek hivatott képviselőjeként a Nagybudapesti Munkástanácsot tartjuk.

A kormány november 4-én és később tett határozott ígéretei ellenére sajnos mindeddig nem teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek a békés kibontakozáshoz vezetnek. Merev magatartásával lehetetlenné teszi, hogy a különböző pártok, a munkásság, a parasztság és értelmiség szervezeteinek képviselői felelősséget vállaljanak az ország vezetésében. A forradalom során a magyar nép akaratából létrejött új intézményeket elnyomja. Noha többszörösen büntetlenséget ígért mindazok számára, akik a forradalomban részt vettek, sorozatos letartóztatások tanúi vagyunk. A hatalmas rendőri és katonai készültséggel foganatosított intézkedések, házkutatások, letartóztatások stb. nyugtalanságot és bizonytalanságot keltenek, nem elősegítik, hanem gátolják a rend helyreállítását. A MOM székházban és a Bercsényi utcai diákszállóban, a Ganz Vagongyárban és más helyeken történt események, valamint írók, újságírók, mérnökök, munkástanácsi tagok sorozatos letartóztatása és az ezeket kísérőjelenségek is ezt bizonyítják.

Az ilyen intézkedések a felelőtlen elemek agitációjának adnak tápot, és alkalmasak arra, hogy széles tömegeket taszítsanak az ellenforradalmi erők táborába.

A MÉFT a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a tárgyalások, a munka helyreállítása és a békés kibontakozás helyett a Rákosi-időkre emlékeztető módszerekkel félemlítsék meg a munkások, parasztok és értelmiségiek tömegeit. Mindezzel meggátolják az ország társadalmi életének demokratikus kibontakozását és a rend helyreállítását, mint a szovjet csapatok kivonásának előfeltételét. Ezért a MÉFT a budapesti munkástanácsok december 6-i határozatával egyetértőleg követeli, hogy

1) Haladéktalanul induljanak meg a tárgyalások a szocializmus alapján álló demokratikus pártok, politikai csoportok, osztály- és rétegszervezetek képviselőivel egy olyan kormány létrehozására, amely az egész ország népének bizalmát élvezi.

2) A kormány felelős szervei erélyesen intézkedjenek, hogy az ország nyugalmát megzavaró, indokolatlan és törvénytelen letartóztatások és az ezekkel párosuló, nyugtalanságot keltő módszerek véget érjenek.

3) Ismerje el a kormány a forradalom nemzeti, demokratikus és szocialista, tehát haladó jellegét, és határolja el magát minden sztálinista restaurációs és valóban ellenforradalmi erővel szemben.

4) Nyilatkozzon a kormány határozottan és félre nem érthetően, tartja-e még magát a saját, november 4-i kiáltványában foglalt alapelvekhez, célkitűzésekhez és ígéretekhez, közölje világosan elvi programját és jövő terveit.

 

Budapest, 1956. december 7.

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa

 

 

11

 

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Elnökének

Budapest

 

Mellékelten küldjük a MÉFT 1956. emlékeztetőjét.

 

Budapest, 1956. dec. 7.

 

Markos György

főtitkár

 

 

12

 

A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsától a FMPK Elnökéhez címzett levelet átvettem.

 

Budapest, 1956. dec. 7.

 

[Olvashatatlan aláírás]

 

 

13

 

Levél Nehruhoz, India Miniszterelnökéhez

 

Miniszterelnök Úr!

A függetlenségéért küzdő magyar népet képviselő forradalmi szervek megnyugvással veszik tudomásul, hogy India küldötte az Egyesült Nemzetek Szervezetében Magyarország ügyének tárgyalása mellett foglalt állást. Ezzel a hatalmas India ismét tanújelét adta annak, hogy a szabadságjogot következetesen minden nemzet elidegeníthetetlen tulajdonának tekinti. Emellett ismerve India és a colombói értekezlet határozott állásfoglalását, úgy véljük, teljes bizalommal fordulhatunk Miniszterelnök Úrhoz, hogy a magyar nép által elismert független magyar kormány és a magyar nép legszélesebb rétegeit képviselő forradalmi szervezetek és személyek, valamint az Indiával baráti viszonyban lévő szovjet kormány között közvetítő szerepet vállaljon.

Előterjesztett felkérésünkkel kapcsolatban emlékeztetjük Miniszterelnök Urat arra a tényre, hogy a magyar nép forradalmának célja nemzeti függetlenségünk és semlegességünk megteremtése. Forradalmunk nem irányul egyetlen más nemzet ellen sem. Kinyilvánítjuk azt is, hogy az utóbbi hetek hazánkban lejátszódott eseményei nem szolgálják a békés kibontakozást, sőt veszélyeztetik az államok békés együttélését.

Az események azt mutatják, hogy a magyar nép a forradalom vívmányaihoz, vagyis a demokratikus szabadságjogokhoz és ahhoz a törekvéséhez, hogy a szocializmust a maga nemzeti formájában építhesse tovább, szilárdan ragaszkodik. Amikor ezt határozottan állítjuk, ugyanakkor kinyilvánítjuk, hogy a magyar nép a Szovjetunióval és minden más néppel, tekintet nélkül azok gazdasági és társadalmi berendezésére, az egyenlőség és függetlenség India által is vallott és általánosan elismert elve alapján baráti viszonyban kíván élni.

Meggyőződésünk szerint India kormánya és népe nemcsak a sokat szenvedett magyar nép háláját és elismerését vívná ki a hitünk szerint eredménnyel járó közvetítő szerep vállalásával, de hathatósan járulna hozzá ahhoz is, hogy a világ veszélyeztetett békéje ezen a területen is megóvassék.

Kérésünket ismételve a magyar nép nevében népünk bizalmát és nagyrabecsülését nyilvánítjuk Miniszterelnök Úr iránt.

 

Budapest, 1956. november 19.

 

Nagybudapesti Központi Munkástanács

Magyar Parasztszövetség

Magyar írók Szövetsége

Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága

Magyar Újságírók Országos Szövetsége

Egyetemi Forradalmi Bizottság

Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége

Magyar Zeneművészek Szövetsége

 

 

14

 

Levél Nehruhoz, India Miniszterelnökéhez

 

Miniszterelnök Úr!

For their involvement with the foregoing letter, Vekerdy József and Kosáry Domokos were subsequently arrested, tried and imprisoned.

Vekerdy was charged with translating the letter into sanskrit, Kosáry with delivering it to the Indian Embassy.

Check for these and further details, eg. sentences and anyone else involved.