Somlyó György

MOSTANÁBAN GYAKRAN

 

Én az álom elől menekülök.
Ahogy mások álomba menekülnek.
Egész nap ténfergek. Hétköznap. Ünnep.
Magam körül. Járok kelek ülök.

De estére lázas tettvágy leszek.
Utazás az Éjszaka Legmélyére.
Mérges szerelmek kígyóbűvölője.
Egyszerre írnám összes művemet.

Mintha a nappal csak üres Öröklét
Volna s minden éj Utolsó ítélet
Miből még minden feltámasztható

Mintha most kellene megfogni még
Az Isten- (vagy ló-) lába életet
A mindenestül-mindig elmúlást

Aztán mint minden. Isten állat ember.
Mindenki ágyába én is lefekszem.

(Felvételvezető lecsapja. „Ennyi.”)