Térey János

ESÉLY FÉL HÁROMKOR

 

Megesküszöm vele, mielőtt betölt,
ébreszt, végképp kifoszt az utcazaj.

Az ablakon túl a metróállomás
elnehezedő kontúrja csak; ő

torlódó helyszíneim között
bevárt. Esély kínálkozott,

hogy anyás és anakronisztikus
gesztussal homlokon simítson,

hiába súgtam, hogy a beavatkozás
ezen a ponton már úgyis

fölösleges. – Hiába; végül mégis
nélküle ritkultam tovább.