Ferencz Győző

A KÖZELÍTŐ ŐSZ

 

Ne volnék ilyen rettenetesen
Fáradt, válaszolnék a levelekre.
Dolgom akad. Tessék, lássék, teszem –
Ez még, ez még a régi is lehetne.
Felgyűlt teendők, korai kelések,
Hogy kifakadok, várható; ugyan.
Késő van, készülődöm. És ha késnek,
Válasz híján maradok gyanuban:
Vonzalom évül el vagy állapot
Változik? Jobb, ha el se kezdem, ezt sem.
Fásult esték, tisztázatlan lapok,
Végigsöpör kezem köztük esetlen.
Levelek, lehullanak asztalomról.
Az ősz, az ősz, amely ha összerombol.