Határ Győző
AZONOSULÁSOK
to George Szirtes
majom majom majom majom
be vagy a majomba zárva
nekem is az a bajom bajom
hogy e tudati én ez árva
éntudat abból kibújni nem
tud akárhogy hántolja tolja
marad majom majom képiben
szőre-bőre füle álla orra
ha ki ma pók halálig pók marad
aki macskahal halálig tátog
fonákján fel nem vágod oldalad
– hát még hogy ott kibújhatnátok!
ki hangya s hangyaságban megreked
de a bolyból örömest kiválna
hogy kétágon járni emberebb
vagy madármód kapna szárnyra –
kopog a szomszéd a koponyán:
hej! kitinpáncél! nem enged!
kivetkőzhetnék jó komám!
…metamorfózis kéne ennek!
Csak oly mohón ne azonosulnánk
mindennel mire tekintetünket
vetjük: marad emberforma a hullánk
bár pohunkból a vágy varangya lüktet
mi él hal fal nyel nyúl nyálaz öldököl:
m i – b é l ü n k ! halált osztó ezer tusa!
s a kétéltű lét iszony-ikrájából kikel
a panteizmus pesszimizmusa