Kurdi Imre

ÉS MI ELŐL

 

Nem tudni, mikor rendezed át megint
a lakást, hogy pontosan
hova kerül majd ez vagy az
a bútordarab (az egyéb limlomokról már nem is beszélve)
kivéve a könyvespolcokat, mert azoknak, ha kelletlenül is,
rendszerint megkegyelmezel, nem tudván
elmozdítani őket.
Nem tudni, mondom, pontosan, de a lényeg az,
hogy szüntelenül készen kell állnom
erre a meglepetésre.
Jó volna persze, nem volna rossz, átpakolni
ezt-azt, kinyitni, eltorlaszolni, új járatokat
rágni, mint egerek a sajtban, hogy rosszabbat ne mondjak.
Kérdés mindazonáltal, pontos tükre-e ez vajon annak,
amit jobb híján és némi iróniával
kénytelen vagyok úgy nevezni: lélek.
Hogy abban, ott van-e hely, van-e tágasság átpakolni
ágyakat, asztalokat meg a többi kacatot,
ami ilyenkor előkerül.
Hogy nyerhető-e így
egérút és mi elől.