Petri György

ÖNARCKÉP 1990

 

Fura pók:

a figyelem
fenyegető közepe üres.
A küllők és a bordák
csillognak rezzenetlen.
A vihart a szövedék
állja, mert nem áll ellent:
egy vitorla majdnem-
tökéletes hiánya.

Ő maga meg
a menekülőszálon
yoyózik
föl-le
föl-le