Határ Győző

EL CSAK EL

 

Jánosnak és Évának

a fájdalom haláldimenzióin
a hústest válaszút elé kerül:

kivárja még a morfium hatását

s szeresse-tűrje görcse hasgatását

mitől kornyadni ríni kényszerül?

vagy fergeteg haláldimenzióin
a fájdalomnak: vágja el gyökét

s önáldozattal gyomrostul-belestül

rombolja szét s váljék meg a testtől;

ne lenni már ne lenni semmiképp?!

mert küszöbére érő minden élő
holott haláldimenziója vár

a fájdalomnak: nem gondolni másra

csak az elölő jó halálugrásra –

jövel te jó te meghívott halál!

a sújtó sajgatástól bomlatag már
az agy de annyit még akarni kell

mert gyilkosom kinek hálám lerónám

a fájdalom haláldimenzióján

csak egy: te vagy! akarjad! el csak el