Határ Győző
EGYENES ADÁS
úgy megszerettem ezt a sivárságot
a sivárság e beltenyészetét
hol mérföldekre egyebet se látok
mint négerajkú unt szájtátiságot:
líg-lődörög velem a semmi nép
(dús rasztafári fürtök bőrzekék)
kirakatfüzér viseltes kopárság
álomvilág és gyapjas kültelek
tüllfüggöny mögül kéjéhes pofát vág:
lötyög a lotyó az ékszer az álság
s a csepp lány kit strihelni küldenek
(nagymamának beillő némberek)
fényár melegség: ingatlanügynök
óvszeres ószeres – árleszállítás:
„A VÉGÍTÉLET KÖZEL KRISZTUST HIDD MEG!”
táblás a baptista megnyert az ügynek:
ránkjár a jóslat ránkjár nem vitás
(gazdagodott a konfraternitás)
a turfosok megtrécselik-traccsolják
lóversenyfuttatás fő nyertesét
Mázlisra rákacsintanak a kurvák:
meg sem áll s csak annál stricibb mogorvább
– kuss! – fröccsennek mellőle szerteszét
(A VÉG KÖZEL úgymond a szentbeszéd)
oly emberséges kilátástalanság
s beletörődésnek mi hősies!
idementi hajótörése roncsát
betöltve a baromi lét parancsát
zsugázó bugázó zsebes csöves
(csatlakozz hozzájuk te is – siess)
irhamenekítők nyomás! mennünk kell
itt járja még a frájer-ragadás
innen a sztrüll itt idegenedünk el
szagunk-színünk-szívünkkel: mindenünkkel
CSAK NE A KRISZTUST… LEGYEN BARABÁS!
(s már egyenesben – rajtunk az adás)