Határ Győző

EGYENES ADÁS

 

úgy megszerettem ezt a sivárságot

a sivárság e beltenyészetét

hol mérföldekre egyebet se látok
mint négerajkú unt szájtátiságot:

líg-lődörög velem a semmi nép

(dús rasztafári fürtök bőrzekék)

kirakatfüzér viseltes kopárság

álomvilág és gyapjas kültelek

tüllfüggöny mögül kéjéhes pofát vág:
lötyög a lotyó az ékszer az álság

s a csepp lány kit strihelni küldenek

(nagymamának beillő némberek)

fényár melegség: ingatlanügynök

óvszeres ószeres – árleszállítás:

„A VÉGÍTÉLET KÖZEL KRISZTUST HIDD MEG!”
táblás a baptista megnyert az ügynek:

ránkjár a jóslat ránkjár nem vitás

(gazdagodott a konfraternitás)

a turfosok megtrécselik-traccsolják

lóversenyfuttatás fő nyertesét

Mázlisra rákacsintanak a kurvák:
meg sem áll s csak annál stricibb mogorvább

– kuss! – fröccsennek mellőle szerteszét

(A VÉG KÖZEL úgymond a szentbeszéd)

oly emberséges kilátástalanság

s beletörődésnek mi hősies!

idementi hajótörése roncsát
betöltve a baromi lét parancsát

zsugázó bugázó zsebes csöves

(csatlakozz hozzájuk te is – siess)

irhamenekítők nyomás! mennünk kell

itt járja még a frájer-ragadás

innen a sztrüll itt idegenedünk el
szagunk-színünk-szívünkkel: mindenünkkel

CSAK NE A KRISZTUST… LEGYEN BARABÁS!

(s már egyenesben – rajtunk az adás)