HOLMI

Horgomra ráakasztom én
Csillag-csalétkemet.
Úszóm a hószín hold a vén,
Sötét vizek felett.

Ülök, s míg dúdolom dalom,
Az örök ár halad,
S a nap minden reggel mohón
Horgomra ráharap.

Fárasztom én őt estelig.
De mire alkonyul,
Csillagom elnyeli, s megint
Az égbe visszahull.

Vén horgász, csillagaimat
Hamar felélem én.
Vigyázzatok! Az éjszaka
Lesz úr a föld színén.

1919

Baka István fordítása