Rákos Sándor

EBÉD EGY VILÁGHÍRŰ PÁLYATÁRSSAL

 

fölhívott L. s mondta hogy láza van 
s bár tiszte szerint neki kellene 
kísérnie az épp most érkezett 
Világhírűt ugyan tenném meg én 
helyette úgy is mint helyettes al-
tisztségviselője a tiszteletre 
méltó testületnek mindössze csak 
egy ebédről van szó a Szigeten 
amit Vele költenék el utána 
lesznek már hivatásos kísérői 
mondtam hogy szívesen de görögül 
egyetlen szót sem tudok illetve 
gimnazistaként mikor még azt hittem 
teológiára iratkozom néhány 
hónapig tanultam ógörögül 
nem baj mondta L. franciául
majdnem olyan jól tud a Vendég
mint görögül csakhogy én franciául
is épp hogy dadogok csak szabadkoztam
mert könyvből s szótárból tanultam
amit tudok nem baj úgymond ismét L.
ne méricskélj arra már nincs idő
a Vendég vár s többféle presztízsünkön
(nemzetin nemzetközin irodalmin és a többin)
esnék csorba ha te most visszakoznál
nem „koztam vissza” s így esett hogy
egy hosszú ebédet elhallgatásos
módon – szemafor-szavak nyomán beláthatatlan
csöndek: modern vers – ettünk végig
a csaknem néptelen előkelő
szigeti kerthelyiségben fekete után
elüldögéltünk még egy darabig
néztük a verebeket előbb csak a
szomszédos asztalokig merészkedtek
ahol már senki nem ült a morzsákon
karmos hegyű csip-csirippel osztozván
majd egyre közelebb röpültek
szárnyuk már-már arcunkat érintette
szemtelenül szállottak kiürült
tálakra üres tányérokon koppant
csőrük és poharaink fenekén
maradt borral oltották volna
– csalódva persze — szomjukat
ez kétségkívül szórakoztató volt
de a pincér jó negyedóra múlva
leszedte az asztalt és ezzel
nagyjából véget is vetett
a tobzódó veréb-murinak
később tapintatosan rendeztem
a számlát s egy-két megállónyit
imbolygó séta-lépésekkel
gyalog mentünk még a fák alatt
mielőtt autóbuszra szálltunk
az oly sok börtönt és kínzásokat kiállott
s lángoló szónoklatairól (is)
nevezetes férfiúval –
a Világhírű lazán belémkarolt és
azt mondta rendkívül választékos
franciasággal boldognak érzi magát
mert az olyan meghitt eszmecserék
amilyen a miénk is nagymértékben
hozzájárulnak az európai
sőt a világkultúra egységének
erőteljes tudatosításához – – –