WILLIAM WHARTON: ÉJFÉLRE KITISZTUL

 

Fordította Szilágyi Tibor
Európa, 1989. 235 oldal, 60 Ft

 

 

Jellegzetes amerikai bestseller, de a szó jó értelmében az, tehát igényesen szerkesztett és ügyesen megírt, ha nem is nagyon fordulatos, de izgalmas történet. Akik úgy tartják, hogy az agy nyáron alussza téli álmát, keresve sem találnak jobbat az üdüléshez – de forgathatják akkor is, ha már visszatértek munkahelyükre (ami sajnos sokuknál a filmforgalmazás lehet). Aki viszont nyáron is hajlamos rá, az elgondolkodhat, sőt megdöbbenhet a könyv egysíkú háborúellenességén – amit a kiadó a legtermészetesebbként tálal. „1944 decemberében egy értelmetlen háború… az Ardennekben” – nevezi meg a helyet és időt a bombasztikus fülszöveg. Nos, az a háború HITLER ellen folyt, az ő utolsó, kétségbeesett offenzívája omlott össze ott, a határ és a Meuse között – részben az anyaghiánynak, de másrészt a négy amerikai hadosztály kitartásának köszönhetően, huszonnyolc némettel szemben. Tudjuk, milyen erős volt Amerikában a beavatkozást ellenzők csoportja, hogy az akkori szolgálatmegtagadók közt fényes nevek is akadnak, mint William Stafford vagy Robert Lowell; hogy a világtörténelem egyik morális csúcspontjának, a vietnámi háborút ellenző mozgalomnak őrájuk is hull némi hamis visszfénye. Elismerjük: szomorú tény, hogy (mint Wharton műve panaszolja) a háború a nemzetek legintelligensebb rétegét pusztítja leginkább – ezt Babits is megírta a B. F. huszárönkéntes-ben. De azt, hogy ez a pacifizmus nem volt-e bűnrészesség a hatmillió pusztulásában; hogy pontosan ezt a történelmi amnéziát kell-e tanulnunk Amerikától, azt fontolja meg mindenki, aki elvette Wharton könyvét egy pultról – a Szerb Antal- és Radnóti-kötetek mellől.

 

Hajdú Gergely