HOLMI
HOLMI.org | A Holmi internetes változata |
Legfrissebb Archívum Lexikon Antológia Repertórium Előfizetés Impresszum


Mihent az Írók nyomtatásba egy egész nemzet elöt el kezdenek egymással vetélkedni, azonnal meg indul a szép elmélkedés...

Lexikon

Ez a kis adattár (2004 januárjától kezdve) elsősorban kevésbé ismert vagy éppen újdonsült hazai, élő szerzőinkről kíván tájékoztatni, a szócikkek terjedelme ennek megfelelően alakult. Nem közlünk alapos bibliográfiát, és az irodalmi díjakat sem tüntetjük fel, a Kossuth- és Széchenyi-díjat és (talán megbocsátható részrehajlásból) a Holmi díjait kivéve. Adunk viszont linkeket a bővebb tájékozódáshoz. Az adatokat 2005 áprilisától akkor frissítjük, amikor a szerző újból megjelenik lapunkban. Aki hibás adatot észlel, vagy hiányol valamit az alábbiakban, esetleg további hasznos linkeket ajánl, kérjük, írja meg a szerkesztoseg@holmi.org címre.

Ha a név előtt betűjel különbözteti meg a szerzőt, a besorolás a betűjel alapján történt (tehát például M. Nagy Miklóst az M betűnél kell keresni).


A B C Cs D E F G Gy H I J K L M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ü V W X Y Z Zs

AMBRUS JUDIT (Budapest) kritikus, szerkesztő.

ÁGH ISTVÁN (Felsőiszkáz, 1938) Kossuth-díjas költő, író, a Hitel szerkesztője. Legutóbbi könyve: A megtalált időből (versek, 2005). Lásd még: bővebben

ANGYALOSI GERGELY (Budapest, 1953) irodalomtörténész, kritikus, esztéta, az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, kandidátus. Legutóbbi könyve: Romtalanítás (Kritikák, esszék, tanulmányok, 2004). Lásd még: bővebben

ARATÓ LÁSZLÓ (Budapest, 1955) magyar-angol szakos tanár, 1990 óta az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában tanít. A Magyartanárok Egyesületének elnöke. Pála Károllyal közösen négy nem kronologikus, hanem problémaközpontú, illetve konvenciótörténeti felépítésű tankönyvet írt.

ARATÓ ZSÓFIA (Budapest, 1956) fejlesztő pedagógusként dolgozik, dyslexiás gyerekeket tanít. Verse eddig csak a Holmiban jelent meg.

ARGEJÓ ÉVA (Miskolc, 1955) szociológia–filozófia szakon végzett (ELTE), lakberendező, színdinamikai szakértő (BMGE, Építészmérnöki Kar). Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, ahol az ÁVH szervezettörténetével foglalkozik, e témakörben több kiállítást is rendezett. Érdeklődési területe: médiakutatás, politikai karikatúrák. 1992-ben díjat nyert a Holmi kritikapályázatán.


B

BABICZKY TIBOR (Székesfehérvár, 1980) Budapesten él, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–angol szakán végzett.Első verseskötete: A felvezető kör (2001). Lásd még: bővebben

BÁCSKAI TAMÁS (Budapest, 1925) közgazdász, egyetemi tanár. Lásd még: bővebben

BAKOS ANDRÁS (Szeged, 1972) a Szeged környéki Algyőn él. Újságíró, a Délvilág munkatársa, rovatvezetője. Ír verset és prózát, kötete még nincsen.

BALÁZS IMRE JÓZSEF (Székelyudvarhely, 1976) költő, kritikus, a Korunk szerkesztője, a kolozsvári BBTE adjunktusa. Legutóbbi verseskötete: A Dél-Párizs nyárikert (2001), tanulmánykötete: Humor az avantgárdban és a posztmodernben (2004, társszerző: Selyem Zsuzsa). Lásd még: bővebben

BALÁZS ZOLTÁN (Sopron, 1966) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, okleveles közgazda, a politikatudomány kandidátusa. Legutóbbi könyve: A politikai közösség (2003). Lásd még: bővebben

BÁLINT BALÁZS (Budapest, 1955) szoftverfejlesztő, formális nyelvészettel és régi szoftverek modernizálásával foglalkozik, amit migrációnak is neveznek.

BALLA D. KÁROLY (Ungvár, 1957) Kárpátalján él. Díjat nyert a Holmi novellapályázatán, 1997-ben. Költő, próza- és drámaíró. Élénk internetes tevékenységet fejt ki, az UngParty virtuálé főszerkesztője. Legutóbbi könyve: Szembesülés (regény, 2005). Lásd még: bővebben

BALOGH TAMÁS (Gyoma, 1975) a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakát végezte. Eddig két prózakötete (Egy füzet magánélete, 1993; Nemlétező dolgok, 2004) jelent meg, és sajtó alá rendezte Kosztolányi Dezső Aranysárkányának ifjúsági változatát és a Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei című kötetet.

BÁN ZOLTÁN ANDRÁS (Budapest, 1954) író, kritikus, a Magyar Narancs kulturális rovatának vezetője. A Holmi második novellapályázatának díjnyertese. Kötete: Az elme szabad állat (2000). Lásd még: bővebben

BÁN ZSÓFIA (Rio de Janeiro, 1957) irodalomtörténész, irodalomkritikus, az ELTE Amerikanisztika tanszékének docense, PhD. Az amerikai irodalom különböző korszakain kívül amerikai képzőművészettel, vizuális kultúrával (visual culture studies), kép és szöveg összehasonlító elemzésével (word and image studies), irodalomelmélettel és posztmodern teóriával foglalkozik. Hazai és nemzetközi folyóiratokban rendszeresen publikál tanulmányokat, esszéket, kritikákat. Eddig két könyve jelent meg: Desire and De-Scription: Words and Images of Postmodernism in the Late Poetry of William Carlos Williams (Amsterdam, Rodopi, 1999), és Amerikáner (Budapest, Magvető, 2000). Lásd még: bővebben

BANGHA IMRE (Győr, 1967) indológus, kutatási területe a középkori hindi irodalom és a magyar keletkutatás története. Jelenlegi munkahelye: University of Oxford (UK) és EMTE-Sapientia (Csíkszereda). Legutóbb megjelent könyvei: Távollét: Mira hercegnő misztikus versei és legendája (Argumentum, Budapest, 1997); The First Published Anthology of Hindi Poets (Rainbow, New Delhi, 2000). Lásd még: bővebben

BÁNKI ÉVA (Nagykanizsa, 1966) író, műfordító, egyetemi oktató, főleg középkori költészettel és portugál irodalommal foglalkozik. A Palimpszeszt internetes tudományos magazin egyik alapítója. Legújabb könyve: Aranyhímzés – Egy Gellért-legenda (2005). Lásd még: bővebben

BARI KÁROLY (Bükkaranyos, 1952) Kossuth-díjas költő, műfordító (mai francia költők, cigány népköltészet), grafikus. Legutóbbi könyve: Mennyország csillaga. Magyar néphagyományok – cigány hagyományőrzők I-II. (2001). Lásd még: bővebben

BÁTHORI CSABA (Mohács, 1956) költő, műfordító, kritikus. Verseskötete: Üvegfilm (2003). Legutóbbi könyve: Ein wilder Apfelbaum will ich werden (József Attila válogatott versei németül, 2005).

BAZSÁNYI SÁNDOR (Miskolc, 1969) irodalomesztéta, kritikus. Az ELTE magyar–esztétika szakán végzett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztétika tanszékén tanít, PhD. A kortárs irodalomról, kora újkori és modern irodalomtörténetről, eszme- és filozófiatörténetről ír kritikákat, tanulmányokat, esszéket. Legutóbbi kötete: "Hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek..." Változatok a retorikára (2003). Lásd még: bővebben

BECK ANDRÁS (Szeged, 1961) kritikus. Legutóbbi könyve: Hagyni a teóriát másra (tanulmányok, 2000). Lásd még: bővebben

BEDNANICS GÁBOR (Budapest, 1976) magyar nyelv és irodalomból és összehasonlító irodalomtörténetből diplomázott az ELTE-n, ahol 2001 óta szemináriumokat tart. Kutatási területe a századfordulós, illetve huszadik századi magyar irodalom, különösképpen a lírai alkotások, irodalomtörténeti tendenciák értelmezése, a kortárs magyar prózairodalom. 1996 óta folyamatosan publikál. A FISZ (Fiatal Írók Szövetsége) elnöke. Kötete: Beszédformák között (2003). Lásd még: bővebben

BEKE JÓZSEF (Cegléd, 1934) nyugalmazott magyar szakos tanár, nyelvtudós. Fő művei: Bánk bán-szótár (1991); Zrínyi-szótár (2004). Lásd még: bővebben

BENEDEK ISTVÁN GÁBOR (Gyula, 1937) író, újságíró, dokumentumfilmes. Legutóbbi könyve: A lovag napjai (2004). Lásd még: bővebben

BÉNYEI TAMÁS (1966, Debrecen) kritikus, irodalomtörténész, esszéíró, műfordító, a debreceni egyetem angol tanszékének docense. Kutatási területe a mai angol és dél-amerikai próza. Legutóbbi könyvei: Az ártatlan ország. Az angol regény 1945 után (2003, 2005); Archívumok (2004). Lásd még: bővebben

BERNICZKY ÉVA (Beregszász, 1962) Ungváron él. Novellista és meseíró. Legutóbbi kötete: A tojásárus hosszúnapja (2004). Lásd még: bővebben

BERTÓK LÁSZLÓ (Vése, 1935) Kossuth-díjas költő, író. Legutóbbi kötete: Platón benéz az ablakon. Versek, 1954–2004 (2005). Lásd még: bővebben

BIKÁCSY GERGELY (Szécsény, 1942) kritikus, dramaturg, filmesztéta, Glauziusz Tamás álnéven szépíró (novellája díjat nyert a Holmi pályázatán 1991-ben). Legutóbbi könyve: Buñuel-napló (1997). Lásd még: bővebben

BÍRÓ FERENC (Szentes, 1937) irodalomtörténész. Magyar–francia szakon végzett a szegedi egyetemen. 1991-től az ELTE tanára. Fő kutatási területe a felvilágosodás, textológia (irodalmi művek szövegének hiteles megállapítása). Ő a Bessenyei György kritikai kiadás sorozatszerkesztője, a Régi Magyar Költők Tára 1996-ban indult sorozatának XVIII. századi szerkesztője. Legutóbbi könyve: Katona József (2002). Lásd még: bővebben

BÓDIS KRISZTA (Budapest, 1967) 1993-ban végzett az ELTE pszichológia-esztétika szakán. Író, dokumentumfilmes. Kötetei: Mind csak idegenebb úgy (versek, 2002); Kemény vaj (regény, 2003). Lásd még: bővebben

BODOR BÉLA (Budapest, 1954) 1991-ben a Holmi novellapályázatán, 1992-ben kritikapályázatán nyert díjat. Költő, író, kritikus. Legutóbbi kötetei: Ragtime a Vérnősző Barommal (versek, 2002), Városablak (regény, 2003). Lásd még: bővebben

BOZSIK PÉTER (Csantavér, 1963) költő, író, műfordító. 1991-ben települt át Magyarországra. Az Ex Symposion felelős szerkesztője. Legutóbbi könyvei: Vérpuding (versek, 1999), Karácsonyi Petra: Csantavéri Orlandó (regény, 2002).

BRATKA LÁSZLÓ (Budapest, 1949) költő, író, műfordító (orosz irodalom). Legutóbbi kötete: Hétpecsétes város levéltáraiban (2003).


C

CZIFRIK BALÁZS (Győr, 1975) a Sárkányfű alapító szerkesztője. Két évig újságíróskodott; a szépírás mellett jelenleg irodalomtanár a Lauder Javne Iskolában. Első verseskötete: Hullám, híd, háló (2001).

CZILCZER OLGA (Szegvár, 1940) költő, író, zenetanár, jellegzetes műfaja a prózavers. Legutóbbi kötete: Felhők, jegyzetlapok (regény, 2003).


Cs

CSEHY ZOLTÁN (Pozsony, 1973) költő, műfordító, a Kalligram folyóirat főszerkesztője, a pozsonyi Komenský Egyetem magyar tanszékén tanársegéd. Az újlatin költészet magyarországi fogadtatásával foglalkozik. Latin, görög, szlovák, cseh, olasz nyelvből fordít. Legutóbbi könyve: A szöveg hermaphrodituszi teste (2002). Lásd még: bővebben bővebben

CSENGERY KRISTÓF (Budapest, 1957) költő, műfordító, zenekritikus, a Muzsika főszerkesztő-helyettese.Legutóbbi könyvei: Soproni József (kismonográfia, 2000); Egy korinthusbeli a metróban (versek, 2005).

CSÉVE ANNA (Budapest, 1956) irodalomtörténész, muzeológus, jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkára, és Móricz Zsigmond kéziratban maradt szövegeinek kiadásán dolgozik. Szerkesztette, sajtó alá rendezte, életrajzzal, keletkezéstörténettel és jegyzetekkel látta el Móricz Zsigmond három elbeszélését (Tragédia, Szegény emberek, Barbárok, Matúra sorozat, 1999). Megjelenés előtt álló könyve: Az írás gyeplője. Szövegalakítás Móricz Zsigmond elbeszélő gyakorlatában.

CSUDAY CSABA (Kassa, 1944) költő, irodalomtörténész, műfordító, a spanyol tanszék vezetője a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a spanyol és latin-amerikai irodalom szakértője, fordítója.

CSUKÁS ISTVÁN (Kisújszállás, 1936) Kossuth-díjas költő, író. Legutóbbi könyve: A versíró kutya (2003). Lásd még: bővebben


D

DALOS ANNA (Budapest, 1973) zenetörténész, zenekritikus, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa, PhD. Munkái: Kósa György (1998); Maros Rudolf (2001); Kadosa Pál (2003). Doktori disszertációja: Forma, harmónia, ellenpont. Vázlatok Kodály Zoltán poétikájához.

DALOS LÁSZLÓ (Pesterzsébet, 1924) színházi hírlapíró, műfordító, számos operett versbetéteinek szerzője. Legújabb könyve: Nemecsek a Lánchídon (2005).

DARÁNYI SÁNDOR (Budapest, 1951) tanár, író, a néprajztudomány kandidátusa. Művei: Megérett az idő (ökológiai olvasókönyv, válogatás, 1990); Maszk és más, elbeszélések (1992). Versei jelentek meg a Ligetben és a Jelenkorban.

DEÁK ÁGNES (Szeged, 1960) történész, kutatási területe a XIX. századi magyar történelem. A szegedi JATE BTK új- és legújabbkori magyar történelem tanszékén docens, az Aetas című történettudományi folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi könyve (Molnár Andrással közösen): Deák Ferenc (2003).

DEMÉNY PÉTER (Kolozsvár, 1972) költő, író, műfordító, publicista, a Polis Könyvkiadó szerkesztője. Legutóbbi könyve: A menyét lábnyoma (tanulmányok, esszék, kritikák, 2003). Lásd még: bővebben

DÉNES IVÁN ZOLTÁN (Budapest, 1946) történész, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Politikaelméleti és Politikatörténeti tanszék vezetője, a Bibó István Szellemi Műhely alapító elnöke. Legutóbbi könyve: A szabadság értelme – az értelem szabadsága (filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok, 2004). Lásd még: bővebben

DEZSŐ CSABA (Győr, 1973) indológus, egyetemi tanársegéd (ELTE Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék). A Holmiban közölt Szaádat Haszan Mantónak egy másik novellája a 2000-ben jelent meg fordításában (1997/8). Legutóbbi publikációja: Jayanta Bhatta: Much Ado About Religion, ed. and transl. Csaba Dezső, Clay Sanskrit Library, New York University Press, 2005. Magyarul: Az ókori India, in: Szemelvények az ókori kelet jogforrásaiból. Válogatás az ókori Irán, India és Kína jogemlékeiből. Szerk. Jany János, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2003, pp. 51–98. Lásd még: bővebben

DOBOSS GYULA (Wismar, 1945) irodalomtörténész, kritikus, műfordító, kandidátus, főiskolai tanár. Legutóbbi könyve: A bálnavadász (esszék, tanulmányok, 1999).

DOLINSZKY MIKLÓS (Budapest, 1962) zenetörténész, esszéista, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának tanára, az MTA Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa. Könyvei: A Mozart-űrhajó (1999); Szó szerint. A Karinthy-passió (2001); Időrengés (2004).

DOMOKOS MÁTYÁS (Gyula, 1928) Széchenyi-díjas kritikus, irodalomtörténész, 1989. októbertől 2000. júliusig lapunk prózarovatának szerkesztője. Legutóbbi könyvei: Szembesülés (2003); A Komp-ország poétája. In memoriam Ady Endre (szerk., 2005). Lásd még: bővebben

DRAGOMÁN GYÖRGY (Marosvásárhely, 1973) író, műfordító. Első regénye: A pusztítás könyve (2000). Legújabb könyve: A fehér király. (2005)

DUNAJCSIK MÁTYÁS (Budapest, 1983) esztétikát, portugál és francia irodalmat tanul az ELTE bölcsészkarán. Verseket, drámákat, novellákat, tudósításokat ír, fordít, néha dramaturgként dolgozik.

DUPCSIK CSABA (Tatabánya, 1964) szociológus, történész, fő munkaterülete a két tudomány határterületén található. Az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa. Legújabb könyve: A Balkán képe Magyarországon a 19–20. században (2005).


E

ÉBLI GÁBOR (Budapest, 1970) esztéta, jelenleg az MTA Művészettörténeti Intézetében dolgozik, és tanít az Iparművészeti Egyetem posztgraduális (DLA) képzésén. Friss műve Az antropologizált múzeum. Közgyűjtemények átalakulása az ezredfordulón (2005). Előkészületben: Modern magyar művészet magángyűjteményekben (enciklopédia).

ERDÉLYI ÁGNES (Budapest, 1944) filozófus, műfordító, az ELTE BTK erkölcs- és társadalomfilozófiai tanszékén docens. Legutóbbi könyve: A társadalmi világ ideáltipikus felépítése (2003). Lásd még: bővebben

ESTERHÁZY PÉTER (Budapest, 1950) Kossuth-díjas író. Legutóbbi könyve: A szavak csodálatos életéből (2003). Lásd még: bővebben bővebben


F

FÁBRI ANNA (Kaposvár, 1945) irodalom- és művelődéstörténész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékén tanít, kandidátus. Több évtizedes textológiai munkássága során (kéziratos naplók, memoárok mellett) számos Jókai-, Mikszáth- és Krúdy-mű szövegét adta közre. Több forrásértékű antológia, szöveggyűjtemény összeállítója és szerkesztője. Mintegy száz tanulmányt, esszét publikált Jókai, Mikszáth, Krúdy és más XIX–XX. századi magyar elbeszélők műveiről, e századok magyar írónőiről, közirodalmáról, irodalmi és társadalmi életéről. Legutóbbi önálló könyve: „A szép tiltott táj felé”. A magyar írónők története két századforduló között. 1795–1905 (1996). Válogatás, szerkesztés: Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula (2003).

FALCSIK MARI (Budapest, 1956) költő és író. 1980-ban végzett az ELTE bölcsészkarán. 1982-től szabadúszó, 2000 óta kisvállalkozó: könyvkiadók külső partnereként a fordítói, szerkesztői és kézirat-előkészítői munkát szervezi és végzi. Kötete: Sanzon nehéz időkben (2004). Lásd még: bővebben

FARKAS ZOLTÁN (Sátoraljaújhely, 1964) zenetörténész, kritikus, az MTA Zenetudományi Intézete tudományos munkatársa. Kutatási területei: XVIII. századi magyar zenetörténet, kortárs magyar zene. Tanulmányai jelentek meg Kurtág György, Ligeti György, Szőllősy András, Sári József és Eötvös Péter zenéjéről, kismonográfiája a bécsi klasszikáról, Istvánffy Benedekről és Sári Józsefről a Mágus Kiadónál.

FEJTŐ FERENC (Nagykanizsa, 1909) Párizsban élő Széchenyi-díjas író, újságíró, történész. Legutóbbi könyve: József Attila a Szép és Jó Szó mestere. Tanulmányok 1934–2004 (2005). Lásd még: bővebben

FENYŐ ERVIN (Budapest, 1948) színészként 1971-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, 1980-ban magyar nyelv- és irodalomból diplomázott az ELTE-n. Irodalomtörténész, Széchenyi-kutató. Legutóbbi könyvei (válogatás, szöveggondozás, sajtó alá rendezés): Diszharmónia és vakság (az először 1987-ben megjelent összeállítás átdolgozott, javított kiadása, 2001), Széchenyi választása I. (2001), Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához (2005).

FERDINANDY GYÖRGY (Budapest, 1935) író, 1956 óta külföldön él, jelenleg az Egyesült Államokban, Miamiban. Legutóbbi könyve: A Pourtalés-kestély lakói (2005). Lásd még: bővebben

FERENCZ GYŐZŐ (Budapest, 1954) költő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, tanár (ELTE BTK angol tanszék). Legutóbbi kötetei: Alacsony ég alatt (régi és új versek, 2000), A magyar költészet antológiája (szerk., 2003). Lásd még: bővebben

FILIP TAMÁS (Budapest, 1960) költő és közjegyző. Legutóbbi kötete: A harmadik szem (2003).

FISCHER MÁRIA (Pécsvárad, 1937). Nyugdíjazásáig Hosszúhetényben tanított, ma is ott él. Versei 1987 óta jelennek meg. Kötete: Álomház (2003).

FISLI ÉVA (Kaposvár, 1974) az Eötvös Collegium tagjaként magyar–történelem szakot végzett az ELTE-n, jelenleg a párizsi Politikai Tudományok Intézete (Sciences Po) és az ELTE doktorandusza. Emellett 2004-ben a Pennahajderek című irodalmi rádióműsor társszerkesztője a Civil Rádióban és 2003-tól a Mélyvíz Színház tagja. Irodalmi és történelmi témákból magyarul és franciául publikált cikkeket folyóiratokban és antológiákban.

FODOR ÁKOS (Budapest, 1945) költő, műfordító. Elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát, zeneművek és zenei tárgyú könyvek szerkesztője volt. Jellegzetes műfaja a haiku. Legutóbbi kötete: Szó-Tár (2003). Lásd még: bővebben

FODOR GÉZA (Budapest, 1943) esztéta, az MTA doktora, dramaturg (Katona József Színház), tanár (ELTE BTK esztétika tanszék), a Muzsika operakritikusa. Petri György költészete (1991) című könyve a Holmi első három számában jelent meg először. Szerkesztőségünk tagja. Legutóbb (második kiadásban) megjelent könyve: A Mozart-opera világképe (2002). Lásd még: bővebben

FOGARASSY MIKLÓS (Budapest, 1939) könyvtáros, műkritikus, irodalomtanár. Főbb művei: Olvasó a labirintusban (Kamarás Istvánnal, 1981); Vermeer: A festőművészet (1986); Tandori-kalauz (1996). Lásd még: bővebben

FORGÁCS ÉVA (Budapest, 1947) művészettörténész, tanár (Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézet; Art Center College of Design, Pasadena). Kutatási területe a Bauhaus története. Legutóbbi könyve a Timothy O. Bensonnal közösen szerkesztett Between Worlds. A Source Book Of Central European Avant-Gardes 1910-1930 (The MIT Press, 2002).

FRÁTER ZOLTÁN (Szob, 1956) irodalomtörténész, szerkesztő, az ELTE BTK modern magyar irodalomtörténet tanszékén docens. Kutatási területe: a Nyugat és az Újhold szerzőinek életműve. Karinthy- és Kosztolányi-kutató, kritikus. Legutóbbi könyvei: Krúdy Gyula (2003), Mesék az Operaházból (2004).

FULVIA egy nemzetközi topmodell álneve. Lásd bemutatkozó levelét a 2004/11. számban.

FŰRI MÁRIA (Debrecen, 1950) vegyész szakon végzett Debrecenben, és az ottani gyógyszergyárban dolgozik analitikus mérnökként. Első publikált verse olvasható a Holmiban.

FÜZI IZABELLA (Kézdivásárhely, 1976) magyar–román szakos tanárként végzett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán 1999-ben, majd a Szegedi Tudományegyetem Elmélet és Interpretáció doktori iskoláját végezte el (2002). Doktori disszertációja: Meggyős és tropológia. Platón Nietzsche de Man (2004). Kutatási területe: irodalomelmélet, dekonstrukció, retorika, kortárs magyar irodalom, filmelmélet. A szegedi egyetemen tanít.


G

GAJDÓ TAMÁS (Dunaújváros, 1964) színháztörténész. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa. Könyvei: A színháztörténet-írás módszerei (Veszprém, 1997); Színházkutatás (Korniss Péterrel, Szegő Györggyel. Bp., 1998), Magyar színháztörténet, 1873–1920 (szerkesztő, szerző. Budapes, 2001); Az új színpad művésze. Bárdos Artúr pályaképe, 1900–1938. (Veszprém, 2002); Dívák, primadonnák, színésznők. Az Ernst Múzeum kiállításának katalógusa (szerkesztő, szerző. Budapest, 2003).

GÁL FERENC (Budapest, 1961) költő. Eddig két kötete jelent meg: A kert, a város és a tenger (1991); Újabb jelenetek a bábuk életéből (1998).

GALGÓCZI KRISZTINA (Budapest, 1962) történelem–irodalom, majd esztétika szakon végzett az ELTE-n, PhD dolgozatának témája a femme fatale megjelenítése a XIX–XX. század fordulójának európai drámáiban. Szabadúszó színikritikus (Balkon, Színház, Theatron).

GALLÓ TAMÁS (Budapest, 1957) szabadfoglalkozású. Első publikációja egy novella volt az Új Tükörben, 1981-ben. Később elszórva jelentek meg írásai, többek közt versek is. A 80-as évek első felében Bódy Gábor munkatársa volt néhány produkcióban.

GÁNGÓ GÁBOR (Székesfehérvár, 1966) irodalomtörténész, filozófus. 2002-ben habilitált irodalomtudományból a debreceni egyetemen. A Szegedi Tudományegyetem Klasszikus Magyar Irodalmi Tanszékének docense. Főbb kutatási területei: magyar irodalomtörténet, újkori magyar és egyetemes politikai eszmetörténet és politikai filozófia. Legutóbbi könyve: Eötvös József az emigrációban (1999). Lásd még: bővebben

GARACZI LÁSZLÓ (Budapest, 1956) író. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán magyar–történelem, az ELTE-n filozófia szakot végzett. Legújabb, gyűjteményes kötete: Gyarmati nő (2005). Lásd még: bővebben

G. ISTVÁN LÁSZLÓ (Budapest, 1972) költő, műfordító, tanár; az ELTE magyar–angol szakán végzett. Legutóbbi kötete: Napfoltok (2001).

GÁT ANNA (Budapest, 1983) bölcsészhallgató, a versírás mellett sajtóval, filmírással foglalkozik. Kötete: Felütés (2003).

GÁTI ISTVÁN (Budapest, 1979) jelenleg könyvesboltban dolgozik, évet halaszt a könyvtár szakon, és felvételizni készül orosz szakra. Verse eddig csak a Holmiban jelent meg.

GÉHER ISTVÁN (Budapest, 1940) költő, irodalomtörténész, műfordító, tanár, a Magyar Műfordítók Egyesületének (MEGY) elnöke. Angol és amerikai irodalommal foglalkozik, kandidátus. Legutóbbi könyvei: Shakespeare (3., javított kiadás, 1998); Esztendők éve (versek, 2002). Lásd még: bővebben

GELLÉN-MIKLÓS GÁBOR (Székesfehérvár, 1973) költő, középiskolai tanár; az ELTE magyar szakán végzett. Kötete: Rossz alvó (2002).

GEREVICH ANDRÁS (Budapest, 1976) költő, műfordító, angol–esztétika szakot végzett az ELTE-n, majd tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta, jelenleg a brit National Film School hallgatója. Kötete: Átadom a pórázt (1997). Lásd még: bővebben bővebben

GERÉBY GYÖRGY (Budapest, 1957) filozófiatörténész, vallásfilozófus. A budapesti, az oxfordi és a fribourg-i egyetemen tanult; az ELTE BTK Antik és Középkori Filozófiatörténeti Tanszékének oktatója, docens. Lásd még: bővebben

GERGELY ÁGNES (Endrőd, 1933) Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Legutóbbi könyve: Carmen lugubre. Versek 1963–2003 (2005). Lásd még: bővebben

GERGELY ANDRÁS (Sopron, 1946) történész, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanára, kutatási területe a XIX. századi magyar eszme-, politika és társadalomtörténet, az MTA doktora. Legutóbbi könyve: 1948-ban hogy is volt? (tanulmányok, 2001); szerkesztés: Magyarország története a 19. században (1998; bővített és javított változat, 2003; 2., változatlan kiadás, 2005). Lásd még: bővebben

GÖMÖRI GYÖRGY (Budapest, 1934) irodalomtörténész, költő, műfordító. 1956 óta külföldön él, a Darwin College (Cambridge) nyugalmazott tagja. Tagja a World Literature Today és a Comparative Criticism szerkesztőségének, a Bécsi Napló szerkesztőbizottságának. George Szirtessel modern magyar költők angol nyelvű antológiáját szerkesztette (1996). Legutóbbi könyve: Erdélyi merítések (2004). Lásd még: bővebben

GRECSÓ KRISZTIÁN (Szegvár, 1976) költő, író, a Bárka egyik szerkesztője, a JAK elnökségi tagja, a Délmagyarország és a www.terasz.hu állandó tárcaírója. Legutóbbi kötete: Isten hozott (regény, 2005). Lásd Még: bővebben

GRÉCZI EMŐKE (Budapest, 1970) művészetszociológus; a műkereskedelem tárgykörében publikál cikkeket a Műértő című művészeti és műkereskedelmi folyóiratban. Készülő regénye, az Átölelt az Isten az első szépirodalmi műve.

GRESKOVITS ENDRE (Budapest, 1954) műfordító, szerkesztő az Ulpius-ház Könyvkiadónál. Többek között Salman Rushdie négy könyvét fordította. Legutóbbi munkája: Ambrose Bierce: Ördögi kislexikon (2003).


Gy

GYÁNI GÁBOR (Hódmezővásárhely, 1950) történész. A debreceni egyetemen végzett, 1982 óta az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Az MTA várostörténeti munkabizottságának titkára, a Magyar–Amerikai Történész Vegyesbizottság elnöke. A Hajnal István Kör egyik alapítója és alelnöke. A BUKSZ és a Történelmi Szemle szerkesztőségének tagja. Kutatási területe: társadalom- és várostörténet, történelemelmélet. Az MTA doktora, habilitált egyetemi tanár. Legutóbbi könyve: Posztmodern kánon (2003). Lásd még: bővebben

GYÖRGY PÉTER (Budapest, 1954) esztéta, az ELTE BTK esztétika tanszékének adjunktusa, a kommunikáció szak vezetője, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, PhD. Legutóbbi könyve: Kádár köpönyege (2005). Lásd még: bővebben

GYÖRKE ÁGNES (Beregszász, 1977) magyar-angol szakon végzett (2000, Debreceni Egyetem), tanársegéd a Debreceni Egyetem Angol Irodalom Tanszékén. A 2002/2003-as tanévet az amerikai Indiana University-n töltötte, jelenleg a CEU Gender Studies tanszékének a hallgatója. A Holmin kívül a Jelenkorban és az ÉS-ben jelentek meg írásai.

GYŐRI LÁSZLÓ (Orosháza, 1942) Költő, könyvtáros. A Központi Sajtószolgálatnál újságíró, az 56-os Intézet könyvtárosa. Legutóbbi kötete: Bizonyos értelemben. Válogatott és új versek (2002).


H

HALASI ZOLTÁN (Budapest, 1954) magyar–történelem szakon végzett a szegedi JATE-n. Szabadúszó költő, műfordító. Verseskötete: 33 vers (1997). Elsősorban németből fordít, többek közt Goethét, Rilkét, Kafkát. A MEGY (Magyar Műfordítók Egyesülete) egyik alapítója. Lásd még: bővebben bővebben

HATÁR GYŐZŐ (Gyoma, 1914) Kossuth-díjas költő, író, filozófus. Legutóbbi könyve: A szép Palásthyné a más álmában közösül... (összegyűjtött novellák, 2005). Lásd még: bővebben

HAVASI ATTILA (Békéscsaba, 1972) matematika–angol szakosként kezdte a szegedi, majd magyar, angol és portugál szakosként folytatta tanulmányait a budapesti egyetemen. Verseket publikált a Prae és a Huszonegy című folyóiratban, műfordításokat a Palimpszesztben. Varró Dániellel és Vaskó Péterrel közösen három angol költőtől (Lear, Carroll, Belloc) egy kötet verset fordított (Ponyigócok utazása. Az angol abszurd költészetből – megjelenés előtt). Verseskötete: Manócska meghal vagy a lét csodás sokfélesége (2005).

HAVASRÉTI JÓZSEF (Pécs, 1964) kritikus, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa. Kutatási területe: a magyar neoavantgárd kultúra története, kritikatörténet, a populáris kultúra műfajai. Fontosabb publikációi a Holmiban (2000/1, 2001/5, 2004/11), a Jelenkorban (2002/9) és tanulmánykötetekben jelentek meg, legutóbb „Urbánus műfajok Hazai Attila, Tandori Dezső, Kömlődi Ferenc regényeiben. Széljegyzetek a nagyvárosi kultúra irodalmi megjelenítéséhez” címmel (N. Kovács Tímea – Bőhm Gábor – Mester Tibor [szerk.]: Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Kijárat, 2005).

HERNÁDI MIKLÓS (Budapest, 1944) író, szociológus, műfordító, szerkesztő, az MTA doktora. Legutóbbi könyve: Családbomlás az ezredfordulón. Angolszász adatok és álláspontok kritikai értékelése (2001).

HETÉNYI ZSUZSA (Budapest, 1954) irodalomtörténész, műfordító, az ELTE docense, az MTA doktora. XX–XXI. századi orosz és 1860–1940 közötti orosz-zsidó irodalommal foglalkozik. Legutóbbi könyve: Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig (szerk., társszerző, 2002). Lásd még: bővebben

HIDAS JUDIT (Budapest, 1976) a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és az ELTE Bölcsészkarán végzett. A Holmin kívül az ÉS-ben és egy online kulturális folyóiratban (kontextus.hu) publikált. Olvasószerkesztő a Café Babelnél, fordít, dolgozik dramaturgként, műsorkészítő-riporterként is.

HOLLÓSVÖLGYI IVÁN (Veszprém, 1969) költő. Teológia és média szakos tanulmányokat követően filozófia szakon 1998-ban, összehasonlító irodalomtudomány szakon 2003-ban végzett a Szegedi Egyetemen. Önálló verseskötete: A Barbie-nők elrablása (2000). Lásd még: bővebben

HORN ANDRÁS (Budapest, 1934) az ELTE-n szerzett magyar–angol szakos diplomát 1956-ban. 1960-ban a bázeli egyetemen doktorált angolból, filozófiából és pszichológiából. 1983 óta egyetemi magántanár. 2000 óta magyar történelmi és irodalomelméleti előadásokat tart német nyelven a bázeli egyetemen. Legutóbbi könyve: Das Schöpferische in der Literatur (2000). Lásd még: bővebben

HORVÁTH ANDOR (Kolozsvár, 1944) esszéista, műfordító, tanár a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, a Korunk szerkesztője. Legutóbbi könyve: Montaigne köpenye (1985). Válogatása a két világháború közötti román emlékirat- és naplóirodalomból: Tanúskodni jöttem (2003). Lásd még: bővebben

HORVÁTH ELEMÉR (Csorna, 1933) költő, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Amerikában él. Legutóbbi kötetei: Menestral. Versek 1998–2001 (2002); Talajvíz. Válogatott versek, 1992–1997 (2002). Lásd még: bővebben


I

IJJAS TAMÁS (Budapest, 1978) költő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója, a www.dokk.hu internetes irodalmi lap egyik szerkesztője, és a Széphalom Könyvműhely irodalmi szerkesztője.

ILONA KESERÜ ILONA (Pécs, 1933) Kossuth-díjas festőművész. Lásd még: bővebben

IMRE FLÓRA (Budapest, 1961) költő, műfordító, tanár. Legutóbbi kötete: Nem tart soká (2004). Lásd még: bővebben

IMREH ANDRÁS (Budapest, 1966) Költő, műfordító, a Holmi versfordító-pályázatának különdíjasa. Kötete: Aminek két neve van (1998). Lásd még: bővebben


J

JENEY ZOLTÁN (Szolnok, 1943) Kossuth-díjas zeneszerző. Lásd még: bővebben

JÓNÁS TAMÁS (Ózd, 1973) költő, író, számítógépes programozó. Legutóbbi kötetei: Ő (versek, 2002), Apáimnak, fiaimnak (elbeszélések, 2005). Lásd még: bővebben


K

KÁDÁR PÁL (Vállaj, 1923) orvos, A körgyógynapszámos című írása Az út szélén (Múlt és Jövő, 2004) című antológiában jelent meg.

KÁNTOR PÉTER (Budapest, 1949) költő, műfordító. Legutóbbi kötete: Lóstaféta (2002). Lásd még: bővebben

KÁNYÁDI SÁNDOR (Nagygalambfalva, 1929), Kossuth-díjas költő, műfordító. Legutóbbi könyvei: Felemás őszi versek (2002); Zümmögő (2004). Lásd még: bővebben

KAPUS ANDRÁS kutatóorvos, jelenleg Kanadában él.

KARDOS ESZTER Nyíregyházán született, jelenleg Budapesten él, tanár. A Holmi-írás előtti egyik publikációja: Ne vedd komolyan, novella (2000, 1998/9).

KELECSÉNYI LÁSZLÓ (Budapest, 1947) író, filmtörténész. Krúdy Gyula és Ottlik Géza munkásságát kutatja, Krúdy életműsorozatát szerkeszti. Legutóbbi könyvei: A szabadság enyhe mámora. Ottlik Géza életei (2000); Egy híján húsz (Szaggatott regény) (2002); Hyppolittól Werckmeisterig. A magyar hangosfilm hét évtizede (2003).

KELEVÉZ ÁGNES (Budapest, 1953) irodalomtörténész, textológus. Az ELTE-n magyar–francia–esztétika szakos diplomát szerzett. 1977 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, közben 1989-től öt évig az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott a Babits kritikai kiadás munkacsoportjának tagjaként. Babits- és Kosztolányi-kiadásokat szerkesztett. Könyve: A keletkező szöveg esztétikája. Genetikus textológiai közelítés Babits költészetéhez (1998).

KEMÉNY ISTVÁN (Budapest, 1961) költő, író. Legutóbbi kötete: Hideg (2001; 2003). Lásd még: bővebben bővebben

KENDE PÉTER (Budapest, 1927) politológus, szociológus, egyetemi előadó (Nanterre, Aix-en-Provance, Párizs). 1957 óta Párizsban él. Legutóbbi könyve: Még egyszer a párizsi toronyból (2003). Lásd még: bővebben

KERÉNYI FERENC (Budapest, 1944) színház- és irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa, kandidátus. Kutatási területe: a XIX. század irodalmi és színházi élete. Legutóbbi könyve: Pest vármegye irodalmi élete 1790–1867 (2002). Szerkesztés: Madách Imre: Az ember tragédiája, kritikai kiadás (2005). Lásd még: bővebben

KERESZTESI JÓZSEF (Eger, 1970) kritikus, a Jelenkor folyóirat szerkesztője. A pécsi egyetem művészettudomány szakán végzett. Rendszeresen a Jelenkorban, a Holmiban, a Magyar Narancsban és az ÉS-ben publikál. A Szőranya Emlékzenekar alapító tagja és szövegírója.

KICSI SÁNDOR ANDRÁS (Budapest, 1957) az ELTE spanyol–kínai szakán végzett, jelenleg szabadfoglalkozású. Kutatási területe az etnobotanika és az etnolingvisztika. Különösen az etnomikológia (népi gombaismeret) terén számít nemzetközi hírű szakértőnek. Több mint száz publikációja jelent meg néprajzi, történeti és ismeretterjesztő lapokban. Legutóbbi könyve a Magyar László Andrással közösen írt Hetes lexikon (2003).

KIRÁLY JÚLIA (Budapest, 1957) közgazdász, kandidátus. A Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója. A pénzügyi piacok alakulásával, a pénzügyi kockázatok kezelésével foglalkozik. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottság tagja, az Európai Bankárképzők Szövetségének alelnöke, az Acta Oeconomica és a Hitelintézeti Szemle című folyóiratok, valamint a Bankárképző Dobozok című tankönyvsorozat szerkesztője. Legutóbbi publikációja: „Egy könyv margójára. A függetlenség értelmezése és az összeesküvés-elmélet.” Jaksity György könyvéről. Élet és Irodalom, 2004. július 12. Lásd még: bővebben

KIS JÁNOS (Budapest, 1943) filozófus. A rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakja, majd az SZDSZ első elnöke. Jelenleg a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára. Legutóbbi könyve: A politika mint erkölcsi probléma (2004).

KISS JUDIT ÁGNES (Budapest, 1973) költő és középiskolai tanár. Az ELTE-n magyar, a Színművészeti Egyetemen drámatanári, a pécsi főiskolán oboa szakot végzett, a Keleti Átjáró nevű együttesben zenél. 2004 óta jelennek meg versei. Lásd még: bővebben

KISS LAJOS ANDRÁS (Kisújszállás, 1954) történelem-, orosz- és filozófiaszakos tanár, a filozófiatudományok kandidátusa (1995), a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára. Kutatásai jórészt a kortárs francia, német és orosz posztmodern filozófia területeit érintik. Önálló kötete: Az eltűnt lelkiismeret nyomában (2001). Legutóbbi írása a Kellék című kolozsvári filozófiai folyóirat 24. számában jelent meg: Egység vagy sokféleség. Jean-François Lyotard Kant történelem- és politikafilozófiájáról.

KOCSIS ZOLTÁN (Budapest, 1952) kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, zeneszerző. Lásd még: bővebben bővebben

KOCZISZKY ÉVA (Békéscsaba, 1953) irodalomkutató. Az ELTE-n végzett magyar–német, majd ógörög szakon, az MTA doktora. Legutóbbi műve: J. G. Hamann és a modernitás kritikája (2000), németül: Hamanns Kritik der Moderne (2003). Lásd még: bővebben

KONTHA SÁNDOR (Budapest, 1931) művészettörténész, kandidátus. Az utóbbi időben főleg rajzolással és festéssel foglalkozik, glosszákat, publicisztikát ír. Legutóbbi könyve: Pátzay Pál (1985); Magyar művészet 1919–45 (szerk. 1985).

KORNIS MIHÁLY (Budapest, 1949) író. Legutóbbi könyvei: Pestis előtt; Színházi dolgok (2003). Lásd még: bővebben

KOVÁCS ÁKOS (Budapest, 1943) etnográfus, irodalomtörténész, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa, a Hatvany Lajos Múzeum füzeteinek szerkesztője. Legutóbbi műve: Kitalált hagyomány. Az aratóünneptől az új kenyér ünnepéig (2003).

KOVÁCS ANDRÁS FERENC (Szatmárnémeti, 1959) költő. Magyar–francia szakon végzett a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen. A marosvásárhelyi Látó szerkesztője. Főbb költői alakmásai: Jack Cole, Lázáry René Sándor, Caius Licinius Calvus. Két esszékötete is megjelent. Legutóbbi könyve: Víg toportyán (gyerekversek, Kolozsvár, 2005). Lásd még: bővebben bővebben

KOVÁCS ÉVA (Pécs, 1964) szociológus és közgazdász végzettségű társadalomkutató, kandidátus. A Regio című folyóirat egyik szerkesztője. Két könyvnek volt társszerzője: Mutatkozás. Zsidó Identitás Történetek (Vajda Júliával, 2002); Távoli szomszédok (Gerhard Baumgartnerrel és Vári Andrással, 2002). Legutóbbi könyve: Felemás asszimiláció (2004). Múzeumi projektek: Mauthausen Survivors Dokumentation Project, magyar dokumentáció, Mauthausen (2003); Reihe "Politische Ikonographie" Mythen der Nationen – Kampf der Erinnerungen, Deutsches Historisches Museum (Herbst 2004).

KOVÁCS ISTVÁN (Budapest, 1945) költő, történész, műfordító. Budapesten, Varsóban és Bécsben folytatott egyetemi tanulmányokat. Lengyel–történelem szakon végzett az ELTE BTK-n, és ugyanitt a lengyel tanszék munkatársa. Legutóbbi kötete: Kézmozdulat a szürkületben (2004).

KOVALOVSZKY MÁRTA (Budapest, 1939) művészettörténész. Kutatási területe: a XX. századi magyar művészet, XIX–XX. századi magyar szobrászat, kortárs magyar textilművészet. Megosztott Széchenyi-díjas. Legutóbbi könyve: „Örülök, hogy itt lóghat.” Művészeti gyűjtemények Székesfehérvárott (2000).

KOVÁCS MIKÓ EDINA (Debrecen, 1971) művelődésszervezést, újságírást és pszichodrámát tanult, közel tíz évig újságíróként dolgozott, jelenleg önismereti csoportokat és tréningeket vezet. Versei jelentek meg a Menedékjog 1995 és a Bordáink temploma című antológiákban, az ÉS-ben, a Mozgó Világban, a Műhelyben.

KŐRIZS IMRE (Budapest, 1970) költő, műfordító. Az ELTE-n klasszika-filológiai és magyar szakos tanulmányokat folytatott. Jelenleg tanít, emellett egy üzleti magazin olvasószerkesztője.

KŐSZEG FERENC (Budapest, 1939) irodalomkritikus, politikus, jogvédő, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Könyve: Lehetőségek kényszere (2000).

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ (Gyula, 1954) Kossuth-díjas író. Legújabb könyve: Rombolás és bánat az ég alatt (2004). Lásd még: bővebben; bővebben

KUCSMAN ÁRPÁD (Budapest, 1927) Széchenyi-díjas kémikus; 1993-ban az ELTE tanszékvezető egyetemi tanáraként ment nyugdíjba. Főbb művei: Szerves kémia (1976–77); Hetvenéves az ELTE szerves kémiai tanszéke (2004); Egy kémikus a régi Eötvös Kollégiumban (2005). Lásd még: bővebben

KUKORELLY ENDRE (1951) szabadfoglalkozású író és költő. Regénye: TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről (2003). Korai változata díjat nyert a Holmi második novellapályázatán. Legutóbbi könyve: Samunadrág (gyerekversek, 2005).Lásd még: bővebben


L

LACKFI JÁNOS (Budapest, 1971) költő, író, műfordító, szerkesztő, kritikus, előadó a Pázmány Péter Katolikus Egyetem francia és magyar tanszékén, a Nagyvilág rovatvezetője. Legutóbbi kötetei: Hőveszteség (2005); A buta felnőtt (gyerekkönyv, 2005). Lásd még: bővebben bővebben

LADÁNYI-TURÓCZY CSILLA (1971) költő, műfordító (portugál, latin, német, középfelnémet, spanyol, galego, provanszál, francia), irodalomtörténész. Portugál és latin szakot végzett, romanisztikából doktorált az ELTE-n. Verseskötete: Sárkánynyelv (2006), legutóbbi fordítása: Vitórió Káli: Tupáriz (2005). Lásd még: bővebben

LAKI MIHÁLY (Budapest, 1946) közgazdász, az MTA Közgazdasági Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, a Közép-európai Egyetem politológiai tanszékén vendégprofesszor, kandidátus. Legutóbbi könyve (Szalai Júliával közösen): Vállalkozók vagy polgárok? A nagyvállalkozók gazdasági és társadalmi helyzetének ambivalenciái az ezredforduló Magyarországán (2004).

LAKI PÉTER (Budapest, 1954) a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd a pennsylvaniai egyetemen doktorált. Jelenleg a Clevelandi Zenekar számára ír műismertetéseket, és az Oberlin College-ban tanít zenetörténetet. Szerkesztője és egyik szerzője a Bartók and His World (1995) című tanulmánykötetnek, ezenkívül számos cikke jelent meg szakfolyóiratokban.

LÁNG ZSOLT (Szatmárnémeti, 1958) prózaíró. A kolozsvári Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett. A marosvásárhelyi Látó szerkesztője. Regénytrilógiája: Az ég madarai. Bestiárium Transylvaniae I. (1996); A tűz és a víz állatai. Bestiárium Transylvaniae II-III. (2003). Legutóbbi könyve: Berlinév (2004). Lásd még: bővebben

LATOR LÁSZLÓ (Tiszasásvár, 1927) Kossuth-díjas költő, esszéíró, műfordító. Legutóbbi könyve: Kakasfej vagy filozófia? Mire való a vers? (2000). Lásd még: bővebben bővebben

LÁZÁR JÚLIA (Budapest, 1960) költő, műfordító és tanár, magyar–angol szakon végzett. Legutóbbi (második) kötete Az ismeretlen (2001). Lásd még: bővebben

LENGYEL ANDRÁS (Békéscsaba, 1950) irodalomtörténész. Kutatási területe a XX. századi magyar irodalom és művelődéstörténet. A szegedi Móra Ferenc Múzeum osztályvezetője. Legutóbbi önálló könyve: Játék és valóság közt. Kosztolányi-tanulmányok (2000). Szerkesztés: Hajnali sötétben. In memoriam Tömörkény István (2005).

LENKEI JÚLIA (Budapest, 1952) szerkesztő. Magyar-francia szakon végzett, kandidátus. A XX. század első felének irodalmi-művészeti mozgalmaival foglalkozik. Legutóbb kiadott egy kötetet Balázs Béla táncjáték-librettóiból (Bp., 2004) és egy monográfiát a magyarországi mozdulatművészetről (Veszprém, 2004).

LITVAI NELLI (Budapest, 1946) Író, műfordító, színházi dramaturg. Az ELTE spanyol és francia szakán végzett. Dramaturgként 1972 és 1995 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban (Székely Gábor és Zsámbéki Gábor művészeti vezetése idején) és a budapesti Katona József Színházban dolgozott. Jelenleg a kaposvári Művészeti Főiskola színházi tanszékén tanít mű- és szerepelemzést. Színpadi meséit számos hazai és külföldi színház mutatta be. Néhányuk megjelent a Színház című folyóiratban. A Duna Televízió filmnovella-pályázatán díjat nyert írásából készült Gothár Péter Paszport című filmje. Novellái a Holmiban jelentek meg.

LŐRINSZKY ILDIKÓ (Budapest, 1968) fordító, tanár. 1997–2004 között az ELTE Francia Tanszékén dolgozott, jelenleg a Debreceni Egyetemen tanít. Önálló kötete: L’Orient de Flaubert, des écrits de jeunesse à Salammbô : la construction d’un imaginaire mythique (Paris, L’Harmattan, 2002).

LÖVÉTEI LÁZÁR LÁSZLÓ (Lövéte, 1972) költő. A kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát, majd a csíkszeredai Székelyföld szerkesztője lett. Kötetei: A névadás öröme (1997), Távolságtartás (2000). Lásd még: bővebben

LUDASSY MÁRIA (Budapest, 1944) filozófiatörténész, egyetemi tanár. Kutatási területe: a francia felvilágosodás és a francia forradalom eszmetörténete, a politikai filozófia. Hobbes, Hume, Voltaire, Rousseau műveit gondozta, brit és francia morálfilozófiai antológiákat szerkesztett. Legutóbbi könyve: Szavak és kardok: nyelvfilozófia és hatalomelmélet (2004). Lásd még: bővebben bővebben


M

MANN LAJOS (Tiszaörvény, 1931) a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán szerzett diplomát 1956-ban. Szakmájában csak nyolc évet dolgozott: 1956-tól 1958-ig a Magyar Televíziónál, majd 1986-tól 1991 végéig, nyugdíjba meneteléig, a Magyar Szinkron- és Video Vállalatnál. Eddig két műfordításkötete jelent meg: a Ki zörög itt? (százötven angol gyermekvers, 1989) és a Hans Sachs harminchárom farsangi komédiáját tartalmazó A lovag meg az ibolya (1999).

MÁTHÉ ANDREA (Pécs, 1959) Mohácson érettségizett (1977), magyar–történelem szakos (Szeged JATE, 1982) és angol szakos (Pécs, PTE, 1993) diplomát szerzett, majd irodalom és irodalomelméletből kisdoktori fokozatot (PTE, 1996), esztétikából pedig PhD. fokozatot (Budapest, ELTE BTK, 2000) nyert. 1997 óta jelennek meg publikációi; fordításai az irodalomelméletre, esszéi, recenziói, kritikái a kortárs irodalomra (vers, próza) és a képzőművészetre vonatkozóan különböző folyóiratokban: Jelenkor, Echo, Pannonhalmi Szemle, Vigilia, Kritika, Liget, Ex Symposion, Műhely, Új Művészet, Műértő, Balkon etc.

MEGYESI GUSZTÁV (Budapest, 1950) újságíró, az Élet és Irodalom szerkesztője. Legutóbbi könyve: A nyolcvanas évek (irodalmi riportok, Kovács Zoltánnal, 2002). Lásd még: bővebben

MESTERHÁZI MÓNIKA (Budapest, 1967) 1990-ben végzett az ELTE-n, magyar–angol szakon, a kortárs észak-ír költészetből írt PhD disszertációt. Költő, műfordító. Legutóbbi verseskötete: Nem hittem volna (1999), legutóbbi munkája: Katherine Mansfield: Naplók, levelek (válogatás és fordítás, 2004). Lásd még: bővebben bővebben

MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA (Békéscsaba, 1965) pedagógus, öt gyermek édesanyja. Férjével, Miklya Zsolttal közösen 1992-től munkatankönyveket, pedagógiai segédanyagokat ír, szerkeszt. Elsősorban gyermekíróként ismert. Felnőtteknek szóló novellái 2002-től jelennek meg az irodalmi lapokban. Legutóbbi könyve: Kistamás (gyermekregény, 2004).

MIKLYA ZSOLT írja: „Apa vagyok (műhely az otthon) és férj (életre társ), költő (többnyire gyermek), pedagógus (terhes örökség), aki ír és (felelős) szerkeszt. Kiskunfélegyházán élek (Petőfi, Móra után), Csorváson születtem (1960), a Parakletos Könyvesház munkatársa vagyok (egyházi kiadó, protestáns). Fontosabb köteteim: Lét-ige (versek, 1999); Ezüstszín fonál (gyermekversek, 2002); Pityu azt mondja... (gyermekversek, 2004); Történetek a Pirosoviból (mesék, 2004).”

MISKOLCZY AMBRUS (Marosvásárhely, 1947) történész, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Román Filológiai Tanszék). Szűkebb szakterülete a magyar–román–szász erdélyi együttélés története; a polgárosodás társadalom- és eszmetörténete. Legutóbbi könyve: Románok a történeti Magyarországon (2005).

M. NAGY MIKLÓS (Várpalota, 1963) Moszkvában szerzett diplomát a Nemzetközi Kapcsolatok Állami Egyetemén, nemzetközi újságírás szakon. Műfordító (orosz, angol és spanyol nyelvből), kritikus, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője és PR-vezetője. Lásd még: bővebben

MOLNÁR PÉTER (Budapest, 1964) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd a BTK esztétika szakán szerzett diplomát. Jogász, korábban országgyűlési képviselő (Fidesz, majd SZDSZ). Könyve: Gondolatbátorság (2002). Lásd még: bővebben


N

NÁDAS PÉTER (Budapest, 1942) Kossuth-díjas író. Legutóbbi könyve: Saját halál (2004). Lásd még: bővebben; bővebben


NÁDASDY ÁDÁM (Budapest, 1947) nyelvész, költő, író, műfordító Az ELTE bölcsészeti karán angol–olasz szakon végzett, 1972 óta az angol szakon tanít. Kutatási területe: szerkezeti viszonyok a fonológiában; kandidátus. Legutóbbi művei: Ízlések és szabályok (írások nyelvről, nyelvészetről, 2003); Soványnak kéne lenni (versek, 2005). Lásd még: bővebben bővebben

NÁDORI LÍDIA (Budapest, 1971) a pécsi egyetem bölcsészkarán végzett magyar-esztétika szakon. 1996 és 2001 között a Jelenkor Kiadó szerkesztője volt. 2001 óta Budapesten él, fordító, szerkesztő, kulturális újságíró.

NAGY ANDRÁS (Budapest, 1956) író (dráma, regény, forgatókönyv, esszé). Utolsó könyve: Kis angyaltan (2003). Drámáinak gyűjteménye: Biberach és a többiek (1997). Lásd még: bővebben

NAGY BOGLÁRKA (Nagyatád, 1967) magyar–esztétika szakon végzett a pécsi egyetemen. Írásai az ÉS-ben, a Bárkában, a Forrásban, a Jelenkorban és a Kritikában jelentek meg. A Jelenkornál dolgozik, a folyóirat egyik szerkesztője.

NAGY IMRE (Pécs, 1940) irodalomtörténész, egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem, Klasszikus Irodalomtörténeti Tanszék). Művei, többek között: Utazás a regény körül. Bessenyei Tariménese (1998). Legutóbb: Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája (2001). Lásd még: bővebben

NÉMETH GYÖRGY (Kaposvár, 1956) ókortörténész, filológus, író. Az ELTE BTK-n és a kölni egyetemen tanult; egyetemi tanár, a budapesti és a debreceni egyetemen tanít. Kutatási területe: görög történelem az archaikus és klasszikus korban, görög epigrafika, toposzok a római történetírásban. Legutóbbi könyve: Ókori gyermekjátékok (2003). Lásd még: bővebben


Ny

NYILAS ATTILA (Budapest, 1965) költő, legutóbbi kötete: A látó (2004). Lásd még: bővebben


P

PAJKOSSY GÁBOR (Budapest, 1951) történész, az ELTE BTK újkori magyar történelem tanszékének docense, kandidátus. Kutatási területe: Magyarország története a felvilágosodás korában és a reformkorban, Kossuth és Kölcsey politikai pályája. Legutóbbi munkája: Kölcsey Ferenc: Országgyűlési naponkénti jegyzések (sajtó alá rendezés, 2002).

PALLAG ZOLTÁN (Székesfehérvár, 1978) az ELTE régészeti, majd török, majd mongol szakára járt. Jelenleg a székesfehérvári Árgus folyóirat szerkesztője. Lásd még: bővebben

PARTI NAGY LAJOS (Szekszárd, 1953) költő, író. 2. díjat nyert a Holmi első novellapályázatán. Legutóbbi kötete: Grafitnesz (2003). Lásd még: bővebben

PAYER IMRE (Budapest, 1961) költő, irodalomtörténész, kritikus. PhD doktori fokozatot szerzett 2001-ben. Legutóbbi kötete: Egyes szám, egyetlen személy (2003). Lásd még: bővebben

PERNECZKY GÉZA (Keszthely, 1936) művészettörténész, képzőművész, író. 1970 óta Kölnben él. Újabb könyvei: Fraktálok és eseményminták (1997); The Poly-dimensional Fields of Saxon-Szász (2002). Lásd még: bővebben

PETROVICS EMIL (Nagybecskerek, 1930) Kossuth-díjas zeneszerző, egyetemi tanár. a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója. Lásd még: bővebben

POLCZ ALAINE (Kolozsvár, 1922) író, pszichológus, tanatológus. Legutóbbi könyve: Kit szerettem? Mit szerettem? (2004). Lásd még: bővebben

PÓR PÉTER (Clermont-Ferrand, 1940) irodalomtörténész. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, emigrációja (1979) előtt az Irodalomtudományi Intézet munkatársa volt. Jelenleg Franciaországban él, a Centre National de la Recherche Scientifique munkatársa. Legutóbbi könyvei: Léted felirata (válogatott tanulmányok, 2002); Voies hyperboliques. Figures de la création poétique des Lumieres à la modernité, Champion (2003); „Zu den Engeln (lernend) übergehen”. Der Wandel in Rilkes Poetik zwischen den Neuen Gedichten und den Spätzyklen (2005).

PÓSFAI GYÖRGY 1956-ban született Szombathelyen. Szegeden él, biológus. Eddig két kötete jelent meg: Friss Cipó-történetek (1999), Vadakrul (2002).


R

RÁBA GYÖRGY (Budapest, 1924) költő, műfordító, irodalomtörténész. Széchenyi-díjas. Legutóbbi kötete: Szárnyeregetés (2003). Lásd még: bővebben

RADICS VIKTÓRIA (Zombor, 1960) író, műfordító. Az Újvidéki Egyetemen magyar szakon végzett. A veszprémi Ex Symposion munkatársa, az Átváltozások című világirodalmi folyóirat főmunkatársa. A Holmi kritikapályázatán első díjat, második novellapályázatán második díjat nyert. Könyve: Danilo Kiš (pályarajz és breviárium, 2002).

RADNÓTI SÁNDOR (Budapest, 1946) Széchenyi-díjas esztéta, kritikus. Lapunknál a kritikai rovat vezetője. Legutóbbi könyve: Műhelymunka (2004). Lásd még: bővebben

RAKOVSZKY ZSUZSA (Sopron, 1950) költő, író, műfordító. Magyar–angol szakon végzett az ELTE BTK-n. Legutóbbi kötetei: Egyirányú utca (versek, 1998); A kígyó árnyéka (regény, 2002). A hullócsillag éve (regény). Lásd még: bővebben

RAPAI ÁGNES (Szekszárd, 1952) költő. A moszkvai Lomonoszov Egyetemen szerzett újságíró-diplomát. Legutóbbi kötetei: Zadarnál a tenger (1997), Budapest, ich kann nicht deine Hure werden (1999).

REGÉNYI HUBA (Budapest, 1973) 1996-ban szerezett magyar–történelem szakos tanári diplomát az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán. Újságíróként dolgozik. Versei a Mozaik (1993) című antológiában jelentek meg.

RÉZ PÁL (Arad, 1930) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, főszerkesztő (Holmi). Lásd még: bővebben

RITOÓK ZSIGMOND (Budapest, 1929) Széchenyi-díjas filológus, akadémikus, az ELTE latin tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára. Kutatási területe: görög és római irodalom, az antikvitás esztétikája, az ókortudomány története. Legutóbb megjelent könyve: Források az ókori görög zeneesztétika történetéhez (2004). Lásd még: bővebben bővebben

RÓZSA ERZSÉBET (Nádudvar, 1945) filozófus, a Debreceni Egyetem Filozófia Tanszékének vezetője, Filozófia Intézetében professzor, a Modern filozófia PhD-program vezetője, az MTA doktora: Fontosabb könyvei: Hegel gazdaságfilozófiája (1993), Heller Ágnes – a fronézis filozófusa (1997), Versöhnung und System. Zu den Grundmotiven von Hegels praktischer Philosophie (2005). Lásd még: bővebben

RUTTKAY KÁLMÁN (1922) tanár és irodalomtörténész, anglista, nyugdíjba vonulásáig az ELTE angol szakán tanított, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat. Számos angol könyv magyar kiadását gondozta, és ő rendezte sajtó alá Vörösmarty és Arany Shakespeare-fordításainak kritikai kiadását. Könyve: Összegyűjtött írások (2002).


S

SAJÓ LÁSZLÓ (Sátoraljaújhely, 1956) költő. Magyar–népművelés szakon végzett az ELTE-n. Tárcarovata van a Magyar Narancsban. Legutóbbi kötete: Evangélium szerintem (2005).

SÁRKÖZI MÁTYÁS (Budapest, 1937) író, kritikus, műfordító. 1956 óta Angliában él. Legutóbbi könyve: Mit jelent? Sárközi Mátyás szótára (2005). Lásd még: bővebben

SCHEIN GÁBOR (Budapest, 1969) költő, műfordító, irodalomtörténész. Az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Intézetének tanára, a Pannonhalmi Szemle szerkesztője, az Irodalomtörténet főszerkesztője. Legutóbbi művei: (retus) (versek, 2003); Lázár! (kisregény, 2004). Lásd még: bővebben bővebben

SIMON FERENC (Hódmezővásárhely, 1961) tanár, könyvtáros a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban.

SIROKAI MÁTYÁS (1982) polgári nevén Szabó Mátyás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója ütőhangszer szakon, a Mondo Quartet tagja, verse eddig az ÉS-ben, a Ligetben és a Kalligramban jelent meg.

SCHILLER ERZSÉBET (Budapest, 1964) irodalomtörténész, az ELTE BTK oktatója. Legutóbbi munkái: Szimat és ízlés. A Nyugat magyar irodalomtörténeti hagyományképe, 1908–1914 (2005); Amade László versei (sajtó alá rendezés, 2004).

SCHLETT ISTVÁN (Szilágynagyfalu, 1939) történész, politológus, egyetemi tanár (ELTE JTK), kandidátus. Kutatási területe: a magyar politikai gondolkodás története, a társadalmi változások elmélete.  Legutóbbi könyve: A politikai gondolkodás története Magyarországon I. k. (2004). Szerkesztés, válogatás: A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája, 1868 (2002). Lásd még: bővebben

SOMLYÓ GYÖRGY (Balatonboglár, 1920) Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Legutóbbi könyve: A vers – a versben (2004). Lásd még: bővebben

SOMOS BÉLA (Sándorfalva, 1938) költő, középiskolai tanár. Tankönyveket írt, antológiát állított össze: Egyetlen verseink (1991), Sárkány Annával közös műve: Magyar irodalom Magyarország határain kívül 1949–1989 (1998). Legutóbbi verseskötete: Felelni a csöndnek (2004).

SOMSSICH-SZŐGYÉNY BÉLA: "Születtem 1918. október 7-én, Budapesten. Gyermekkoromban az apai házban nevelődtem Kivadáron, Somogy megyében. Középiskolát a pécsi Pius Kollégiumban végeztem, majd a Zeneakadémiára jártam, közben egyetemre is. 1939 nyarát a perugiai egyetemen töltöttem. A háborúban a légvédelmi tüzéreknél szolgáltam. A háború után zenei lektorként s a Rádiónál mint zenei rendező dolgoztam 1949-ig, amikor elhagytam hazámat. 1951 óta Ausztráliában élek, Sydneyben. Kézi munkával kezdtem, majd céget alapítottam. Hanglemezeket s lemezjátszótűket importáltam. Irodalmi érdeklődésemet a Kortárs, később az új távlatokat nyitó Holmi táplálta." A szerzőnek korábban, Szőgyény Béla néven, egy novellája jelent meg a Holmiban (2002/10).

SPIEGL MÁTÉ (Kecskemét, 1980) a szegedi egyetem magyar–angol szakára jár. Versei először a www.index.hu Kultúra rovatának Varró Dániel kezdeményezte Répaköltészet című topikjában tűntek fel, s jelentek meg a Prae című folyóiratban is 2000-ben, azután 2005-ig nem publikált.

SPIRÓ GYÖRGY (Budapest, 1946) író, költő, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató (ELTE BTK), kandidátus, a szláv irodalmak szakértője. Legutóbbi könyve: Fogság (2005). Lásd még: bővebben bővebben

SUHAI PÁL (Bezenye, 1945) költő, tanár, tankönyvíró. Válogatott és új versei: Kísértetek kora (2005); háromkötetes tankönyvcsaládja: Irodalom, művészet az alteritás korában (2004).

SUMONYI ZOLTÁN (Szatmárnémeti, 1942) író, költő. Magyar–orosz szakon végzett az ELTE bölcsészkarán. 1970 óta a Magyar Rádiónál dolgozik, jelenleg a Vallási és Közművelődési Szerkesztőség vezetője. A Magyar PEN Club ügyvezető elnöke. Legutóbbi könyvei: Vitéz nagyfalui Toldi Miklós szerelme és egyéb kalandjai (2005); Idejük van a zsoltároknak (Válogatott és új versek, 2005).


Sz

SZABÓ SZILÁRD (Komárom, 1966) irodalomtörténész, író, műfordító. Az ELTE-n doktorált 2001-ben. Megjelent könyve: Az Egyetlen töredékei. Tandori Dezső munkássága (monográfia, 2000). A gésa útja című – máig kiadatlan - eposztrilógiáját 1999 és 2003 között írta.

SZABÓ T. ANNA (Kolozsvár, 1972) költő, műfordító. 1987 óta él Magyarországon, magyar–angol szakon végzett az ELTE-n, PhD disszertációját Szabó Lőrinc Shakespeare-szonett-fordításairól írta. Legutóbbi kötete: Rögzített mozgás (2004). Lásd még: bővebben

SZAKÁCS ESZTER (1964, Pécs). Négy verseskötete jelent meg, legutóbb Álombeszéd címmel (2002). A pécsi Egyetemi Könyvtárban dolgozik.

SZALAI JÚLIA (Budapest, 1948) szociológus, a Holmi, a Szociológiai Szemle, a Critical Social Policy és a Social Politics szerkesztője, az East Central Europe/l'Europe du Centre-Est/Eine wissenschaftliche Zeitstschrift felelős szerkesztője, az Aktív Társadalom Alapítvány elnöke, a Max Weber Alapítvány (Budapest–Glasgow) társelnöke, kandidátus. Legutóbbi könyve (Laki Mihállyal): Vállalkozók vagy polgárok? A nagyvállalkozók gazdasági és társadalmi helyzetének ambivalenciái az ezredforduló Magyarországán (2004).

SZALAI PANNI (Budapest, 1950) 1983 óta az Egyesült Államokban él, ahol 2001-ben  a Columbia University Graduate School of Journalismen M.S. in Journalism fokozatot szerzett. Jelenleg az ENSz Ombudsman Irodájának projekt-koordinátora. Rendszeresen jelennek meg cikkei a Medical Tribune című havilapban.

SZENTGYÖRGYI ZSOLT – író, egyelőre nincs adat.

SZÉCSÉNYI ENDRE (Kiskunhalas, 1965) eszmetörténész, a pécsi egyetemen szerzett magyar-művészettudomány szakos diplomát 1990-ben, doktori disszertációját az ELTE Filozófiai Doktoriskolájában védte meg 2000-ben. Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének oktatója. Könyve: Társiasság és tekintély: esztétikai politika a 18. századi Angliában (2002). Lásd még: bővebben

SZIJJ FERENC (Szombathely, 1958) költő, műfordító, prózaíró, 1989–1996 között a Nappali Ház szerkesztője. Legutóbbi könyvei: Kéregtorony (versek, 1999); Szuromberek királyfi (meseregény, 2001); A hurok belseje (novellák, 2004). Lásd még: bővebben

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY (Budapest, 1918) Kossuth-díjas ókorkutató, 1949 óta a Szépművészeti Múzeum antik osztályának munkatársa, az MTA doktora. Feldolgozta az etruszko-korinthoszi vázafestészetnek a világon található teljes anyagát. Legutóbbi műve: Pelasg ősök nyomában (2003). Lásd még: bővebben

SZILÁGYI SÁNDOR (Nyíregyháza, 1954) fotográfus, fotótörténész, irodalmár, történész és lapszerkesztő. Lásd még: bővebben

SZILASI LÁSZLÓ (Békéscsaba, 1964) irodalomtörténész, esszéíró, kritikus, a Szegedi Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi tanszékének docense, Phd. Főbb kutatási területei: a XVI. századi magyar nyelvű vallomásos próza ill. szerelmi költészet; Balassi Bálint utóélete a XVII. században; kortárs magyar irodalom. Legutóbbi kötete: A Kopereczky-effektus (2000).

SZLUKOVÉNYI KATALIN (Győr, 1977) angol–magyar szakon végzett az ELTE-n, 1994 óta publikál, első verseskötete: Kísérleti nyúlorr (2005). Németből és angolból fordít.

SZULY GYULA (Budapest, 1917) 1941-ben Kolozsvárt jogi doktorátust szerzett, Budapest ostromában megsebesült, 1951-ben kitelepítették, évekig hivatalsegéd volt, 1969-től tudott csak jogászi munkakörben elhelyezkedni. Regénye: Semmi-Alsó megállóhely (1994), verseskötete: Kő és kenyér (1999).

SZVOREN EDINA (Budapest, 1974) ír, zeneelméletet tanít.


T

TAKÁCS ZSUZSA (Budapest, 1938) költő, műfordító. Spanyol–olasz szakot végzett (ELTE BTK). Legutóbbi verseskötete: Üdvözlégy, utazás! (2004). Lásd még: bővebben

TAKÁTS GYULA (Tab, 1911) Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Legutóbbi kötete: Emlékek életrajza (2002). Lásd még: bővebben

TALLÁR FERENC (Budapest, 1950) filozófus. Magyar–orosz, esztétika és filozófia szakon végzett (ELTE BTK). Az MTA Lukács Archívum tudományos főmunkatársa. Kutatási területe: orosz társadalomfejlődés és eszmetörténet, a XIX. századi orosz regény, Habermas és a modernizációs elméletek, a kereszténység és az európai tradíció. Kandidátus, 1997-ben habilitált. Legutóbbi munkája: Az individuum és az európai tradíció (szerkesztés, 2004). Lásd még: bővebben

TANDORI DEZSŐ (Budapest, 1938) Kossuth-díjas költő, író, műfordító, képzőművész. Legutóbbi kötete: A Honlap Utáni (2005). Lásd még: bővebben bővebben bővebben

TARJÁN TAMÁS (Budapest, 1949) irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK oktatója, kandidátus. Irodalmi, film- és színházi kritikát, esszét, irodalmi paródiákat publikál, rendszeresen dolgozik a Magyar Rádiónak és az MTV-nek. Legutóbbi könyve: Esti Szindbád (2005). Lásd még: bővebben

TASS MARIANNE (Budapest, 1930) bölcsésznek indult, majd orvos lett. Versei először 1947-ben jelentek meg, másodszor 1982-ben, harmadszor 2004-ben. A Nagyvilágban versfordításokat publikált. Kötete: Kutatás (2004).

TATÁR SÁNDOR (Budapest, 1962) magyar-német szakon végzett az ELTE-n. Költő, műfordító, a Holmi versfordító-pályázatának különdíjasa. Legutóbbi (második) kötete: A szénszünetre eljött a nyár (1999). Jelenleg az Akadémiai Könyvtár dolgozója. Lásd még: bővebben

TÉREY JÁNOS (Debrecen, 1970) költő, író, műfordító. Válogatott versei: Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig (2003). Legutóbbi könyve: A Nibelung-lakópark. Fantázia Richard Wagner nyomán (2004). Lásd még: bővebben

TOKAI ANDRÁS (Debrecen, 1946) az ELTE magyar–angol szakán végzett. Verseskötetei: Ideiglenes emlékművek (1986), Aranykor, ezüstkor, vackor (válogatott és új versek, 2006). Lásd még. bővebben

TOMPA MÁRIA (Budapest, 1936) egyetemi tanulmányait Párizsban végezte, ahol 1964–76 között élt, hosszabb ideig a Francia Rádióban, valamint a Sorbonne finn–ugor tanszékén dolgozott. Hazatérése után ismerkedett meg Szentkuthy Miklóssal, akinek munkatársaként tíz évig tevékenykedett az író 1988-ban bekövetkezett haláláig. Azóta pedig irodalmi hagyatékának gondozója, és posztumusz műveinek sajtó alá rendezője.

TORDAI ZÁDOR (Kolozsvár, 1924) filozófus, író. 1960-ben települt át Magyarországra. Az MTA doktora. Legutóbbi könyve: Balkáni történetek (2004).

TÓTH KRISZTINA (Budapest, 1967) költő, író, műfordító, üvegműves, a Holmi versfordító pályázatán 2. díjat nyert. Legújabb, hetedik könyve: Síró ponyva (2004). Lásd még: bővebben

TŐZSÉR ÁRPÁD (Gömörpéterfala, 1935) Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtudós, szerkesztő (Madách Könyvkiadó, Pozsony). Legutóbbi könyvei: Tanulmányok költőportrékhoz (2004); Faustus Prágában. Molnár Albert prágai megkísértésének dialógokba és jambusokba szedett története (2005). Lásd még: bővebben bővebben

TURBULY LILLA (Nova, 1965) 1988-ban az ELTE jogi karán, 1990-ben az ELTE BTK magyar szakán szerzett diplomát. Versei 2001 óta jelennek meg (a Holmin kívül a Parnasszusban, Új Forrásban, Pannon Tükörben publikált). Sopronban él.

TÚRY GYÖRGY (Budapest, 1969) angol–esztétika szakon végzett az ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetem Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszékén tanársegéd. Kutatási területe: az amerikai irodalomkritika és -elmélet, illetve ezek intézményesülése, az irodalom(tudomány) intézményesülése, amerikai prózairodalom, krtikai kultúrakutatás, az egyetem mint intézmény. Írásait a Filológiai Közlöny, a Helikon, a Literatúra és a European Journal of English Studies közölte. Lásd még: bővebben

TVERDOTA GYÖRGY (Monok, 1947) irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Hungarológia szerkesztője, József Attila-kutató. Legutóbbi könyve: Tizenkét vers (2005). Lásd még: bővebben


Ty


U

ULLMANN TAMÁS (1966) egyetemi tanársegéd, PhD (ELTE BTK, Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék), kutatási területe: Kant és a német idealizmus, Husserl, a francia fenomenológia. Publikációi: számos tanulmány magyarul és egy könyv franciául: La genese du sens. Paris, L'Harmattan, 2002.

UPOR LÁSZLÓ (Pécs, 1957) szabadúszó dramaturg, műfordító, drámakötetek szerkesztője, oktató a Színművészeti Egyetemen. Lásd még: bővebben

UTASSY JÓZSEF (Ózd, 1941) költő. A Kilencek költőcsoport egyik alapítója volt 1969-ben. Legutóbbi kötete: Tüzek tüze (összegyűjtött versek, 2001). Lásd még: bővebben


V

VADERNA GÁBOR (Paks, 1979) 2004-ben végzett az ELTE Magyar Nyelv és Irodalom, Esztétika és Összehasonlító Irodalomtörténet szakán. Jelenleg ugyanitt doktorandusz a Felvilágosodás Irodalma Programon. Az Erasmus Kollégium tagja, a Dayka Gábor Társaság egyik alapítója. Elsősorban a XIX. század első évtizedeinek költészete érdekli, valamint a kortárs magyar próza kérdései. Egyik szerkesztője és szerzője a Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18–19. században (2004) című tanulmánykötetnek.

VALACHI ANNA (Budapest, 1948) irodalomtörténész. Fő kutatási területe József Attila élete és költészete, az irodalom és a pszichoanalízis kapcsolata. Kandidátus. Legutóbbi könyve: A szépség koldusa – József Attila szerelmei (2005). Lásd még: bővebben

VALLASEK JÚLIA (Kolozsvár, 1975) irodalomtörténész, kritikus, műforditó, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Legutóbbi könyve: Elváltozott világ (2004), fordítása: „Csillaghoz kötöttük szekerünk”. Balázs Ferenc levelei Christine Frederiksenhez (2001).

VÁRADY ÉVA (Budapest, 1948) könyvtáros.

VÁRADY SZABOLCS (Budapest, 1943) költő, műfordító, szerkesztő. Legutóbbi kötete: A rejtett kijárat (2003). Lásd még: bővebben

VÁRI ERZSÉBET (Budapest, 1957) szabadúszó műfordító, kritikus. 1994 és 1997 között doktorandusz az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékén, Venyegyikt Jerofejevről és Szása Szokolovról írt PhD dolgozatot. Főbb fordításai: Andrej Platonov: Az ifjúság tengere (1989), Venyegyikt Jerofejev: Moszkva–Petuski (1994), Vlagyimir Nabokov: Camera obscura (1994), Aron Gurevics: Az individuum a középkorban (2003), Fjodor Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (2004).

VÁRI GYÖRGY (1978) a Pécsi Tudományegyetem magyar szakán szerzett diplomát, majd a narratológiai alprogram doktori hallgatója ugyanitt. A JAK világirodalmi sorozatának szerkesztője. 1999 óta jelennek meg tanulmányai, kritikái. Lásd még: bővebben

VARRÓ DÁNIEL (Budapest, 1977) költő, műfordító. Versfordítás-pályázatunkon 3. díjat nyert (1996). Kötetei: Bögre azúr (versek, 1999), Túl a Maszat-hegyen (verses mese, 2003). Lásd még: bővebben; bővebben

VÉGEL LÁSZLÓ (Szenttamás, 1941) regény- és drámaíró, esszéista, kritikus. Az Újvidéki Tv dramaturgja, majd irodavezetője volt, 2002 óta szabadfoglalkozású. Legutóbbi könyve: Hontalan esszék (2003).

VERES BÁLINT (Budapest, 1976) az ELTE Esztétika Tanszékének doktorandusza. Disszertációjában a kelet-európai kortárs zene közelmúltjának hermeneutikai interpretációjára vállalkozik. 2004 óta a NKÖM ösztöndíjával egy másik, hasonló megközelítésű kötete is készül, amely a magyar kortárs zene közelmúltjának néhány fontosabb alakjáról kíván portrét rajzolni. 2001 óta jelennek meg különféle írásai a Pannonhalmi Szemlében, a Magyar Zenében és a Magyar Műhelyben (többek között Liszt, Kurtág, Kancheli, Eötvös, Gubajdulina, Nono, Szilvesztrov, Schwitters és Csapó művészetéről). A pannonhalmi Arcus Temporum művészeti fesztivál munkatársa.

VERES MÁTÉ (Nyíregyháza, 1985) az ELTE-BTK esztétika-filozófia szakos hallgatója, az Eötvös József Collegium filozófia-műhelyének tagja. A Parnasszusban és a Kortársban is publikált.

VIDOR FERENC (Budapest, 1924) építész, az építészetelmélet és az urbanisztika kutatója, kandidátus. Legújabb könyve: Képek és képtelenségek a városok világáról (2005). Lásd még: bővebben

VOIGT VILMOS (Szeged, 1940) folklórkutató, egyetemi tanár, a Néprajzi Intézet igazgatója. Kutatási területe: összehasonlító folklorisztika és filológia Európában, Amerikában, Ázsiában, Afrikában, nyelvészet, irodalom, vallástudomány, szemiotika. Az MTA Néprajzi Bizottság, a Nemzetközi Finnugor Kongresszusok magyar nemzeti bizottsági tagja. A Magyar Szemiotikai Társaság elnöke, a Magyar Néprajzi Társaság, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság alelnöke, az Acta Ethnographica, az Ethnographia szerkesztőbizottságának tagja. A Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztője. A néprajztudomány doktora. Legutóbbi könyve: A vallási élmény története (2005).

VOJNITS IMRE (Vál, 1933) 1960-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar–könyvtár szakon. 1951-52-ben és 1957-ben fizikai munkás, a közbeeső években vidéken könyvtáros. 1958-tól a Magyar Televíziónál dolgozik, hamarosan a könyv-, film- és magnótár vezetője, 1965-től pedig nyugdíjba meneteléig szinkrondramaturg. Túlnyomórészt angol nyelvű – köztük számos verses és prózai színdarabból készült – film szövegét fordította magyarra. Verseit csak 1989-ben kezdte publikálni. Kötetei: Bujdosó ének (1995); Amerre nézünk (2003).

VÖRÖS ISTVÁN (Budapest, 1964) költő, író, cseh irodalmat tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Legutóbbi kötete: Heidegger, a postahivatalnok (verses regény, 2003). Lásd még: bővebben


W

WEBER KATALIN (Miskolc, 1965) a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója nappali tagozaton. Specializációja a magyar mint idegen nyelv. Ezen belül kutatási témája a magyar nyelv anyanyelvi elsajátításának és mint tanult második nyelvnek a kapcsolatai, összevethetőségük vizsgálata. Ezentúl foglalkozik irodalmi és nyelvészeti határterületen lévő jelenségekkel (pl. nyelvi kreativitás). Lengyelből és angolból fordít. Nyelvészeti szakcikkeket, tanulmányokat publikált folyóiratokban, könyvekben és az interneten. Legutóbbi publikációja: Mikszáth Kálmán: Társalgási leckék (Hungarológiai Évkönyv 6, Pécs, 2005), legutóbbi fordítása: Stefan Chwin: Hanneman (2004). Lásd még: bővebben

WEISS JÁNOS (1957) Közgazdaságtant és filozófiát tanult, az utóbbit Budapesten, Frankfurtban, Berlinben és Tübingenben. A PTE Bölcsészkarának professzora. Legutóbbi könyve: Az elismerés elmélete (2004). Lásd még: bővebben

WILHEIM ANDRÁS (Székesfehérvár, 1949) zenetudós, tanár, zongorista és karmester, zenei rendező. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma Egyetem) zenetudományi szakán végzett, és 1981 óta ott tanít. Rendszeres előadója és szerkesztőbizottsági tagja a szombathelyi Bartók Szemináriumnak; az Editio Musica kortárszenei kiadványainak szerkesztője. Számos publikációja jelent meg magyarul és idegen nyelven, elsősorban a kortárs zene köréből. Anton Webern, John Cage, Glenn Gould, illetve Péterfy Jenő és Szabolcsi Bence írásait válogatta és szerkesztette.


Z

ZILAHY PÉTER (Budapest, 1970) filozófia, anglisztika és kulturális antropológia szakon végzett az ELTE-n. Az utolsó ablakzsiráf (1998) című képes szótárregényét 14 nyelvre fordították le, hangjáték és négynyelvű Multimédia CD-ROM készült belőle. Verseskötete: Lepel alatt ugrásra kész szobor (1993). Legújabb könyve németül jelent meg, Drei címmel. Lásd még: bővebben


Zs

© Holmi 2005 | Tervezte a pejk
Valid CSS! Valid HTML 4.01!