<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="0.92">
<channel>
	<title>HOLMI</title>
	<link>http://www.holmi.org</link>
	<description>A folyóirat online kiadása</description>
	<lastBuildDate>Fri, 20 Jan 2012 12:36:39 +0000</lastBuildDate>
	<docs>http://backend.userland.com/rss092</docs>
	<language>en</language>
	<!-- generator="WordPress/3.1" -->

	<item>
		<title>Darvasi László: JAUFRE RUDEL</title>
		<description><![CDATA[Darvasi László JAUFRE RUDEL Balog 50 Józsefnek Akkor már hetek óta Tripolisz körül bolyongtunk. Esett, egyre csak esett. Sártól ragadtak az utak, s a nyirkosság a szívünket is átitatta már. Jaufre Rudel, az uram, dalnok volt, a legnemesebbek és a legérzékenyebbek közül való. Egyszer az arcára, pontosabban az éneklő szájára szállt egy elhulló levél. Úgy [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/darvasi-laszlo-jaufre-rudel</link>
			</item>
	<item>
		<title>Kőrizs Imre: A KÖLTŐ KARINTHY</title>
		<description><![CDATA[Kőrizs Imre A KÖLTŐ KARINTHY Tanulmány versben Szapphón kívül nincs még egy nagy költő a világon Olyan kevés néhány verssel mint amennyit Karinthy írt élete végén A reformnemzedékhez Egy reggel dátum nélkül Karácsonyi Karének Számadás a tálentomról Érdi erdő Üzenet a palackban Még egyszer ilyen hosszan már nem tudnám folytatni akárhogy akarnám És a szöveggondozást [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/korizs-imre-a-kolto-karinthy</link>
			</item>
	<item>
		<title>Molnár Miklós: SZÖGLETES TISZTELETKÖRÖK</title>
		<description><![CDATA[Molnár Miklós SZÖGLETES TISZTELETKÖRÖK A-dúr mondat Liszt Ferencről Allegro ma non troppo „Nem értek hozzá, de ez a Liszt – úgy érzem – nem tudott úrrá lenni a muzsikán. Nagy, erős egyéniség volt, fellengző és romantikus, de nemigen tudott kiszabadulni a hangversenytermek és a zongoraszalonok világából, ahol egy európai kozmopolita habarékot uzováltak, mint a művelt [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/molnar-miklos-szogletes-tiszteletkorok</link>
			</item>
	<item>
		<title>Veres Bálint: LISZT FERENC ÉS A MŰVÉSZET TEMPLOMA</title>
		<description><![CDATA[Veres Bálint LISZT FERENC ÉS A MŰVÉSZET TEMPLOMA A zene Pantheonja 1835-ben Párizsban egy huszonnégy éves, távoli országból származó fiatalember – fenomenális zongoravirtuóz, akinek a legendák szerint már születése pillanatában csodás égi jelek vetítették előre üstökösszerű művészi pályáját1 – az idegen próféta hangjának különös és ellentmondást nem tűrő erejével terjesztett elő a Gazette musicale-ban egy [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/veres-balint-liszt-ferenc-es-a-muveszet-temploma</link>
			</item>
	<item>
		<title>Szálinger Balázs: DESCRIPTIO HUNGARIAE</title>
		<description><![CDATA[Szálinger Balázs DESCRIPTIO HUNGARIAE Szeretnék egyszer egy népet megmutatni, S megszeretni, hogy jót hazudjak róla. Mert ez kevés ám – ehhez tartozni annyi, Hogy azt hazudjam: van még esély a jóra. Ha egy biciklin hazámat összeírnám, Féknyomaimmal elmocskolnám a tájat: Húzdmeg-ereszdmeg – folyton ez menne nyilván, Tolvaj követne s jól fűtött közutálat. Egy falu balra, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/szalinger-balazs-descriptio-hungariae</link>
			</item>
	<item>
		<title>Szálinger Balázs: MONDD KI, URAM</title>
		<description><![CDATA[Szálinger Balázs MONDD KI, URAM Látod, minden fényképen ott vagyok, Melyen engedtél a szemedbe néznem. Tekinteted hogy jó helyen ragyog, Mondd ki, Uram, most, életem felében. Az idő megy lomhán és szárnyasan, Minden tolla karcsú és oly törékeny. Megállnék most, hogy megtudjam magam, Nézz meg, Uram: magam hiába nézem. Uram, tudod, ma vért húztak le [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/szalinger-balazs-mondd-ki-uram</link>
			</item>
	<item>
		<title>Szálinger Balázs: SOMLYÓ ZOLTÁN</title>
		<description><![CDATA[Szálinger Balázs SOMLYÓ ZOLTÁN A szerelmes dalok fölemelkednek, Amint kidől a lábuk alól a zsámoly. Izgága és taknyos, kezelhetetlen Múzsája nélkül a dal máris varázsol. Vesszen a nő – a jó dal ezt akarja Mert az fölösleg, levethető cselédje: A dal romlékony bélrendszerét ledobja, S bebalzsamozva emelkedik föléje. Én ugyanígy, mint ember, kicsapódom, Idegen kátrány [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/szalinger-balazs-somlyo-zoltan</link>
			</item>
	<item>
		<title>Petrik Iván: UTAZÁS HELYETT UTAZOM</title>
		<description><![CDATA[Petrik Iván UTAZÁS HELYETT UTAZOM a szállingózó felejtés ráfagy a rohanó tájra az ég hivalkodó rossz oldalára s ahogy vágányok felett fekszem a rohanó ágyban csak a testem alatt nem olvad el a hó a vonaton kitörik minden ablak a várost elhagyja végleg a folyó megfagyott vizén nem tükröződik a mozdulatlan ég sem erre emlékszem [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/petrik-ivan-utazas-helyett-utazom</link>
			</item>
	<item>
		<title>Petrik Iván: NERO SORBAN ÁLL A BOLTBAN</title>
		<description><![CDATA[Petrik Iván NERO SORBAN ÁLL A BOLTBAN Hajóra kellene szállnia (sokáig rágódott ezen). Már ebben is volt valami hiábavaló komolykodás, annyi rettenetes komolytalankodás után. Időt mindig találni arra, hogy összerakjuk mozaik- arcunkat – apró, színes kövekből égszínkék háttérrel a haláltalanok közé. Óriási tévedés, nincs idő semmire. Ettől megint remegett a keze, de aludni akart még [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/petrik-ivan-nero-sorban-all-a-boltban</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bartos Tibor: BUDAPESTI LEKTÚRA</title>
		<description><![CDATA[Bartos Tibor BUDAPESTI LEKTÚRA Részlet A Tanár Úrhoz szégyellek vigaszért folyamodni. Mintha mindezt előre látta volna, amikor a házasságkötés utáni első vizitünkön görcsös betűivel kettőnknek ajánlotta fiatalkora sikertelenségét, Boldogtalanok című drámáját. Alighanem tapintatból nem vont bele a Szexuállélektani elmélkedésekbe. Aztán nem, hogy a Vipláékkal átélt forradalmam felől apróra kifaggatott. Elmélkedéseibe a féltékenység polgári robbanásai sem [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/bartos-tibor-budapesti-lektura</link>
			</item>
	<item>
		<title>Demény Péter: KIKAPCSOLÓDÁS</title>
		<description><![CDATA[Demény Péter KIKAPCSOLÓDÁS A végtelenbe indulnál kirándulni, hogy körülnézzél, vajon milyen is ott, vajon van-e egyáltalán körül – de hát itt a Hója, a Bácsi torok, most már kocsink is van, mi bajod a Bácsi torokkal?, mindig mást szeretnél, mint ami van. Semmi bajom, válaszolod, már miért lenne bajom? De mégis a végtelen – – [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/demeny-peter-kikapcsolodas</link>
			</item>
	<item>
		<title>Gellén-Miklós Gábor: KÖZBEN DÉL IS ELMÚLT</title>
		<description><![CDATA[Gellén-Miklós Gábor KÖZBEN DÉL IS ELMÚLT A magyar nyelv agglutináló jellegéből adódóan hatalmas szószörnyetegek sziszegtek felém leveledből (halálos ítéletemből), miközben a bántóan erős nyár reggeli nap irracionálisan világította meg a szobát. Így a filmszerű jelenet fényviszonyai szöges ellentétben álltak a levél tartalmával, egy érzékeny operatőr biztosan meglátta volna a lehetőséget a régen takarított szoba fullasztó [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/gellen-miklos-gabor-kozben-del-is-elmult</link>
			</item>
	<item>
		<title>Gellén-Miklós Gábor: ARCHETÍPUS</title>
		<description><![CDATA[Gellén-Miklós Gábor ARCHETÍPUS Már ahogy a szobába lép, a nő rögtön leveszi a bugyit. Irigylésre méltó figura. Minden filmben főszereplő. Hűvös mosoly. Biztos mozdulatok. Nem bénázik borotválkozás közben. Arcát nem csúfítják vágásnyomok. Ujja hegyén lazán pörgeti az éppen aktuális pillanatot. Mindent visz. Folyamatosan van jó időben jó helyen. Nem ismeri az árnyékot, a leállósávot, az [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/gellen-miklos-gabor-archetipus</link>
			</item>
	<item>
		<title>Marshall Sahlins: A BŐVELKEDÉS LEGELSŐ TÁRSADALMA (II)</title>
		<description><![CDATA[Marshall Sahlins A BŐVELKEDÉS LEGELSŐ TÁRSADALMA (II) Léderer Pál fordítása Létfenntartás Amikor Herskovits a maga Economic Anthropology-ját írta (1958), az antropológusok körében általános szokás volt a busmanokban vagy Ausztrália őslakóiban „klasszikus példáját” látni egy olyan népnek, melynek „gazdasági erőforrásai a lehető legszűkösebbek”, s olyannyira kétes esélyeket kínáló környezetben élnek, hogy „csak a szüntelen foglalatosság teheti [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/marshall-sahlins-a-bovelkedes-legelso-tarsadalma-ii</link>
			</item>
	<item>
		<title>G. István László: ZÁRT TEREK OLTÁRA</title>
		<description><![CDATA[G. István László ZÁRT TEREK OLTÁRA A karosszék előbb várakozik. Két lógatott karja, mintha horgászna az időben. Ki akarja fogni, hogy ne történjen semmi, az a hal. Ha nem vagyok a szobában, folyton kapása van. Ha belépek, megzavarom. Beleülni rossz. Alkalmatlankodom. Fészkelődik alattam a háttámla, a huzat. Ha rázárom az ajtót, komoly lesz és él. [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/g-istvan-laszlo-zart-terek-oltara</link>
			</item>
	<item>
		<title>Vallasek Júlia: A KEGYETLENSÉG HANGJAI, A GONDOSKODÁS CSÖNDJE</title>
		<description><![CDATA[Vallasek Júlia A KEGYETLENSÉG HANGJAI, A GONDOSKODÁS CSÖNDJE J. M. Coetzee regényeiről „Valahol mindig vernek egy gyereket.” (A barbárokra várva, 172.) Mi történik akkor, amikor az ember kifogy a szánalomból? Mi minden történhet ott, ahol nincs és nem is volt soha szánalom? Ha egyetlen szóban kellene jellemezni J. M. Coetzee regényvilágát, a „kegyetlenség” volna a [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/vallasek-julia-a-kegyetlenseg-hangjai-a-gondoskodas-csondje</link>
			</item>
	<item>
		<title>Keresztesi József: A SZENTIMENTÁLIS SZOCREÁL</title>
		<description><![CDATA[Keresztesi József A SZENTIMENTÁLIS SZOCREÁL* Rubin Szilárd szocialista realista családregényeiről Rubin Szilárd különös pályafutásának a centrumában kétségkívül remekbe szabott kisregénye, a Csirkejáték áll. Élete végén – és lássuk be, van ebben valami kínos – e kötet németországi sikere keltett iránta szélesebb figyelmet idehaza is. S noha ott áll mellette a párdarabjának tekinthető Római egyes, s [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/keresztesi-jozsef-a-szentimentalis-szocreal</link>
			</item>
	<item>
		<title>Tóth Sára: „DE SZÉP ZSIDÓLÁNY!”</title>
		<description><![CDATA[Tóth Sára „DE SZÉP ZSIDÓLÁNY!” Nő és férfi Kertész Imre „Kaddis a meg nem született gyermekért” című kisregényében Sokféle megközelítésben foglalkoztak már Kertész Imre szépprózai alkotásaival, de tudtommal egyik szerző sem állította vizsgálódásai középpontjába a regények női szereplőit, és senki sem próbálkozott azzal, hogy a feminista irodalomkritika által felvetett szempontok némelyikét alkalmazza. Különösen izgalmas ebben [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/toth-sara-%e2%80%9ede-szep-zsidolany%e2%80%9d</link>
			</item>
	<item>
		<title>Szőcs Petra: CEREMÓNIA</title>
		<description><![CDATA[Szőcs Petra CEREMÓNIA Anyámnak nincsenek barátai, így estefelé, ha kijön a templomból, vastagon magára keni dán púderét, és egyenesen ellenségeihez tart. Kedvesen beleszól a kaputelefonba, fölmegy, a konyhában leül – sandán néz az elzárt nappalira –, régi sebeket nyit fel, majd megmutatja az anyajegyeit. Nemsokára üvöltve távozik. Ellenségei nem tudják, hogy anyám ezután a sportpályára [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/szocs-petra-ceremonia</link>
			</item>
	<item>
		<title>Szőcs Petra: SAKKTÁBLADIVAT</title>
		<description><![CDATA[Szőcs Petra SAKKTÁBLADIVAT Anyám minden reggel kiáll a balkonjára a város fölé, és kellemes fogású ezüstcsipeszével szájára központosan tükrözve kis kockákban irtani kezdi bal oldalon a bajuszát, jobb oldalon a szakállát. Összerezzen, ha megállnak alatta a járókelők, pedig ők sokkal jobban félnek tőle. Sakktábladivat, mondja édesanyám, aki nem ismeri, semmit sem tud az életről. &#160;]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/szocs-petra-sakktabladivat</link>
			</item>
	<item>
		<title>Kozma Tamás: OKTONDI OCTAVIANUS</title>
		<description><![CDATA[Kozma Tamás OKTONDI OCTAVIANUS (Jobb volt augusztusban?) Számtalan fontos tárgy hiányzik környezetemből. Így a bíbor Szegély fehér fürdőköpenyemről, s a hozzá való áldozócsésze. Ha naponta egyszer, mondjuk pirkadatkor, akár álomittasan Fognám ezeket, s az ősök neveinek elsorolása mellett Felmutathatnám méltóságom klasszikus kellékeit, Nyugodtabban néznék a Birodalom ismét esedékes bukása elé. Az áldozócsésze szakrális használata egyébként [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/kozma-tamas-oktondi-octavianus</link>
			</item>
	<item>
		<title>Kozma Tamás: CIRKUSZ A VÁROSBAN</title>
		<description><![CDATA[Kozma Tamás CIRKUSZ A VÁROSBAN Üdv, porondmester, béke veled, bohóc! Még jó, hogy jöttetek! Bocsássatok be cifra sátratokba! Hogy mihez értek? A kötéltánccal boldogulok, jól kifeszített hamisságok fölött. Esős napokon könnyező tevéket vigasztalok, ha kérik. A morc oroszlán pofájába pont belefér fejem. Üdv, porondmester, béke veled, bohóc! &#160;]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/kozma-tamas-cirkusz-a-varosban</link>
			</item>
	<item>
		<title>Kozma Tamás: DEKRÉTUM</title>
		<description><![CDATA[Kozma Tamás DEKRÉTUM A mészárosok házai a városon kívül legyenek, tekintet nélkül arra, hogy választott szakmájuk szerint állatot vagy embert vágnak. Ott a kutyák tobzódhatnak a csontokban, el se ássák a magukét, hisz nincs irigyük. Kövessék őket a hentesek, szűcsök, nyergesek, s épüljön pár műteremlakás a bőrdíszműveseknek. Vevőik szorosan zárják körül őket. Házasodjanak egymás között, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/kozma-tamas-dekretum</link>
			</item>
	<item>
		<title>Vathy Zsuzsa: KÉN UTCA</title>
		<description><![CDATA[Vathy Zsuzsa KÉN UTCA Nem itt születtem, kétéves voltam, amikor a szüleim ideköltöztek. Lepra egy hely. A pincék tele vannak vízzel, a földszinten patkányok, csótányok, egerek, és előbb-utóbb szétrohadnak a falak is. Hiába mondom apámnak, hogy adjanak be lakáskérelmet, hiszen hatan lakunk egy szobában, ők arra számítanak, hogy hamarosan úgyis ledózerolják mind a három épületet, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/vathy-zsuzsa-ken-utca</link>
			</item>
	<item>
		<title>Filip Tamás: VÉGIG OTT VOLT</title>
		<description><![CDATA[Filip Tamás VÉGIG OTT VOLT Ott voltam veled magányos éjszakádban, csak épp nem léptem be az ajtón: a vérző tapétát töröltem fehér ruhával. Vittem egy csészét, hogy abból ihasd a kávét, vigyáztam, olyan legyen, mint a tieid, észre se vedd, hogy idegen. Előtte ittam belőle, és nem töröltem le a szájam nyomát. Ott álltam mögötted, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/filip-tamas-vegig-ott-volt</link>
			</item>
	<item>
		<title>Filip Tamás: MAY THE FORCE BE WITH YOU</title>
		<description><![CDATA[Filip Tamás MAY THE FORCE BE WITH YOU Mikor a jedik mondatát papírra vetettem gyorsan, hogy a vizsgára legyen mit magaddal vinned, nem hittem volna, hogy őrizni fogod, s bekeretezve egyszer a polcodra teszed. Ma már én érzem egyre többször, hogy hiába keresem az erőt, s ha ilyenkor véletlenül észreveszem kusza betűimet a cetlin, jó [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/filip-tamas-may-the-force-be-with-you</link>
			</item>
	<item>
		<title>Molnár Krisztina Rita: CSEREPES TALAJON</title>
		<description><![CDATA[Molnár Krisztina Rita CSEREPES TALAJON Papagáj, malachit, maharadzsa, kajak. Jövevény vagyok itt, amiként a szavak. Csak amint a madár megül egy szigeten, elidőz, tovaszáll, ahogy egy idegen. A homokban a nyom. Kisimítja a szél, viszi el. Csak ahogy sarutalp nyoma vész. De nem is. Nem is így. Valamint piheszál kaszatot kirepít, s befogad puha sár [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/molnar-krisztina-rita-cserepes-talajon</link>
			</item>
	<item>
		<title>Takáts József: ROMANTIKUS PARADOXONOK (Rakovszky Zsuzsa: VS)</title>
		<description><![CDATA[Takáts József ROMANTIKUS PARADOXONOK Rakovszky Zsuzsa: VS Magvető, 2011. 394 oldal, 3490 Ft Rakovszky Zsuzsa új regényének a címe kétféleképpen is megfejthető. Egyrészt hősének monogramja, aki a keresztségben a Vay Sarolta nevet kapta, ám élete jó részében a Vay Sándor nevet használta, és Sándornak tudta, érezte magát, nem Saroltának: férfinak, s nem nőnek. Másrészt a [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/takats-jozsef-romantikus-paradoxonok-rakovszky-zsuzsa-vs</link>
			</item>
	<item>
		<title>Visy Beatrix: A REGÉNY BÖRTÖNÉBEN (Farkas Péter: Johanna [Cold song])</title>
		<description><![CDATA[Visy Beatrix A REGÉNY BÖRTÖNÉBEN Farkas Péter: Johanna (Cold song) Magvető, 2011. 120 oldal, 2290 Ft Farkas Péter újabb nyomasztó, de legalábbis nyugtalanító regénnyel állt elő. A Johanna tér és idő konkrét körülhatárolásával, egy talányos sorsú történelmi alak, I. „Őrült” Johanna spanyol királynő történetével kérdez rá az emberi létezés alapjaira, végső kérdéseire. A mű első [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/visy-beatrix-a-regeny-bortoneben-farkas-peter-johanna-cold-song</link>
			</item>
	<item>
		<title>Sántha József: A KÖLTÉSZET BONCMESTERE (Nemes Z. Márió: Bauxit)</title>
		<description><![CDATA[Sántha József A KÖLTÉSZET BONCMESTERE Nemes Z. Márió: Bauxit Palimpszeszt – PRAE.HU, 2010. 83 oldal, 1990 Ft A legkevésbé megfogható és tetten érhető verseskötet, amellyel manapság találkozhat olvasó és kritikus. Nyelve olajozottan, érzéki-intellektuális mezőket érintve siklik, nincs megállás, de nincs töréspontja, és főként nincs üresjárat a szövegekben. A vers valamiként a valóság darálójaként működik, ahová [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/santha-jozsef-a-kolteszet-boncmestere-nemes-z-mario-bauxit</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bazsányi Sándor: DISZKURZÍV NOSZTALGIA (Havasréti József: Széteső dichotómiák. Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban)</title>
		<description><![CDATA[Bazsányi Sándor DISZKURZÍV NOSZTALGIA Havasréti József: Széteső dichotómiák. Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban Gondolat – Artpool – PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Budapest–Pécs, 2009. 256 oldal, 2590 Ft Minden bizonnyal jót tesz egy szakkönyvnek, ha szerzője időnként, sőt rendszeresen, ha nem is vallomásos kendőzetlenséggel, de elvárható intellektuális becsületességgel szóvá teszi személyes elköteleződését a – [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/bazsanyi-sandor-diszkurziv-nosztalgia-havasreti-jozsef-szeteso-dichotomiak-szinterek-es-diskurzusok-a-magyar-neoavantgardban</link>
			</item>
	<item>
		<title>Pályi András: KEMENCZKY JUDIT (1948–2011)</title>
		<description><![CDATA[Pályi András KEMENCZKY JUDIT 1948–2011 A NAPFUTÓK – így, nagybetűkkel, ahogy ő kívánt hangsúlyt adni a szavaknak – valójában tarahumarák, akik egész évben futnak, hogy ama szakrális „hosszú napon” futásukkal „megteremtsék a Napot”, mert különben örök sötétségbe borul a föld. Azaz a napfutó nem versenyző, hanem teremtő, sőt: „Ő maga a nap. A spirituális világossággal [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/10/palyi-andras-kemenczky-judit-1948%e2%80%932011</link>
			</item>
	<item>
		<title>Margócsy István: „AZ APOSTOL” SORSA</title>
		<description><![CDATA[Margócsy István „AZ APOSTOL” SORSA „You are too absolute.” „Nagyon korláttalan vagy.” (1 „Hagyjatok föl tehát a szoros rendszeresség ok nélküli bálványozásával!” (2 Ha ma, a huszonegyedik század elején csak kicsit is alaposabban belenézünk Petőfi Sándor recepciótörténetébe, igencsak elcsodálkozhatunk: az a mű, mely lassan fél évszázada meghatározó szerepet játszik a Petőfiről szóló diskurzusban, mely a [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/margocsy-istvan-%e2%80%9eaz-apostol%e2%80%9d-sorsa</link>
			</item>
	<item>
		<title>Takáts József: POLITIKAI NYELVEK A „NEMZETI HAGYOMÁNYOK”-BAN</title>
		<description><![CDATA[Takáts József POLITIKAI NYELVEK A „NEMZETI HAGYOMÁNYOK”-BAN Kölcsey Ferenc az utóbb (talán tévesen) Nemzeti hagyományok címet kapott értekezése a nemzetek négy életkoráról szóló bekezdéssel kezdődik. A további bekezdésekben azonban valójában csak két életkorról, az ifjú- és férfikorról esik szó. A nemzeti ifjú- és férfikor szövegbeli megkonstruálása kettős: egyrészt kétpólusú, ellenfogalmakból felépülő rendszert hoz létre, másrészt [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/takats-jozsef-politikai-nyelvek-a-%e2%80%9enemzeti-hagyomanyok%e2%80%9d-ban</link>
			</item>
	<item>
		<title>Tatár György: AZ ARC ELREJTÉSE</title>
		<description><![CDATA[Tatár György AZ ARC ELREJTÉSE „Mert elhagyatnak akkor mindenek.” (Pilinszky János: Apokrif) 1 A Harry Potter-könyvek egyik bűbájos leleménye volt az iskola folyosóinak falán függő festményeknek az a sajátossága, hogy alakjaik el-elvándorolnak a helyükből. E ki tudja milyen korokból való megfakult képek hősei időről időre felkerekednek, hogy látogatóba induljanak egymáshoz, ahol tiszteletüket téve belépnek valamelyik [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/tatar-gyorgy-az-arc-elrejtese</link>
			</item>
	<item>
		<title>Gergely Ágnes: KÉSEI BÚCSÚ RÁBA GYÖRGYTŐL</title>
		<description><![CDATA[Gergely Ágnes KÉSEI BÚCSÚ RÁBA GYÖRGYTŐL „Hiszen majdnem mindenkivel ugyanez történt, elhidegülésekről, Felfüggesztett beszélőviszonyokról, visszaküldött tiszteletpéldányokról És más hasonló esetekről lehetett hallani, így hát köztünk is Megszakadt minden kapcsolat&#8230;” (Ferencz Győző) Köztünk is megszakadt minden kapcsolat, bár valójában nem volt minek megszakadnia. A forradalom után ő volt az egyik szerkesztője a Béranger-kötetnek, Béranger nagy becsben [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/gergely-agnes-kesei-bucsu-raba-gyorgytol</link>
			</item>
	<item>
		<title>Karafiáth Orsolya: BECSAPÓDÁS</title>
		<description><![CDATA[Karafiáth Orsolya BECSAPÓDÁS „Kívánom azt a hullócsillagot. El is kapom majd. Épp a föld felett. Utolsó fénye áttapad kezemre. Ki akkor hozzám ér, belém szeret.” Így gondoltam, de persze mégsem így lett. Bukjon: akartam. Akkor és azonnal. Bejárható pályák helyett: robaj. Meddő kráter, árnyékoló betonfal. Tudtam, hová csapódjon, pontosan. „Vágódjon át a légen, célra tartva! [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/karafiath-orsolya-becsapodas</link>
			</item>
	<item>
		<title>Karafiáth Orsolya: SHORTCUT</title>
		<description><![CDATA[Karafiáth Orsolya SHORTCUT A fájdalmat töröld ki, vágd el, úszd meg. Ne menj utána! Nincsen! Épp csak érzed. Útnak csak tűnt, véletlenül követtük. Végének látszott, mintha partszegélynek. Fentről egyszer beúszott – szinte tenger, pedig sehol; a nedves föld szaga. A szerpentinen durva féknyomok. Nagyobb eső se mossa el soha. S a panzióban senki nem lakik, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/karafiath-orsolya-shortcut</link>
			</item>
	<item>
		<title>Imre Flóra: AZ IDŐ</title>
		<description><![CDATA[Imre Flóra AZ IDŐ az idő is hidegre fordult megint csontig átjár a szél homályban kanyarog a mélyút rejtőzködne most ami él sose voltam sötétebb tompább ilyen kínzón reménytelen fuldokló szükség űz tehozzád nem könnyűkedvű szerelem vállad gödrébe bújni engedj arcom rejteni mellkasodra tarts meg minden tagom remeg nem tart soká addig szeretgess mint egy [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/imre-flora-az-ido</link>
			</item>
	<item>
		<title>Imre Flóra: ÉVEZREDEK</title>
		<description><![CDATA[Imre Flóra ÉVEZREDEK boltozatos homlokod kék szemed finom kezed enyhe beszédhibád elégikus-derűs évezredek ahogy mondatod új témára vált és visszautal egy határozód ahogyan megfeszül a szerkezet alany és tárgy között ahogy az ott átértékeli finoman az itteket és mosolyogsz és mosolygok veled egymásra nézünk szempillánk se rezzen pupillánk tágul-szűkül megremeg nevetés bujkál időkben terekben és [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/imre-flora-evezredek</link>
			</item>
	<item>
		<title>Szénási Ferenc: EGY CSONKÁN MEGISMERT LÍRAI REMEKMŰRŐL</title>
		<description><![CDATA[Szénási Ferenc EGY CSONKÁN MEGISMERT LÍRAI REMEKMŰRŐL Amikor a Nagyvilág 1958 márciusában hiánypótló áttekintést adott a kortárs olasz irodalomról, az akkor már világszerte ismert, egy éve halott Umberto Saba nálunk is országos figyelmet kapott. A bemutató válogatásban leghíresebb verse (A mia moglie) is szerepelt, Feleségemhez címmel, Képes Géza fordításában. Ám különös megoldásképpen csonkán: hat versszakából [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/szenasi-ferenc-egy-csonkan-megismert-lirai-remekmurol</link>
			</item>
	<item>
		<title>Umberto Saba: FELESÉGEMNEK (Szénási Ferenc fordítása)</title>
		<description><![CDATA[Umberto Saba FELESÉGEMNEK Olyan vagy te, akár egy fehér s még zsenge jérce. Szellő borzolja tollát, iszik, feje lebiccen, kapirgál, ám a lépte rád vall, illőn tehozzád, királynő lépteiddel jár-kel, begyes-kevélyen lépdel a kert füvében. Jobb teremtés a hímnél. Miképp a többi jámbor, Istennek kedves állat között is rendre-sorra jobb párjánál a nőstény. Ha szemem [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/umberto-saba-felesegemnek-szenasi-ferenc-forditasa</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bán Zoltán András: KÉKSZAKÁLLÚ SZÜLETÉSE – BLAUBARTS GEBURT</title>
		<description><![CDATA[Bán Zoltán András KÉKSZAKÁLLÚ SZÜLETÉSE – BLAUBARTS GEBURT (Kis opera, kis librettó) Gryllus Samunak 1 Semmi. Nichts. Rien. Nada. Nyicsevó. Nem vagyok. Zárt szótár, senki keze nem lapozza. 2 A nedves semmiben némán úszom. Sejtfalak alkotják váramat. Mit látsz? Semmit sem látok. A szem csarnokvizében úszom, lebegek. Kinek a szeme ez? Önmagam szemébe nem nézhetek. [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/ban-zoltan-andras-kekszakallu-szuletese-%e2%80%93-blaubarts-geburt</link>
			</item>
	<item>
		<title>Solymosi Bálint: TANYÁN</title>
		<description><![CDATA[Solymosi Bálint TANYÁN Fejezet egy készülő regényből ’88 nyarát egy tiszazugi tanyán töltöttük, állattenyésztéssel foglalkoztunk. A tanyát potom összegért béreltük egy mérhetetlen adósságot felhalmozó téesztől. Veressnek, a kertésznek, következésképp Ágnes nagynénémnek köszönhettük ezt is. Módfelett vonzódott, elemi szenvedéllyel az állatokhoz Liza, megkockáztatom, hogy valamivel még annál is jobban, mint ahogyan az okkultizmushoz és a pénzhez; [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/solymosi-balint-tanyan</link>
			</item>
	<item>
		<title>BIBÓ ISTVÁN ÉS BIERBAUER (BORBÍRÓ) VIRGILNÉ LEVELEZÉSE (II)</title>
		<description><![CDATA[BIBÓ ISTVÁN ÉS BIERBAUER (BORBÍRÓ) VIRGILNÉ LEVELEZÉSE (II) Bibó István – Bierbauer (Borbíró) Virgilnének Hága, 1936. júl. 8. Kedves Adi néni! Őszintén aggódom és szomorkodom, hogy most már Adi néni is ágynak dőlt. Remélem, hogy az influenza csak egy nem is olyan rosszuleső fáradtság-kipihenés volt, s mire ez a késői levél Pestre érkezik, az összes [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/bibo-istvan-es-bierbauer-borbiro-virgilne-levelezese-ii</link>
			</item>
	<item>
		<title>Aczél Géza: (SZINO)LÍRA</title>
		<description><![CDATA[Aczél Géza (SZINO)LÍRA torzószótár abrak a tömegétkeztetés régóta nyűgöm talán mert ha emlékeimbe fűzöm a hajdani kiskonyhát a négy porció zamatával s a rántást jóságos tekintettel keverő apró anyukával bizalmatlan leszek minden mással mely a hátam mögött kutyulódik az sem lehet véletlen hogy hiteles táplálkozáshoz magam találtam ki a módit és legjobban ez ízlik sózottan [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/aczel-geza-szinolira</link>
			</item>
	<item>
		<title>Borbély Szilárd: IKAROSZ A LAKÓTELEPEN</title>
		<description><![CDATA[Borbély Szilárd IKAROSZ A LAKÓTELEPEN 1a Innen a kockaforma, merőleges élek között kinyíló rések kereszteződő labirintusából senki sem jutott ki többé, ki egyszer oda betévedt. Azt sugallta minden, hogy innen el nem menekül, aki halandó. Mert itt mindenki utat téveszt, ki a néma sors hatalmát véli a Szfinxnek. Mint hajdan Odüsszeusz is, a leleményes. A [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/borbely-szilard-ikarosz-a-lakotelepen</link>
			</item>
	<item>
		<title>Marshall Sahlins: A BŐVELKEDÉS LEGELSŐ TÁRSADALMA (I)</title>
		<description><![CDATA[Marshall Sahlins A BŐVELKEDÉS LEGELSŐ TÁRSADALMA* (I) Léderer Pál fordítása Ha a gazdasággal foglalkozás a vészjóslás tudománya, leginkább a vadász-gyűjtögető társadalmak gazdaságának tanulmányozásakor brillírozik. A szakkönyvek szinte kivétel nélkül azt fújják, hogy a paleolitikumban az élet kemény volt, zord volt, s egymásra licitálva festik le, hogyan lett mind vészesebb és vészesebb. Bennük lapozva, az ember [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/marshall-sahlins-a-bovelkedes-legelso-tarsadalma-i</link>
			</item>
	<item>
		<title>Vörös István: PROGRAMBESZÉD</title>
		<description><![CDATA[Vörös István PROGRAMBESZÉD Az ember gyerekként a jövőt éli meg. Pici, túlérzékeny lények, már a ráció alól kiszabadulva. A felnőttkor a múlt. Ami kétszáz éve még jól működött, elrontottuk. A felnőttkor már nem ketyeg. Mint egy leállt falióra. Mint egy hatástalanított pokolgép. Az öregkor a jelen. Némi bölcsesség, sok szenvedés. Ó, bárcsak végre kitéphetnénk magunkat [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/voros-istvan-programbeszed</link>
			</item>
	<item>
		<title>Vörös István: RÉSZÉLŐK, RÉSZHALOTTAK</title>
		<description><![CDATA[Vörös István RÉSZÉLŐK, RÉSZHALOTTAK „A képzelettel élve, legősibb jogommal, életemben először halottakat idézek.” (Wisława Szymborska) A képzelettel élve, legősibb jogommal, életemben először elmúltakat idézek. Nem halottakat, csak részhalottakat. Vagy részélőket. Akik még most is köztünk vannak – ha mi egyáltalán élünk –, egy barátommal szeretnék beszélni, de amilyen 20 éve volt. Nem avval a karrierjébe [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/voros-istvan-reszelok-reszhalottak</link>
			</item>
	<item>
		<title>Kun Árpád: PORMACSKA</title>
		<description><![CDATA[Kun Árpád PORMACSKA „Mi a csodát kergetsz te ott a Leikangeri Demens Otthon csillogó folyosóján, Medárdus?” „Hízott pormacskát üldözök. Két markomban rúd, a rúd végén mikroszálas feltörlőfej.” „Nem csak téli sportot űzöl Norvégiában?” „Norvégia hétköznapi hazánk. Zizeghet hó, bogozódhat a hosszú szálú, atlanti eső, én takarítóférfiként rendületlenül tisztítok, hogy négy gyerekünknek megkeressem a szükséges milliókat.” [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/kun-arpad-pormacska</link>
			</item>
	<item>
		<title>Kántor Zsolt: HERTA MÜLLER ÉS A NOBEL-DÍJ</title>
		<description><![CDATA[Kántor Zsolt HERTA MÜLLER ÉS A NOBEL-DÍJ Fogadjunk, hogy ide is eljöttek. Az a bajuszos, köpcös, természetellenesen kopasz férfi. Ott ült két sorral hátrébb, a repülőgépen is. Most meg a második sorból fényképez. Kilóg a tömegből, román öltönye van, szürke zakó, barna ing (jellemző), koszos fehér nyakkendő, félrecsúszva. Karikás a szeme, egy forradás van a [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/kantor-zsolt-herta-muller-es-a-nobel-dij</link>
			</item>
	<item>
		<title>k.kabai lóránt: HÓVIHAR</title>
		<description><![CDATA[k.kabai lóránt HÓVIHAR „az a hülye nem keltett fel.” (vlagyimir szorokin) nem szabad feladni az elveinket. nadine már berlinben él. nem mu- száj leereszkedni a kü- szöb alá, ott nincs hó, és kényszerű lépéseket tenni, nyirkos, esős idő van, mint a sakkban. nem fagy be a wannsee vize, nem kell kénysze- rek közt élni, egész [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/k-kabai-lorant-hovihar</link>
			</item>
	<item>
		<title>Pór Péter: DE A SZÓ-JELEK MI HELYETT? (Tandori Dezső: Úgy nincs, ahogy van)</title>
		<description><![CDATA[Pór Péter DE A SZÓ-JELEK MI HELYETT? Tandori Dezső: Úgy nincs, ahogy van Scolar, 2010. 286 oldal, 3900 Ft Tandori műveiről szólva senki sem kerüli el, hogy valamennyire az életmű egészére is tekintsen. Magam is elfogadom e kényszert, és bevezetőül idézem néhány korábbi és újabb, fokozott emfázissal megfogalmazott meghatározását éppen arról, mit értsünk az „egész”-en. [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/por-peter-de-a-szo-jelek-mi-helyett-tandori-dezso-ugy-nincs-ahogy-van</link>
			</item>
	<item>
		<title>Ferencz Győző: „NEM KELL MINDEN VONALAT MEGHÚZNI” Lator László költészetének életrajza (Lator László: A megmaradt világ. Emlékezések)</title>
		<description><![CDATA[Ferencz Győző „NEM KELL MINDEN VONALAT MEGHÚZNI” Lator László költészetének életrajza Lator László: A megmaradt világ. Emlékezések Európa, 2011. 340 oldal + CD melléklet, 2800 Ft Emlékezések, Lator László szűkszavúan ezt az alcímet adta új könyvének. De már a kötet ajánlásában-fülszövegében másfajta módon is jellemzi írásait: „ezt a műfajtalan munkát”, írja, „töredékes műhelytanulmánynak is mondhatom”. [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/ferencz-gyozo-%e2%80%9enem-kell-minden-vonalat-meghuzni%e2%80%9d-lator-laszlo-kolteszetenek-eletrajza-lator-laszlo-a-megmaradt-vilag-emlekezesek</link>
			</item>
	<item>
		<title>Mesterházi Mónika: „SAJÁT IDŐM, AZ UTÓLAGOS ÁTÉLÉS TÖRVÉNYEI SZERINT” (Szakács Eszter: Vízre írt. Válogatott versek, 1987–2006)</title>
		<description><![CDATA[Mesterházi Mónika „SAJÁT IDŐM, AZ UTÓLAGOS ÁTÉLÉS TÖRVÉNYEI SZERINT” Szakács Eszter: Vízre írt. Válogatott versek, 1987–2006 Jelenkor, 2009. 93 oldal, 1800 Ft Szakács Eszter költészetére mondhatjuk, hogy kezdettől kész volt, de azt is, hogy folyamatosan változik. Olyan, mint a víz, amely azonos önmagával, mégis más, magára ölti a talaj színeit és formáit, amerre jár, máskor [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/mesterhazi-monika-%e2%80%9esajat-idom-az-utolagos-ateles-torvenyei-szerint%e2%80%9d-szakacs-eszter-vizre-irt-valogatott-versek-1987%e2%80%932006</link>
			</item>
	<item>
		<title>Rugási Gyula: A TEREMTETT PARADOXON (Tatár György: „Egy gyűrű mind fölött”)</title>
		<description><![CDATA[Rugási Gyula A TEREMTETT PARADOXON Tatár György: „Egy gyűrű mind fölött” Akadémiai, 2009. 184 oldal, 2650 Ft 1 A Biblia teremtett mindenségének beláthatatlan formagazdagságát nem csupán az eleven és a holt természet, a földi kultúrák fellelhető nyomai biztosítják, hanem az emberi gondolkodás fogalmi alapzata is, amely rejtett életet élve a Föld tektonikus repedéseiben húzódik meg [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/rugasi-gyula-a-teremtett-paradoxon-tatar-gyorgy-%e2%80%9eegy-gyuru-mind-folott%e2%80%9d</link>
			</item>
	<item>
		<title>Kicsi Sándor András: AKIKNÉL A FRÁJER MÁR KÖZNYELVI (Román–magyar kulturális szótár. Szerkesztette Benő Attila)</title>
		<description><![CDATA[Kicsi Sándor András AKIKNÉL A FRÁJER MÁR KÖZNYELVI Román–magyar kulturális szótár Szerkesztette Benő Attila Sepsiszentgyörgy, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2009. 198 oldal A kulturális szótárak sorában Magyarországon az első Bart István műve volt (1998), majd az angolt sorra követték – elsősorban a Corvina jóvoltából – a más nyelveket és kultúrákat bemutatók. Így sor került a románra [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/kicsi-sandor-andras-akiknel-a-frajer-mar-koznyelvi-roman%e2%80%93magyar-kulturalis-szotar-szerkesztette-beno-attila</link>
			</item>
	<item>
		<title>László Ferenc: EMLÉKPRÓBA. Molnár Gál Péter (1936–2011)</title>
		<description><![CDATA[László Ferenc EMLÉKPRÓBA Molnár Gál Péter (1936–2011) Színházi embernek nem ildomos nyáron meghalnia. Ezt természetesen Molnár Gál Péter is nagyon jól tudta, hiszen ő hozzávetőleg mindent tudott arról, amit a színházról tudni lehet és érdemes. Aiszkhülosztól napjainkig a színház hazai és világtörténetét, a Bánk bán első kidolgozásában előforduló „ah”, „oh” és „hah” szócskák pontos számát [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/laszlo-ferenc-emlekproba-molnar-gal-peter-1936%e2%80%932011</link>
			</item>
	<item>
		<title>Varga Katalin (1928–2011): EGÉRFOGÓ</title>
		<description><![CDATA[Varga Katalin (1928–2011) EGÉRFOGÓ Mit vehetsz el tőlem, halál? Talán a meg nem történt jövőt? Mi meg nem történt, nem enyém, mi lesz, az még nem én vagyok. Dallamtalan dal, sejtelem, csak testetlen kering velem. Megásatlan kút, rejtelem, nincs mélye, csobbanása sem. Utcája, háza délibáb. Vetetlen kert. Vad tátikát, szamárkórót se nyit ki rád. Felállványozott [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/09/varga-katalin-1928%e2%80%932011-egerfogo</link>
			</item>
	<item>
		<title>BIBÓ ISTVÁN LEVELEZÉSE BIERBAUER (BORBÍRÓ) VIRGILNÉVEL ÉS CSALÁDJÁVAL (I)</title>
		<description><![CDATA[BIBÓ ISTVÁN LEVELEZÉSE BIERBAUER (BORBÍRÓ) VIRGILNÉVEL ÉS CSALÁDJÁVAL (I) Bierbauer (Borbíró) Virgilné Graul Adri­enn (1896–1973) Bibó István nagynénje, Bibó István édesanyjának, Graul Irénnek (1889–1979) a húga volt. A 20-as évek elején ment férjhez Bierbauer Virgilhez (1893–1956), a kiváló építészhez és szervezôhöz, aki amellett, hogy a modern építészet híve és gyakorló alkotója volt, egyúttal a magyar [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/bibo-istvan-levelezese-bierbauer-borbiro-virgilnevel-es-csaladjaval-i</link>
			</item>
	<item>
		<title>BIBÓ ISTVÁN LEKTORI JELENTÉSEIBÔL</title>
		<description><![CDATA[BIBÓ ISTVÁN LEKTORI JELENTÉSEIBÔL Bibó István 1963 szeptemberétôl 1976 már­ciusáig rendszeresen írt lektori jelentéseket az Európa Könyvkiadónak, fôként francia, kisebbrészt angol nyelvû könyvek­rôl. Ha­gya­tékában – amelyet a Magyar Tu­do­má­nyos Akadémia Könyvtárának Kéz­irat­tára ôriz – 136 lektori és egy kontroll­szer­kesztôi jelentés található, ez utóbbi Vásárhelyi Mik­lós egyik francia krimifordításához fûz nyel­vi észrevételeket. Valamennyi jelentés gépirat (az [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/bibo-istvan-lektori-jelenteseibol</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bibó István (ifj.): BIBÓ ISTVÁN MAGYAR ÖNÉRTELMEZÉSE  ÉS ÖNKRITIKÁJA</title>
		<description><![CDATA[Bibó István (ifj.) BIBÓ ISTVÁN MAGYAR ÖNÉRTELMEZÉSE ÉS ÖNKRITIKÁJA* Tisztelt Konferencia, kedves Barátaim! 1. Konferenciánk célja, ill. fô témája nem Bibó István munkássága, nem is a mai magyarországi politikai és mentálhigiénés helyzet, hanem az, hogy tisztába jöjjünk – mint magunkat kereszténynek valló értelmiségiek – önmagunkkal, illetve a magunk szerepével és feladatával, azaz a kihívásokkal és [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/bibo-istvan-ifj-bibo-istvan-magyar-onertelmezese-es-onkritikaja</link>
			</item>
	<item>
		<title>Sárközi Mátyás: BIBÓ ISTVÁN ÉS SÁRKÖZI MÁRTA BARÁTSÁGA</title>
		<description><![CDATA[Sárközi Mátyás BIBÓ ISTVÁN ÉS SÁRKÖZI MÁRTA BARÁTSÁGA Sokféle levélváltást kellene átnézni ahhoz, hogy felderítsük, mikorra datálható Sárközi Márta és Bibó István ismeretségének a kezdete, ennél sokkal könnyebb annak a megállapítása, hogy mikor lett az ismeretségbôl barátság. Molnár Márta még újdonsült felesége volt Sárközi Györgynek, amikor az író 1936/37-ben, mint az Athenaeum Könyv­kiadó cégvezetôje szervezni [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/sarkozi-matyas-bibo-istvan-es-sarkozi-marta-baratsaga</link>
			</item>
	<item>
		<title>Gyáni Gábor: AZ ASSZIMILÁCIÓKRITIKA BIBÓ ISTVÁN GONDOLKODÁSÁBAN</title>
		<description><![CDATA[Gyáni Gábor: AZ ASSZIMILÁCIÓKRITIKA BIBÓ ISTVÁN GONDOLKODÁSÁBAN Általában mindenki egyetért azzal, hogy az 1948-ban megjelent Zsidókérdés Ma­gyar­or­szá­gon 1944 után címû Bibó-esszé az eddigi legmélyebb elemzô számvetés a címben foglalt problémával. Ritkán esik szó róla, hogy Bibó szemléletet váltott volna ebben az írásában, szakítva 1944 elôtti meggyôzôdéseivel vagy azok java részével, már ami a zsidókat, a [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/gyani-gabor-az-asszimilaciokritika-bibo-istvan-gondolkodasaban</link>
			</item>
	<item>
		<title>Ludassy Mária: KERESZTÉNYSÉG KONTRA FAJELMÉLET</title>
		<description><![CDATA[Ludassy Mária KERESZTÉNYSÉG KONTRA FAJELMÉLET Egy több mint másfél évszázados szöveg kommentálása kapcsán miért éppen ezt a motívumot emelem ki? Mert egy olyan országban, melyben a „kereszténység” szó szinonimája a „nem zsidó”, talán nem érdektelen felidézni a fajelmélet születésének történelmi pillanatát, amikor a faji egyenlôtlenség doktrínája nemcsak a liberális szabadság szellemével, a szocialisztikus egyenlôségeszménnyel került [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/ludassy-maria-keresztenyseg-kontra-fajelmelet</link>
			</item>
	<item>
		<title>Alexis de Tocqueville: ARTHUR GOBINEAU-HOZ INTÉZETT LEVELEIBŐL (Ádám Péter fordítása)</title>
		<description><![CDATA[Alexis de Tocqueville ARTHUR GOBINEAU-HOZ INTÉZETT LEVELEIBŐL Ádám Péter fordítása Tocqueville, 1843. augusztus 8-án [...] Én Önben a fiatalságot látom, annak a tőlem már búcsúzó gyönyörű fiatalságnak a képét, amelynek még legesztelenebb ábrándjai is értékesebbek az érett férfikor minden realitásánál. Úgy látszik, annál jobban kedvelem a fiatalokat, minél kevésbé mondhatom, hogy magam is közéjük tartozom. [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/alexis-de-tocqueville-arthur-gobineau-hoz-intezett-leveleibol-adam-peter-forditasa</link>
			</item>
	<item>
		<title>Perecz László: FELEJTÉS UTÁN (Balog Iván: Bibó István recepciója. Politikai átértelmezések)</title>
		<description><![CDATA[Perecz László FELEJTÉS UTÁN Balog Iván: Bibó István recepciója. Politikai átértelmezések. Eszmetörténeti Könyvtár, 12. Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely, 2010. 168 oldal, 2400 Ft (Ideológia vagy tudomány?) Bibó István recepciója? Már tudniillik melyik recepciója? Merthogy a legnagyobb magyar demokrata és a legmélyebb magyar politikai gondolkodó befogadásának – ennek a sokszínűen gazdag és szerfelett [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/perecz-laszlo-felejtes-utan</link>
			</item>
	<item>
		<title>Halmos Károly: TEOLÓGIAI POLITIKA (Tóth-Matolcsi László: Műhely a lehetetlenséghez)</title>
		<description><![CDATA[Halmos Károly TEOLÓGIAI POLITIKA Tóth-Matolcsi László: Műhely a lehetetlenséghez. Kapcsolódási pontok Bibó István és Ravasz László életművében Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely, h. n. 2005. 271 oldal + 3 fényképoldal, 2700 Ft Jó, lehet, hogy a Carl Schmitt kötetére utaló cím1 gyönge szójáték, és a politikát megszelídíteni kívánó Bibó István, illetve a politikában [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/9179</link>
			</item>
	<item>
		<title>Radnóti Sándor: A ZSIDÓ ASSZIMILÁCIÓRÓL (Görög Sándor: Repkényszaggatás – Önéletrajz, családtörténet, korrajz a 20. századból)</title>
		<description><![CDATA[Radnóti Sándor A ZSIDÓ ASSZIMILÁCIÓRÓL Görög Sándor: Repkényszaggatás – Önéletrajz, családtörténet, korrajz a 20. századból Akadémiai Kiadó, 2011. 240 oldal, 22 képmelléklet. Ár nincs feltüntetve [3085 Ft] „Kegyelmes Püspök Atyánk! Alulírottak azzal az alázatos kéréssel fordulunk Püspök Atyánkhoz, kegyeskedjék lehetővé tenni, hogy a gettó kápolnájában naponta hallgathassunk szent misét, és járulhassunk szent áldozáshoz. Valamennyien napi [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/08/radnoti-sandor-a-zsido-asszimilaciorol-gorog-sandor-repkenyszaggatas-%e2%80%93-oneletrajz-csaladtortenet-korrajz-a-20-szazadbol</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bertók László: NEM AKARNAK GONDOLNI RÁ</title>
		<description><![CDATA[Bertók László NEM AKARNAK GONDOLNI RÁ Nem akarnak gondolni rá, azt szeretnék, ha te se gondolsz, beszélj az örömről, bolondozz, mit számít, hogy honnan hová. A nagyobbik rész, aki már oda se néz, csak oda lép még, teste a föld, szeme a kék ég, másról beszél, csodára vár. A maradék, akit a láz vagy a [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/bertok-laszlo-nem-akarnak-gondolni-ra</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bertók László: ÁRAM, MIT A SZÍV S A REKESZIZOM</title>
		<description><![CDATA[Bertók László ÁRAM, MIT A SZÍV S A REKESZIZOM Goethe utolsó szavaira Áram, mit a szív s a rekeszizom, amivel a világot mozgatom, és spontán termelődik, ha vagyok, az áram is csak éppen annyi, hogy. Működtetek egy villanytelepet, rá vannak kapcsolva földek, egek, de hol ez, hol az, s nagyon messze egy halvány csillag pislogja, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/bertok-laszlo-aram-mit-a-sziv-s-a-rekeszizom</link>
			</item>
	<item>
		<title>Szvoren Edina: BÁBEL TORNYA</title>
		<description><![CDATA[Szvoren Edina BÁBEL TORNYA Az első család arra hivatkozott, hogy kancsal. Nem volna jó, ha a gyerek ezt a nézést tanulná meg. Egy hét után azt mondták, ne jöjjön, keressen más családot. Az irodán azt tanácsolták, válasszon anyásabb keresztnevet, az bizalmat ébreszt a szülőkben. Anna vagy Emma. Habozott. A második család lapos tetős ikerházban lakott. [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/szvoren-edina-babel-tornya</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bartos Tibor: ÁLLAMI BOLDOGSÁG (Részlet; Réz Pál bevezetőjével)</title>
		<description><![CDATA[Bartos Tibor ÁLLAMI BOLDOGSÁG Részlet Két-három havonta együtt vacsoráztunk Bartos Tiborral, kettesben, mindig ugyanabban a budai, Duna-parti kisvendéglőben, mindig ugyanazt ettük, rántott halat, előtte – szabálytalanul – halászlét kértünk, sok ikrával és tejjel, és a pincér mindig azt mondta: – Halászlevünk sajnos nincsen, uraim, de hallével szívesen szolgálok. Mi ugyanis a halat főzzük meg, nem [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/bartos-tibor-allami-boldogsag-reszlet-rez-pal-bevezetojevel</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bojti János: SZOVJET KÖNYVTÁRAKBAN ÉS ARCHÍVUMOKBAN</title>
		<description><![CDATA[Bojti János SZOVJET KÖNYVTÁRAKBAN ÉS ARCHÍVUMOKBAN Egy kutató naplójából. Moszkva–Leningrád, 1982. október–november 1982-ben két hónapos állami ösztöndíjat kaptam a Szovjetunióba, hogy egy készülő zenei szakkönyvhöz, mely Modeszt Muszorgszkij életét és művészetét dolgozza föl, anyagot gyűjtsek. A két hónap csaknem minden napján eléggé részletes naplót vezettem – kivéve egy tíznapos leningrádi időszakot, amikor feleségem csatlakozott hozzám [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/bojti-janos-szovjet-konyvtarakban-es-archivumokban</link>
			</item>
	<item>
		<title>Sajó László: KÖLTŐK A TERASZON</title>
		<description><![CDATA[Sajó László KÖLTŐK A TERASZON Még melegít a simogató Nap a teraszon, gégéig takaróznak a költők. Ülnek vagy fekszenek. Csak Petri ácsorog. Ő nem beteg. Egymás után szívja a cigit. És vodkázik és viszkizik. Az Ivócsarnokból jött, a vegyesboltból, mely kocsma is. Hegyivegyigyümi. Volt ma is. Tudják az orvosok, a portaszolgálat. Minek, kinek is szólnának. [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/sajo-laszlo-koltok-a-teraszon</link>
			</item>
	<item>
		<title>Tatár Sándor: SELEJTEZÉSRE VÁRÓ ÁLLOMÁNY</title>
		<description><![CDATA[Tatár Sándor SELEJTEZÉSRE VÁRÓ ÁLLOMÁNY Addig jó nekünk, amíg kikölcsönöz magának az éj: az vagy nyugalom vagy az álom forgatja lapjainkat. A nappalok csak közvetlen és gyors haszonra éhesek − ily olvasókban sem türelem, sem tapintat. Meghúzzuk magunkat a polcok peremén, de hát mire is tartogatjuk betűinket? Az élet máshonnan veszi rég célját, üzemanyagát: a [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/tatar-sandor-selejtezesre-varo-allomany</link>
			</item>
	<item>
		<title>Tatár Sándor: OLDOZZON VERS? MÁRIS SZAVAK??</title>
		<description><![CDATA[Tatár Sándor OLDOZZON VERS? MÁRIS SZAVAK?? Ez még mind semmi, látod-e – beszélned hagy a fájdalom. Ha nem szenvedsz, csak ennyire, művirág üt ki szájadon. Fölbuknak fuldokló igék, hánykódnak buksi főnevek: ki elhagyta reményét és hitét, az panaszt is hogyan tehet?! Amíg beszélsz, fecsegsz: nyelv zugában ki áttelel. Az lesz majd vers, mely sziklákat repeszt, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/tatar-sandor-oldozzon-vers-maris-szavak</link>
			</item>
	<item>
		<title>Jónás Tamás: BÁRMIKOR BÁRHOL</title>
		<description><![CDATA[Jónás Tamás BÁRMIKOR BÁRHOL Reggel nem kezdődik el, és nem ér véget este, nincs, aki panaszkodjon, hogy olyan régen kezdte, és nincsen, akitől fájna, hogy alig van velem, délben eszem reggelit, és szombat van pénteken, a redőny erős, a fénynek már nincsen illata, nem megyek el otthonról, hogy ne érjek haza, kikapcsolom a fűtést, mert [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/jonas-tamas-barmikor-barhol</link>
			</item>
	<item>
		<title>Jónás Tamás: VÉGKÉPP MÁSNAK</title>
		<description><![CDATA[Jónás Tamás VÉGKÉPP MÁSNAK Ez is a tél. Mutatom. Lehet hó az utakon. Fekete utcák. Varjak. Csendek. Lehetnek. Itt-ott füst. Vagy berregés. Mozgás. Kevés. Nehéz kabátok. Néha bátran, lobogó hajjal átszaladhat egy-egy szerelmes nő a tájban. Gyerekek, ritkán. Bennük nyár van. Suttog az idő a változással. Süket és néma. Szétfolyt tejföl az ég maszatja. Állsz [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/jonas-tamas-vegkepp-masnak</link>
			</item>
	<item>
		<title>Hetényi Zsuzsa: „AZ ÉLET MOSLÉK, A VILÁG BORDÉLYHÁZ, AZ EMBEREK SZÉLHÁMOSOK”</title>
		<description><![CDATA[Hetényi Zsuzsa „AZ ÉLET MOSLÉK, A VILÁG BORDÉLYHÁZ, AZ EMBEREK SZÉLHÁMOSOK” Babel Odesszája: mese, idill, groteszk és más történetek „A rendőrség ott végződik, ahol Benya kezdődik – &#8230;de Tartakovszkij nem nyugodott, és megérte azt, hogy egy zenegéppel ellátott vörös gépkocsi a Szeregyin téren eljátszotta a Kacagj, Bajaz- zót. A gépkocsi fényes nappal odagördült a házikó [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/hetenyi-zsuzsa-%e2%80%9eaz-elet-moslek-a-vilag-bordelyhaz-az-emberek-szelhamosok%e2%80%9d</link>
			</item>
	<item>
		<title>Ferdinandy György: JÁNOS</title>
		<description><![CDATA[Ferdinandy György JÁNOS 1 Ki emlékszik erre ma már! Valamikor, még a múlt század közepén, megjelent nálunk egy jobb sorsra érdemes folyóirat. Az Új Írás. A címe már nem mond sokat. De azokban az időkben minden újdonságban reménykedett az ember. Ezt a fehér opust is megrendeltem magamnak a trópuson. És – akármilyen hihetetlen – egy [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/ferdinandy-gyorgy-janos</link>
			</item>
	<item>
		<title>Sántha József: A LEYDENI KAPITÁNY</title>
		<description><![CDATA[Sántha József A LEYDENI KAPITÁNY Késő este azzal állított be hozzánk, hogy a szélmalom, amelyben lakunk, a telihold ellenére nem vet árnyékot. Már éppen lefekvéshez készülődtünk, úgy, ahogy találtattunk, vékony trikóban, háromnegyedes alsónadrágban, a bakancsainkat mezítelen lábunkra felrángatva, egyből kiszaladtunk az ajtón, mintha legalábbis valamely ritka égi tünemény szemtanúi lehetnénk, de a sötétségben ide-oda botorkálva [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/santha-jozsef-a-leydeni-kapitany</link>
			</item>
	<item>
		<title>Enyedi János: HALOTTI BESZÉD</title>
		<description><![CDATA[Enyedi János HALOTTI BESZÉD Befejeztem azt a verset, amiben hozzád próbáltam beszélni. Pontosabban megszakítottam. Nagyúri gesztus, utána felpattintottam egy sört, megittam, közben zenét hallgattam. Aztán a konyhába mentem és kávét tettem fel, mert elálmosodtam, holott járni akartam egyet, míg világos van. Aztán rájöttem, mennyire meg vagyok rémülve, hogy egészen elfogott a halálfélelem, biztos a sör [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/enyedi-janos-halotti-beszed</link>
			</item>
	<item>
		<title>Enyedi János: NYERTÜNK</title>
		<description><![CDATA[Enyedi János NYERTÜNK Unatkoztam egyedül a lakásban, te épp hazautaztál. Úgy döntöttem, sétálok egyet, míg világos van. Mire elindultam, besötétedett, sötétben pedig nem szeretek sétálni. Kerestem hát egy olcsó kocsmát, szerencsére rajtam kívül nem volt más vendég. Ittam egy sört, egy felest, mostanában ennyitől berúgok, és félni kezdek. Most például attól, hogy nem lesz erőm [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/enyedi-janos-nyertunk</link>
			</item>
	<item>
		<title>Follinus Anna: NINCS AZ A HÍVÁS</title>
		<description><![CDATA[Follinus Anna NINCS AZ A HÍVÁS Most, hogy a szó már máshova tévedt, egymagam állok újra előtted. Zúzmaraként nő rajtam a kétség: nincs a közelben kéz, ami felránt, fény, ami éltet – s oly vakon állok, hogy kezedet, míg húz ki a bajból, észre se venném. Éjjelek árnyán bújom a könyvet, bár nem is értem: [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/follinus-anna-nincs-az-a-hivas</link>
			</item>
	<item>
		<title>Follinus Anna: SZÜLETÉS</title>
		<description><![CDATA[Follinus Anna SZÜLETÉS Szeretnéd-e látni, ahogy szül az anyád? Arcán a szenvedés csillehúzó ráncát, izzadó testében a vad kohótüzet, a csendet szaggató állati ordítást. Te, akit nem emel a légzés hulláma, s nem érzed a benne meginduló mozgást, mondd, mit látsz mindabból, hogy életet adni – hinni a teremtést – tárt ima-aktus? * Mindennap nevelem [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/follinus-anna-szuletes</link>
			</item>
	<item>
		<title>Novák Éva: ELINDULNI</title>
		<description><![CDATA[Novák Éva ELINDULNI Úgy indulni el, akár árvíz idején a partja vesztett folyóból kimentett őzek. Eleinte óvatosan, vissza-visszanézve, míg a rémület helyére nem költözik hitetlenkedés. Nekibátorodva szaporázni, futásnak eredni, a fák ilyenkor úgyis félreállnak, nekiiramodni a térnek. Fel-felszökkenni, nem bánva, ki látja. Csak elindulni végre. &#160;]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/novak-eva-elindulni</link>
			</item>
	<item>
		<title>Novák Éva: HATÁROK</title>
		<description><![CDATA[Novák Éva HATÁROK Amikor betonfalakat döntenek le bulldózerek, szögesdrótokból szelnek arasznyi szuveníreket, megszűnik a határok függőleges megfogalmazása, akkor éjjeli sötétben kerüljünk arrafelé, és ahol megtorpanunk majd, mintha foszforeszkáló festékkel lenne felszórva, ott a vonal, a határ vonala, amit nem tüntetett el emberi kéz, biztosítékot sem kaphatunk arról, hogy odalent, akár tükörország magától értetődő bravúrja, nincs [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/novak-eva-hatarok</link>
			</item>
	<item>
		<title>Vécsei Rita Andrea: UGYANÚGY</title>
		<description><![CDATA[Vécsei Rita Andrea UGYANÚGY én meg azt képzeltem fél órával ezelőtt hogy nem történik semmi egészen konkrétan az történik hogy fekszünk egy ágyon inkább kanapé de jó széles elég széles két embernek fekszel meztelen meztelen vagyok én is fekszel és nézlek ennyi történik fekszel nézlek és elmesélem mit csinálnék ha nem lennél mellettem mesélem és [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/vecsei-rita-andrea-ugyanugy</link>
			</item>
	<item>
		<title>Vécsei Rita Andrea: KETTŐBŐL EGY</title>
		<description><![CDATA[Vécsei Rita Andrea KETTŐBŐL EGY Elmondom, milyen. Hozzáteszem, nem találkoztunk még, de az az ismerős érzésem van, hogy ismerem. Megkönnyíti a helyzetet a nagyanyám. Neki is voltak ezüstjei. Huszonnégy személyes, de ellopták az egészet, mind a százharminc darabot. (Merőkanál, tortalapát, húsvilla stb.) A Herendit is, egy Zsolnayt hagytak, váza, kék minta és egy csempülés persze. [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/vecsei-rita-andrea-kettobol-egy</link>
			</item>
	<item>
		<title>Szlukovényi Katalin: „A SZÖVEGVILÁGREND BETELT” (Imre Flóra: A hegyről lefelé)</title>
		<description><![CDATA[Szlukovényi Katalin „A SZÖVEGVILÁGREND BETELT” Imre Flóra: A hegyről lefelé Tipp Cult Kft., 2010. 70 oldal, 1470 Ft Szonettkoszorú Imre Flóra legelső kötetében a nyitány és a legutóbbiban az (ál)zárlat. Kérdés, milyen párhuzamok, illetve különbségek fi­gyel­he­tők meg a két ciklus között. Tágabb értelemben: miféle pályát járt be időközben a költő, aki első és hetedik könyvét [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/szlukovenyi-katalin-%e2%80%9ea-szovegvilagrend-betelt%e2%80%9d-imre-flora-a-hegyrol-lefele</link>
			</item>
	<item>
		<title>Varga László: ÉLJEN MÁJUS 1.! (Spiró György: Tavaszi tárlat)</title>
		<description><![CDATA[Varga László ÉLJEN MÁJUS 1.! Regény történelmi háttérrel – egy történész reflexiói Spiró György: Tavaszi tárlat Magvető, 2010. 286 oldal, 2990 Ft Több mint húsz éve láttam a Budapest Filmstúdió Lumumba (Róna) utcai vetítőjében Mészáros Márta harmadik naplóját, Napló apámnak, anyámnak. Ott szembesültem először az 1957. május elsejei demonstráció eredeti felvételével. Szí­nes­ben feketéllett a tömeg [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/varga-laszlo-eljen-majus-1-spiro-gyorgy-tavaszi-tarlat</link>
			</item>
	<item>
		<title>Weiss János: ÚJABB DOKUMENTUMOK LUKÁCS GYÖRGYRŐL (Krausz Tamás (szerk.): Lukács és a szocialista alternatíva.)</title>
		<description><![CDATA[Weiss János ÚJABB DOKUMENTUMOK LUKÁCS GYÖRGYRŐL Krausz Tamás (szerk.): Lukács és a szocialista alternatíva. Tanulmányok és dokumentumok L’Harmattan/Eszmélet Alapítvány, 2010. 357 oldal, 3500 Ft Erről a könyvről (amely alcíme szerint „tanulmá­nyokat és dokumentumokat” tartalmaz) rend­hagyó recenziót fogok írni, amennyiben csak a dokumentumok jelentőségét szeretném kiemelni. Miközben rögtön le kell szögeznem, hogy a bemutatásra kerülő dokumentumok [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/weiss-janos-ujabb-dokumentumok-lukacs-gyorgyrol-krausz-tamas-szerk-lukacs-es-a-szocialista-alternativa</link>
			</item>
	<item>
		<title>Havasréti József: DUCHAMP-VÁLTOZATOK (Marcel Duchamp Szimpozion. Ötperces előadások Marcel Duchamp szellemében; Házas Nikoletta: A dobozba zárt gondolat)</title>
		<description><![CDATA[Havasréti József DUCHAMP-VÁLTOZATOK Marcel Duchamp Szimpozion. Ötperces előadások Marcel Duchamp szellemében Szövegét gondozta Klaniczay Júlia Artpool, 2007. 60 oldal, ára nincs feltüntetve Házas Nikoletta: A dobozba zárt gondolat. Marcel Duchamp L’Harmattan, 2009. 130 oldal, 2000 Ft 1 A Duchamp művészetével foglalkozó két kötet egymás mellé helyezésével a művész utóéletének két meghatározó paradigmája körvonalazódik: kulturális hatás [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/havasreti-jozsef-duchamp-valtozatok-marcel-duchamp-szimpozion-otperces-eloadasok-marcel-duchamp-szellemeben-hazas-nikoletta-a-dobozba-zart-gondolat</link>
			</item>
	<item>
		<title>Bolgár Dániel: EGY ÁGYBAN A POLITIKAI ELLENSÉGGEL (Gerő András: Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában; Tóth Eszter Zsófia: Kádár leányai.)</title>
		<description><![CDATA[Bolgár Dániel EGY ÁGYBAN A POLITIKAI ELLENSÉGGEL Gerő András: Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában (Habsburg történeti kismonográfiák, 1.) Új Mandátum, 2009. 200 oldal, 1903 Ft Tóth Eszter Zsófia: Kádár leányai. Nők a szocialista korszakban Nyitott Könyvműhely, 2010. 200 oldal, 3990 Ft Se nő, se zsidó A történettudományban Carl Schorske nevezetes munkájának1 [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/bolgar-daniel-egy-agyban-a-politikai-ellenseggel-gero-andras-se-no-se-zsido-eloiteletek-talalkozasa-a-szazadfordulo-monarchiajaban-toth-eszter-zsofia-kadar-leanyai</link>
			</item>
	<item>
		<title>Argejó Éva: A VILÁG MINT LABIRINTUS (Paolo Santarcangeli: A labirintusok könyve)</title>
		<description><![CDATA[Argejó Éva A VILÁG MINT LABIRINTUS Paolo Santarcangeli: A labirintusok könyve Umberto Eco előszavával. Fordította Karsai Lucia Európa, 2009. 448 oldal, 4200 Ft „Talán igen, talán nem.” (Felirat egy labirintus falán) A labirintus ősi, egyetemes, archetipikus szimbólum, a sors, a végzet és a veszély jelképe, melyet már ókori költők is megénekeltek. Az akadályozott utazás motívuma, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/07/argejo-eva-a-vilag-mint-labirintus-paolo-santarcangeli-a-labirintusok-konyve</link>
			</item>
	<item>
		<title>Mosonyi Aliz: MAGYARMESÉK</title>
		<description><![CDATA[Mosonyi Aliz MAGYARMESÉK Volt egyszer egy kislány, úgy hívták, Emeletes Zsuzsi. A szülei szép emeletes házban laktak, ott nőtt-növekedett. Mikor egyéves lett, egy emelet magas volt, akkor a szülei azt mondták, Kinőtte Zsuzsi a házat, el kell költöznünk. És elköltöztek egy kétemeletes házba. Mikor Zsuzsi kétéves lett, két emelet magas volt, a szülei azt mondták, [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/06/mosonyi-aliz-magyarmesek</link>
			</item>
	<item>
		<title>Kiss Judit Ágnes: SZÍVED ALATT</title>
		<description><![CDATA[Kiss Judit Ágnes SZÍVED ALATT Oratórium Prológus BABA Anyám nem akar engem. Anya, te nem akarsz engem. Micsoda nyomor nem tudni örülni az érkeződnek. Egy pohár tejet sem adni a vendégednek. Anya, ha bosszút tudok állni, nyomorékul születek. Inkább szedtél volna le kanállal méhfaladról. Anya, a szíved alatt, a szíved szerint te nem akartál volna [...]]]></description>
		<link>http://www.holmi.org/2011/06/kiss-judit-agnes-szived-alatt</link>
			</item>
</channel>
</rss>

