<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>HOLMI &#187; Tanulmány</title>
	<atom:link href="http://www.holmi.org/category/tanulmany/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.holmi.org</link>
	<description>A folyóirat online kiadása</description>
	<lastBuildDate>Sun, 30 May 2010 17:52:51 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.9.2</generator>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
			<item>
		<title>Cséve Anna: &#8222;NAGYSÁGOS SZENVEDÉLY&#8221; (II)</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/02/cseve-anna-nagysagos-szenvedely-ii</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/02/cseve-anna-nagysagos-szenvedely-ii#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Feb 2008 18:48:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Babits Mihály</category><category>Cséve Anna</category><category>Móricz Zsigmond</category><category>Németh László</category><category>Osvát Ernő</category><category>Rákai Orsolya</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/02/cseve-anna-nagysagos-szenvedely-ii</guid>
		<description><![CDATA[ Cséve Anna
„NAGYSÁGOS SZENVEDÉLY” (II) 
Mozaikkockák Móricz Zsigmond és a Nyugat kapcsolatáról 


„Elmúlt megint egy év, vajon még hány jön? Biztos, hogy egyszer csak vége lesz, mostanában ritkábban érzem a halál markát a torkomon, azt hiszem, mert több dolgom van. Az ember csak elkezdi, s hiábavaló dolgok egész tömegével tudja magát elhalmozni.” Az óriási munkabírásáról közismert [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/02/cseve-anna-nagysagos-szenvedely-ii/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Csűrös Miklós: &#8222;AKI ESTÉBŐL ÚJRA FÖLKEL&#8221;</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/02/csuros-miklos-aki-estebol-ujra-folkel</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/02/csuros-miklos-aki-estebol-ujra-folkel#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Feb 2008 18:45:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Csűrös Miklós</category><category>Rába György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/02/csuros-miklos-aki-estebol-ujra-folkel</guid>
		<description><![CDATA[ Csűrös Miklós
„AKI ESTÉBŐL ÚJRA FÖLKEL”

A kései Rába György költői világképéről 


 Hol kezdődik az öregkor, és honnan számíthatjuk kitüntetett költői tárggyá válását, mikortól datálhatjuk jellegadó poétikai gesztussá izmosodását egy lírikus életművében? A magyar irodalom történetében megkerülhetetlen, műfajt és karaktert minősítő példa és mérce az „őszikék” költője, aki testi-lelki bajoktól sújtva még azt az inkább [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/02/csuros-miklos-aki-estebol-ujra-folkel/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Márton László: EGY ÉGTÁJ ÉVFOLYAMAI</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/marton-laszlo-egy-egtaj-evfolyamai</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/marton-laszlo-egy-egtaj-evfolyamai#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:59:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Márton László</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/marton-laszlo-egy-egtaj-evfolyamai</guid>
		<description><![CDATA[ Márton László
EGY ÉGTÁJ ÉVFOLYAMAI 


 Gyerekkorom és fiatalságom éveiben a „Nyugat” – ez a szó – nem elsősorban azt a folyóiratot jelentette, melyről az alábbiakban beszélni fogok. A Nyugat a világnak az a része volt, mely a közönséges magyar állampolgárok elől el volt zárva. Nem mintha Észak és Dél, Közel- és Távol-Kelet nem lett [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/marton-laszlo-egy-egtaj-evfolyamai/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Schiller Erzsébet: A NYUGAT&#160;ELSŐ SZÁMA</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/schiller-erzsebet-a-nyugatelso-szama-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/schiller-erzsebet-a-nyugatelso-szama-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:55:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Schiller Erzsébet</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/schiller-erzsebet-a-nyugatelso-szama-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Schiller Erzsébet
A NYUGAT ELSŐ SZÁMA 
&#160;


„(Nyugat.) Ezen a címen Ignotus főszerkesztésében, Fenyő Miksa és Osvát Géza szerkesztésében kéthetenkint megjelenő folyóirat indult meg. Az első szám tartalmas, magas irodalmi színvonalon áll; a szerkesztőkön kívül Elek Artur, Jób Dániel, Lengyel Géza, Ady Endre, Szini Gyula, Révész Béla, Szász Zoltán, Kemény Simon, Gellért Oszkár, Bródy Miksa, Csáth Géza [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/schiller-erzsebet-a-nyugatelso-szama-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Schein Gábor: AZ IRODALMI MODERNIZÁCIÓ PILLANATFELVÉTELE A NYUGAT MEGINDULÁSAKOR</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/schein-gabor-az-irodalmi-modernizaciopillanatfelvetelea-nyugat-megindulasakor-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/schein-gabor-az-irodalmi-modernizaciopillanatfelvetelea-nyugat-megindulasakor-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:54:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Schein Gábor</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/schein-gabor-az-irodalmi-modernizaciopillanatfelvetelea-nyugat-megindulasakor-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Schein Gábor
AZ IRODALMI MODERNIZÁCIÓ PILLANATFELVÉTELE A NYUGAT MEGINDULÁSAKOR*

&#160;
 1907 decemberében és a következő év januárjában, a Nyugat indulásával gyakorlatilag egy időben ünnepelte a magyar irodalom Kiss József negyvenéves költői jubileumát. Az ünnepelt 1868-ban, az egyenjogúsított zsidóság Országos Kongresszusára gyülekező küldöttek egyikének, Ehrlich Mózes Heves–Szolnok megye kongresszusi képviselőjének támogatásával adta ki alacsony példányszámban a mindössze [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/schein-gabor-az-irodalmi-modernizaciopillanatfelvetelea-nyugat-megindulasakor-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Térey János: &#8222;PÁRIZ! PÁRIZ!&#8221;</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/terey-janos-pariz-pariz</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/terey-janos-pariz-pariz#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:53:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Szomory Dezső</category><category>Térey János</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/terey-janos-pariz-pariz</guid>
		<description><![CDATA[ Térey János
&#160;
„PÁRIZ! PÁRIZ!”

Szomory Dezső, avagy a megrendülés 


1 

 Nyolcvankilenc, az utolsó nyár, amelyet Debrecenben töltök. És egyik este a tévében a Hermelin. Kaposvár, Gothár Péter rendezése, Máté, Lázár, Básti, Pogány, Koltai? Remélem, igen. Rákérdeztem, igen. Mindenesetre kongeniálisak. Az ekrü-nyelv! A brokát-nyelv, szokatlan hajlításaival és elképesztő szórendjével, arisztokratikus magába feledkezésével, francia szavaival, refrénes patakzásával. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/terey-janos-pariz-pariz/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Borbás Andrea: ADY ENDRE NAPLÓVERSEIA NYUGATBAN</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/borbas-andrea-ady-endre-naploverseia-nyugatban-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/borbas-andrea-ady-endre-naploverseia-nyugatban-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:52:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Ady Endre</category><category>Borbás Andrea</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/borbas-andrea-ady-endre-naploverseia-nyugatban-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Borbás Andrea
ADY ENDRE NAPLÓVERSEI
A NYUGATBAN 


 Habár a rendszeresség egyik életszakaszában sem volt jellemző Ady Endrére, a költő kétszer is megpróbálkozott azzal a műfajjal, melynek egyik legfontosabb ismérve a rendszeresség:
naplóírással. 1908-ban három, 1909-ben öt napról, 1914-ben pedig egyetlen napról készített lírai naplót. A következő oldalakon ezeknek a naplójegyzeteknek főbb jellegzetességeit gyűjtjük össze, és közben [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/borbas-andrea-ady-endre-naploverseia-nyugatban-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Gréczi Emőke: A NYUGAT&#160;KÖRÜL</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/greczi-emoke-a-nyugatkorul</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/greczi-emoke-a-nyugatkorul#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:51:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Levelezés]]></category>
		<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Ady Endre</category><category>Babits Mihály</category><category>Fenyő Miksa</category><category>Gréczi Emőke</category><category>Kaffka Margit</category><category>Karinthy Frigyes</category><category>Móricz Zsigmond</category><category>Rippl-Rónai József</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/greczi-emoke-a-nyugatkorul</guid>
		<description><![CDATA[ Gréczi Emőke
A NYUGAT KÖRÜL 
&#160;
 Az itt közölt, eddig publikálatlan dokumentumokat, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó írók egymáshoz fűződő viszonyának relikviáit Kiss Ferenc kéziratgyűjteményéből válogattuk.
 Rippl-Rónai József Móricz Zsigmondhoz írt levele egy később elmélyült barátság kezdetét dokumentálja. (Az „író” kitétel Rippl-Rónai József esetében is – főleg ebben a körben – helytálló, hiszen Emlékezés-eit éppen a Nyugat [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/greczi-emoke-a-nyugatkorul/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kelevéz Ágnes: EGY LEGENDÁS OSVÁT-LEVÉL NYOMÁBAN Jegyzetek</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/kelevez-agnes-egy-legendas-osvat-levelnyomaban-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/kelevez-agnes-egy-legendas-osvat-levelnyomaban-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:50:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Babits Mihály</category><category>Fenyő Miksa</category><category>Kelevéz Ágnes</category><category>Osvát Ernő</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/kelevez-agnes-egy-legendas-osvat-levelnyomaban-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Kelevéz Ágnes
&#160;
EGY LEGENDÁS OSVÁT-LEVÉL
NYOMÁBAN 

 Az induló Nyugat egyik nagy felfedezettje Babits Mihály. 1908. november 19-én a Nyugat elegáns, céges levélpapírján Osvát egymondatos levelet ad postára a Fogarason tanító, pályája elején álló költőnek: „Tisztelt Uram, kérem, küldje el nekem összes műveit. Híve Osvát Ernő”.1 Babits hamarosan válaszol, és kéziratokkal kitömött borítékot küld a szerkesztőségnek. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/kelevez-agnes-egy-legendas-osvat-levelnyomaban-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Rába György: BABITS, A HÉTKÖZNAPI ÜNNEPEK KÖLTŐJE</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/raba-gyorgy-babits-a-hetkoznapi-unnepekkoltoje</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/raba-gyorgy-babits-a-hetkoznapi-unnepekkoltoje#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:49:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Babits Mihály</category><category>Rába György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/raba-gyorgy-babits-a-hetkoznapi-unnepekkoltoje</guid>
		<description><![CDATA[ Rába György
&#160;
BABITS, A HÉTKÖZNAPI ÜNNEPEK KÖLTŐJE


 Babits költői pályakezdését tárgyalva kinagyítottam A világosság udvara poétikai univerzumát. A vers kiindulópontja nyers, sőt visszatetszőnek is nevezhető: a lichthóf tojáshéjjal, cseréppel, ronggyal, mindenféle szeméttel teli. Babits az üledékes vakudvar környezetrajzát fokozatosan egy hősköltemény előadásával a tudat alatt bomló élet szimbolikájává tárgyiasítja. Már a könyvet öltött fejtegetésben fölvetettem, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/raba-gyorgy-babits-a-hetkoznapi-unnepekkoltoje/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Cséve Anna: &#8222;NAGYSÁGOS SZENVEDÉLY&#8221; (I)</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/cseve-anna-nagysagos-szenvedely-i</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/cseve-anna-nagysagos-szenvedely-i#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:46:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Cséve Anna</category><category>Móricz Zsigmond</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/cseve-anna-nagysagos-szenvedely-i</guid>
		<description><![CDATA[ Cséve Anna
„NAGYSÁGOS SZENVEDÉLY” (I) 
Mozaikkockák Móricz Zsigmond és a Nyugat kapcsolatáról 



 Az a több mint három év, amikor a Nyugatot szerkesztette, szervesen illeszkedik Móricz Zsigmond életműépítésébe – ennek a ténynek nem mond ellene, hogy 1928-ig a folyóirat több évfolyama felvágatlanul, olvasatlanul hevert szobájában, 1933 elején pedig levétette nevét a szerkesztők közül. De ahogy [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/cseve-anna-nagysagos-szenvedely-i/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bíró-Balogh Tamás: OSVÁT ERNŐ ELFELEJTETT NYILATKOZATA</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/biro-balogh-tamas-osvat-erno-elfelejtettnyilatkozata-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/biro-balogh-tamas-osvat-erno-elfelejtettnyilatkozata-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:44:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Bíró-Balogh Tamás</category><category>Osvát Ernő</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/biro-balogh-tamas-osvat-erno-elfelejtettnyilatkozata-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Bíró-Balogh Tamás
&#160;
OSVÁT ERNŐ ELFELEJTETT
NYILATKOZATA 
&#160;
„Türelem fiatalemberek, türelem öreg emberek, türelem politikusok, türelem moralisták és – örök türelem: dilettánsok&#8230;”

&#160;
 Osvát Ernő a nyilvánosság számára olyan keveset írt – összegyűjtött írásainak legteljesebb gyűjteménye is vékony kötet1 –, hogy minden egyes nyomtatásban megjelent írásának előkerülése jelentősen bővíti az életművet. Irodalmi szerepét illetően bár igazolódott Krúdy jóslata, miszerint [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/biro-balogh-tamas-osvat-erno-elfelejtettnyilatkozata-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kőszeg Ferenc: EGY LETŰNT NEMZEDÉK ELFELEDETT KRÓNIKÁSA</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/koszeg-ferenc-egy-letunt-nemzedek-elfeledett-kronikasa</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/koszeg-ferenc-egy-letunt-nemzedek-elfeledett-kronikasa#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:43:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Halász Imre</category><category>Kőszeg Ferenc</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/koszeg-ferenc-egy-letunt-nemzedek-elfeledett-kronikasa</guid>
		<description><![CDATA[ Kőszeg Ferenc
&#160;
EGY LETŰNT NEMZEDÉK ELFELEDETT KRÓNIKÁSA 
Halász Imre 


 Jó egy évvel nyolcvanhat éves nagyapám halála után, 1956 novemberében a nagynéném és a fia, az unokabátyám – mint annyian akkor – külföldre menekültek. Megkérdezték, nem akarok-e velük tartani, majd nálam hagyták a lakásuk kulcsát, hogy hozzak el, amit tudok. Ők csak egy-egy kézitáskával vághattak [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/koszeg-ferenc-egy-letunt-nemzedek-elfeledett-kronikasa/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bolgár Dániel: GAZDASÁGI MESÉK A NYUGATBAN</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/bolgar-daniel-gazdasagi-mesek-a-nyugatban-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/bolgar-daniel-gazdasagi-mesek-a-nyugatban-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:42:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Bolgár Dániel</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/bolgar-daniel-gazdasagi-mesek-a-nyugatban-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Bolgár Dániel
&#160;
GAZDASÁGI MESÉK A NYUGATBAN 
&#160;
 Száz év alatt annyit beszéltek a Nyugatról, hogy meglepő állításokat ugyan meg lehet még fogalmazni róla, de egészen újszerű témákat felvetni már bajos. Ha mégis lehet valami szokatlanról szólni, akkor az a Nyugat és a közgazdasági gondolkodás viszonya. Várakozásunk ugyanis – gyanítom – az, hogy csupán a viszony hiányáról [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/bolgar-daniel-gazdasagi-mesek-a-nyugatban-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Fráter Zoltán: OLVASNI, SOROK KÖZÖTT</title>
		<link>http://www.holmi.org/2008/01/frater-zoltan-olvasni-sorok-kozott</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2008/01/frater-zoltan-olvasni-sorok-kozott#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jan 2008 18:41:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Fráter Zoltán</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2008/01/frater-zoltan-olvasni-sorok-kozott</guid>
		<description><![CDATA[ Fráter Zoltán
OLVASNI, SOROK KÖZÖTT 
A Nyugat utolsó száma 


 Amikor Illyés Gyula a Nyugat utolsó számát szervezte, még senki sem tudta, hogy az lesz a folyóirat utolsó száma. A lapengedély Babits nevére szólt – „Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Babits Mihály” –, s az 1941. augusztus elsejei megjelenésekor Babits még élt. Halála nem érte váratlanul [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2008/01/frater-zoltan-olvasni-sorok-kozott/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Fodor Géza: TÜKHÉ &#8211; ANAGNÓRISZISZ &#8211; KATHARSZISZ</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/12/fodor-geza-tukhe-anagnoriszisz-katharszisz-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/12/fodor-geza-tukhe-anagnoriszisz-katharszisz-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Dec 2007 18:52:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Fodor Géza</category><category>Verdi</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/12/fodor-geza-tukhe-anagnoriszisz-katharszisz-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Fodor Géza
TÜKHÉ – ANAGNÓRISZISZ – KATHARSZISZ 
Verdi: „Simon Boccanegra”

&#160;
&#160;
 A drámai műnem poétikáját Arisztotelész normatív tragédiaelmélete alapozta meg, s ez a poétika, néhány alapelv történetileg hol többé, hol kevésbé laza konglomerátumaként, egészen az avantgárdig érvényben volt. Az opera, zenei autonómiájával együtt, megint csak történetileg változó mértékben, a drámai műnembe tartozik, s így ez a [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/12/fodor-geza-tukhe-anagnoriszisz-katharszisz-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kelecsényi László: HOL (NEM) JÁRT KRÚDY GYULA?</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/12/kelecsenyi-laszlo-hol-nem-jart-krudy-gyula</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/12/kelecsenyi-laszlo-hol-nem-jart-krudy-gyula#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Dec 2007 18:51:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Kelecsényi László</category><category>Krúdy Gyula</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/12/kelecsenyi-laszlo-hol-nem-jart-krudy-gyula</guid>
		<description><![CDATA[ Kelecsényi László
&#160;
HOL (NEM) JÁRT KRÚDY GYULA? 


 Ha hinni lehet a forrásoknak, Krúdy Gyula ki nem tette a lábát az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területéről. Járt Fiumében, Bécsben és környékén, a Felvidéken, a Máramarosi havasokban, de már a viszonylag közeli Prágába postán küldözgette az írásait. A fővárosba is csak a Millennium évében költözött, addig – [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/12/kelecsenyi-laszlo-hol-nem-jart-krudy-gyula/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Rostás Péter: A &#8222;SZUNNYADÓ MÚZEUM&#8221;</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/12/rostas-peter-a-szunnyado-muzeum-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/12/rostas-peter-a-szunnyado-muzeum-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Dec 2007 18:49:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Rostás Péter</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/12/rostas-peter-a-szunnyado-muzeum-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Rostás Péter
A „SZUNNYADÓ MÚZEUM”

Száz éve nyílt meg a Fővárosi Múzeum 


 Reformhangulatban sohasem népszerű lassításra, megfontoltságra inteni.
 A magyar múzeumokra évek óta a nagy változások, mi több, az áttörés előtti szorongás vagy éppen a lelkes ötletek garmadája és az útkeresés jellemző. Egymást érik a nagy marketingapparátust mozgató monstre kiállítások, és folyamatosan napirenden van a [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/12/rostas-peter-a-szunnyado-muzeum-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Ébli Gábor: K20+?=K21</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/12/ebli-gabor-k20k21</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/12/ebli-gabor-k20k21#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Dec 2007 18:48:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Ébli Gábor</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/12/ebli-gabor-k20k21</guid>
		<description><![CDATA[ Ébli Gábor
K20+?=K21 


Modern és kortárs művészet Németország múzeumaiban 


 K20 és K21 – nem a látogatókat becsalogató elnevezés két múzeum számára. Düsseldorfban járunk, így rájövünk, hogy a K a Kunst rövidítése; de ha a nemzetközi figyelem a városra terelődik, az ország legdrágább bevásárlóutcájaként számon tartott Königsallee vagy a Rajna-parton a háborús bombázások után rekonstruált [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/12/ebli-gabor-k20k21/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>ARNO SCHMIDT STIFTER-DIALÓGUSA ELÉ</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/12/arno-schmidtstifter-dialogusa-ele</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/12/arno-schmidtstifter-dialogusa-ele#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Dec 2007 18:45:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Adamik Lajos</category><category>Arno Schmidt</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/12/arno-schmidtstifter-dialogusa-ele</guid>
		<description><![CDATA[ARNO SCHMIDT STIFTER-DIALÓGUSA ELÉ

&#160;
 Adalbert Stifter és Arno Schmidt – monogramjuk azonosságán kívül nehéz volna közös vonást lelnünk e két prózaíró szövegvilágában, ha csak azt nem tekintjük, hogy mind a ketten hazájuk, a XIX. századi Ausztria és a XX. századi Németország irodalmi kánonjának oszlopos tagjai, s hogy ennek ellenére vagy ettől függetlenül magyarországi recepciójuk máig [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/12/arno-schmidtstifter-dialogusa-ele/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Szilágyi Júlia: NYELV &#8211; RÍTUS &#8211; EMLÉKEZÉS AZ 1976-OS  KORUNK-ÉVKÖNYBEN</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/11/szilagyi-julia-nyelv-ritus-emlekezes</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/11/szilagyi-julia-nyelv-ritus-emlekezes#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Nov 2007 18:48:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Szilágyi Júlia</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/11/szilagyi-julia-nyelv-ritus-emlekezes</guid>
		<description><![CDATA[ Szilágyi Júlia
NYELV – RÍTUS – EMLÉKEZÉS AZ 1976-OS KORUNK-ÉVKÖNYBEN 


 A jelen szakadatlanul kisajátítja a múltat. Minden ünnep, jubileum, évforduló, megemlékezés, felidézés a maga szertartásaival hagyományt értelmez. Bizonyos értelemben hagyományt teremt. Egymást követő jelenek támasztanak fel egymásnak nemritkán ellentmondó múltakat. Minden jelen a saját céljainak rendeli alá a múltat, a saját eszközeivel veszi birtokába. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/11/szilagyi-julia-nyelv-ritus-emlekezes/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Valachi Anna: Múzsaszerepben</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/11/valachi-anna-muzsaszerepben-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/11/valachi-anna-muzsaszerepben-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Nov 2007 18:47:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Illyés Gyula</category><category>József Attila</category><category>Kozmutza Flóra</category><category>Valachi Anna</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/11/valachi-anna-muzsaszerepben-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Valachi Anna
Múzsaszerepben 
Kozmutza Flóra hatása József Attila költészetére 


Beney Zsuzsa emlékére 

„József Attila Flóra-verseit nem érthetjük meg előzményeik ismerete nélkül.”1 Beney Zsuzsa Flóra című tanulmányának nyitó mondatát idéztem, mert magam is az ő szellemében, az előtörténetre kíváncsian próbálok közelíteni a költő utolsó szerelmi versciklusának ihlető élményeihez. Ugyanaz a titok izgat, mint őt és mindannyiunkat: [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/11/valachi-anna-muzsaszerepben-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Pálfalvi Lajos: AZ IFJÚ GOMBROWICZ GYÖTRELMEI</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/10/palfalvi-lajos-az-ifju-gombrowicz-gyotrelmei</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/10/palfalvi-lajos-az-ifju-gombrowicz-gyotrelmei#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 01 Oct 2007 18:56:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Pálfalvi Lajos</category><category>Witold Gombrowicz</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/10/palfalvi-lajos-az-ifju-gombrowicz-gyotrelmei</guid>
		<description><![CDATA[ Pálfalvi Lajos
&#160;
AZ IFJÚ GOMBROWICZ GYÖTRELMEI*



 „Milyen kár, hogy nem vadásztál többet!” – mondta Witold Gombrowicz sógornője, amikor meghallgatott egy részletet a másodéves joghallgató szörnyű és szégyenletes regényéből. A mű egy könyvelőről szólt. Nem maradt ránk, rövid életét annak köszönhette, hogy egészségügyi okokból vakációzó szerzőjének elege lett a társadalom tudományos leírásából, Léon Bourgeois szociológiájából, s [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/10/palfalvi-lajos-az-ifju-gombrowicz-gyotrelmei/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Cseke Ákos: K.</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/10/cseke-akos-k-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/10/cseke-akos-k-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 01 Oct 2007 18:55:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Cseke Ákos</category><category>Franz Kafka</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/10/cseke-akos-k-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Cseke Ákos
K. 
&#160;

 A kastély főhőse K.: névtelen és hazátlan, mindennapi férfi, hősnek alig mondható. Cingár alakja tűnik elénk megható pózokban, események hosszú sora, kérdések, gondok, gesztusok. Amikor megérkezik abba a faluba, amely a Kastély vonzáskörébe tartozik, valósággal elvárja, hogy várják őt, hogy tudjanak érkezéséről, magától értetődőnek tekinti, hogy a falu felbolyduljon jelenléte miatt. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/10/cseke-akos-k-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Voigt Vilmos: ANEKDOTIKUS ÉRVELÉS EGY ÜGY ÉRDEKÉBEN (Lektori jelentés Marót Károly tanulmányairól)</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/10/voigt-vilmos-anekdotikus-ervelesegy-ugy-erdekeben</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/10/voigt-vilmos-anekdotikus-ervelesegy-ugy-erdekeben#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 01 Oct 2007 18:46:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Marót Károly</category><category>Voigt Vilmos</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/10/voigt-vilmos-anekdotikus-ervelesegy-ugy-erdekeben</guid>
		<description><![CDATA[ Voigt Vilmos
&#160;
ANEKDOTIKUS ÉRVELÉSEGY ÜGY ÉRDEKÉBEN 
Lektori jelentés Marót Károly tanulmányairól 


 A nagy hírű Mundus Magyar Egyetemi Könyvkiadó – a magyar folklorisztika, etnológia, vallástudomány és művelődéstörténet egyik legfontosabb publikációs fóruma – most a néhai Marót Károly ókortudós, egyetemi tanár, akadémikus tanulmányait kívánja megjelentetni két kötetben. Ehhez semmilyen aktuális érdek nem köti.
 Pompás ötlet: rajta! [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/10/voigt-vilmos-anekdotikus-ervelesegy-ugy-erdekeben/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Rugási Gyula: ZSIDÓSÁG ÉS FILOZÓFIA</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/10/zsidosag-es-filozofia</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/10/zsidosag-es-filozofia#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 01 Oct 2007 18:39:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Rugási Gyula</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/10/zsidosag-es-filozofia</guid>
		<description><![CDATA[ZSIDÓSÁG ÉS FILOZÓFIA

1

 Annak, aki zsidóság és filozófia szellemtörténeti nyomvonalainak a feltárására vállalkozik, mindenképpen szembesülnie kell azzal az átfogó paradoxonnal, amely e két, egymáshoz mérten idegen világ, vagyis a judaizmus, illetve a hellén(isztikus) hagyomány viszonyát illetően már az első pillanattól – valójában már a Septuaginta fordításnyelvének a megteremtése, majd Alexandriai Philón platonizáló exegetikai szemléletének térhódítása [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/10/zsidosag-es-filozofia/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Végh Dániel: A MAGYAR FANTASY-IRODALOMRÓL</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/09/vegh-daniel-a-magyar-fantasy-irodalomrol-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/09/vegh-daniel-a-magyar-fantasy-irodalomrol-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Sep 2007 18:49:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Végh Dániel</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/09/vegh-daniel-a-magyar-fantasy-irodalomrol-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Végh Dániel
&#160;
A MAGYAR FANTASY-IRODALOMRÓL 
&#160;
&#160;
 Fantasyn a mai átlagolvasó Tick Péter szerint „különböző, középkorszerű környezetben játszódó kalandos történeteket ért [...], varázslóval, mágiával, misztikával; nem a földön – egy másik, kitalált világban játszódó történetek jutnak eszébe; sőt, mióta a szerepjáték is létezik, gyakran annak szinonimájaként is kezelik”.1 A következőkben – az elmúlt években publikált elemzésektől [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/09/vegh-daniel-a-magyar-fantasy-irodalomrol-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Vári György: &#8222;VAN ERRE SZÓ, DE NINCS EMLÉKEZET&#8221;</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/09/vari-gyorgy-van-erre-szo-de-nincs-emlekezet-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/09/vari-gyorgy-van-erre-szo-de-nincs-emlekezet-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Sep 2007 18:46:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Balla Zsófia</category><category>Vári György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/09/vari-gyorgy-van-erre-szo-de-nincs-emlekezet-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Vári György
&#160;
„VAN ERRE SZÓ, DE NINCS EMLÉKEZET”

Balla Zsófiáról 


 A Balla Zsófia összegyűjtött verseit tartalmazó kötet egy, a Holmi felhívására írt ars poeticával kezdődik (Levél egy ifjú költőhöz, Rilke híres leveleinek mintájára), csak ezután olvashatjuk időrendben az addigi kötetekből beválogatott verseket. A nyitóverset kiemeli a kötetből összeállítója. Az eddigi utolsó verseskötetet szintén ars poetica [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/09/vari-gyorgy-van-erre-szo-de-nincs-emlekezet-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Hévizi Ottó: KÍSÉRTETHISTÓRIÁK (Bolyongás Lukács „Regényelmélet”-ében)</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/09/hevizi-otto-kisertethistoriak-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/09/hevizi-otto-kisertethistoriak-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Sep 2007 18:44:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Hévizi Ottó</category><category>Lukács György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/09/hevizi-otto-kisertethistoriak-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Hévizi Ottó KÍSÉRTETHISTÓRIÁK Bolyongás Lukács „Regényelmélet”-ében*    „ahol nincsenek istenek, kísértetek járnak”(Novalis)11    A legkevesebb, amivel tartozom Önöknek, előadásom címének magyarázata. Előtte azonban hadd vegyem elejét egy esetleges félreértésnek. A kissé diabolikus cím – Kísértethistóriák – bizonyára alkalmas arra, hogy külsőleges eszközökkel keltsen érdeklődést (vagy ellenkezőleg, visszatetszést) a várható mondandó iránt. A címválasztásban azonban [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/09/hevizi-otto-kisertethistoriak-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Tatár György: A HARMADIK ATTRIBÚTUM</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/09/tatar-gyorgy-a-harmadik-attributum</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/09/tatar-gyorgy-a-harmadik-attributum#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Sep 2007 18:43:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Tatár György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/09/tatar-gyorgy-a-harmadik-attributum</guid>
		<description><![CDATA[ Tatár György
&#160;
A HARMADIK ATTRIBÚTUM 

1

 A nyugati filozófiai és teológiai hagyomány e három alapfogalmának: szépség, jóság és igazság, első mérvadó megfogalmazását Arisztotelésznél találjuk. A Nikomakhoszi Ethika elején a filozófus ezt mondja: „nagyjában véve három jellegzetes életforma van:
az imént említett [ti. az élvhajhászó], a közügyekkel foglalkozó s harmadsorban az elmélkedő”. E három tipikus emberi karakterre [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/09/tatar-gyorgy-a-harmadik-attributum/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Hannes Böhringer: RENDET RAKNI</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/09/hannes-bohringer-rendet-rakni</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/09/hannes-bohringer-rendet-rakni#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Sep 2007 18:42:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Hannes Böhringer</category><category>Tillmann J. A.</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/09/hannes-bohringer-rendet-rakni</guid>
		<description><![CDATA[ Hannes Böhringer
&#160;
RENDET RAKNI 


Tillmann J. A. fordítása


 Szokás szerint rend van az íróasztalomon, a szobában, ahol dolgozom, és tulajdonképpen az egész lakásban is így van. Kezdetben, amikor még fiatal voltam: kevés helyem, kevés pénzem, kevés dolgom, kevés könyvem volt, sokkal könnyebben ment minden. A szűkös körülmények rendre kényszerítenek. De a rend nem marad meg. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/09/hannes-bohringer-rendet-rakni/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Gergely Ágnes: LÁZÁLOM</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/08/gergely-agnes-lazalom-2</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/08/gergely-agnes-lazalom-2#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Aug 2007 18:54:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Gergely Ágnes</category><category>Ted Hughes</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/08/gergely-agnes-lazalom-2</guid>
		<description><![CDATA[ Gergely Ágnes
&#160;
LÁZÁLOM 
Ted Hughes ajánlata 


 Aki a kettejük életművével foglalkozik, vigyázzon, áldozatává ne váljék az életüknek. Összekapcsolódó sorsukat „az elmúlt félszázad talán legnagyobb irodalmi történeté”-nek nevezi Ferencz Győző: „Az amerikai Sylvia Plath és az angol Ted Hughes tragikus kapcsolata legenda lett, az életrajz olykor szinte elhomályosította magukat a műveket.” (Élet és Irodalom, 2001. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/08/gergely-agnes-lazalom-2/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Zoltai Dénes: ADORNO NYELVFILOZÓFIAI TÖREDÉKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/08/zoltai-denes-adornonyelvfilozofiai-toredekenekertelmezesehez</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/08/zoltai-denes-adornonyelvfilozofiai-toredekenekertelmezesehez#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Aug 2007 18:51:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Zoltai Dénes</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/08/zoltai-denes-adornonyelvfilozofiai-toredekenekertelmezesehez</guid>
		<description><![CDATA[ Zoltai Dénes
ADORNO NYELVFILOZÓFIAI TÖREDÉKÉNEK
ÉRTELMEZÉSÉHEZ 

1 
„Az én emberem”, írja a Doktor Faustus zenefejezeteivel bajlódó Thomas Mann, miután megismerkedett Adorno kéziratos tanulmányaival. „Dr. Adorno&#8230; érdekes egyéniség; egész életében nem volt hajlandó dönteni, hogy a filozófiát vagy a zenét válassza hivatásának. Ehhez túlságosan bizonyos volt előtte, hogy a két különböző területen tulajdonképpen ugyanazt keresi.” A Faustus-regény [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/08/zoltai-denes-adornonyelvfilozofiai-toredekenekertelmezesehez/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Theodor W. Adorno: TÖREDÉK A ZENÉRŐL ÉS A NYELVRŐL</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/08/theodor-w-adorno-toredek-a-zenerol-es-a-nyelvrol</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/08/theodor-w-adorno-toredek-a-zenerol-es-a-nyelvrol#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Aug 2007 18:50:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Theodor W. Adorno</category><category>Zoltai Dénes</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/08/theodor-w-adorno-toredek-a-zenerol-es-a-nyelvrol</guid>
		<description><![CDATA[ Theodor W. Adorno
TÖREDÉK A ZENÉRŐL ÉS A NYELVRŐL 
Zoltai Dénes fordítása 


 A zene hasonlatos a nyelvhez. Nem metaforák az olyan kifejezések, mint zenei idióma, zenei hanglejtés. A zene mindazonáltal nem nyelv. Hasonlatossága a nyelvhez útjelző: valami belső felé irányít, ám olyasmi felé is, ami ködbe vész. Aki szó szerint nyelvnek tekinti a zenét, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/08/theodor-w-adorno-toredek-a-zenerol-es-a-nyelvrol/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kárpáti János: A BARTÓK-ÉRTÉS ZSÁKUTCÁI</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/08/karpati-janos-a-bartok-ertes-zsakutcai-jegyzetek-2</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/08/karpati-janos-a-bartok-ertes-zsakutcai-jegyzetek-2#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Aug 2007 18:49:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Bartók Béla</category><category>Kárpáti János</category><category>Ligeti György</category><category>Theodor W. Adorno</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/08/karpati-janos-a-bartok-ertes-zsakutcai-jegyzetek-2</guid>
		<description><![CDATA[ Kárpáti János
&#160;
A BARTÓK-ÉRTÉS ZSÁKUTCÁI 

 Szándékosan használom az „értés” szót. Azt kívánom vele kifejezni – sőt hangsúlyozni –, hogy azok a kiváló muzsikusok, akiknek az írásait az elkövetkezőkben bírálni merészelem, Bartók műveit a legmagasabb színvonalon ismerik, mélyrehatóan analizálják, és kivívták maguknak azt a jogot, hogy a Bartók-zene értőinek tekintsék őket. Előfordulhat azonban, hogy a [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/08/karpati-janos-a-bartok-ertes-zsakutcai-jegyzetek-2/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Georg Klein: A NÉMETEKRŐL</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/08/georg-klein-a-nemetekrol</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/08/georg-klein-a-nemetekrol#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Aug 2007 18:47:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Georg Klein</category><category>Tatár Sándor</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/08/georg-klein-a-nemetekrol</guid>
		<description><![CDATA[ Georg Klein
&#160;
A NÉMETEKRŐL 
Tatár Sándor fordítása 


 Mi, itt a védett övezetben, szeretjük a németeket. Igaz, hogy az oroszok, akik valamivel a németek előtt állítottak be hozzánk, szintén igazán derék fickók. Kinek ne szöktek volna könnyek a szemébe, amikor az orosz katonák húsvétkor a félig rommá lőtt kápolnában énekeltek? Mégis, az elmúlt évben, az [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/08/georg-klein-a-nemetekrol/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Spiró György: HUBAY MIKLÓS ÉS A &#8222;JÓL MEGCSINÁLT DARAB&#8221;</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/07/spiro-gyorgy-hubay-mikloses-a-jol-megcsinalt-darab</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/07/spiro-gyorgy-hubay-mikloses-a-jol-megcsinalt-darab#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 01 Jul 2007 18:54:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Hubay Miklós</category><category>Spiró György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1190</guid>
		<description><![CDATA[ Spiró György
&#160;
HUBAY MIKLÓS ÉS A „JÓL MEGCSINÁLT DARAB”


 A XIX. század közepe óta a színpadi szerzők a magyar kritikai életben lesajnálandó, bohém szöveggyártókként vannak számon tartva. A romantika, a klasszicizmus értékrendjének továbbélése következtében, piedesztálra emelte a drámát, a nemzeti tragédia megalkotásának követelménye azonban a polgárosuló színházi életben elhalt, emiatt a XIX. század vége óta [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/07/spiro-gyorgy-hubay-mikloses-a-jol-megcsinalt-darab/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Radnóti Sándor: A FILOZÓFIAI BOLT</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/07/radnoti-sandor-a-filozofiai-bolt-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/07/radnoti-sandor-a-filozofiai-bolt-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 01 Jul 2007 18:48:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Friedrich Schiller</category><category>Radnóti Sándor</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1196</guid>
		<description><![CDATA[ Radnóti Sándor
A FILOZÓFIAI BOLT 
&#160;
 Schillernél találjuk meg az „esztétikai szféra” autonómiájának első gazdag és rendkívüli erejű (valamint hatású) pozitív kifejtését. Ez a szféra még nem korlátozódik a szépművészetekre, hanem jelenti a szépérzéket, a szép társadalmi érintkezést, a szép magatartást, a szép lelket, a humanitást; egyszóval azt, amit Schiller szép kultúrának nevez. Ha azt [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/07/radnoti-sandor-a-filozofiai-bolt-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Erdélyi Ágnes: VALLÁS ÉS ERKÖLCS KAPCSOLATA A &#8222;VALLÁSSZOCIOLÓGIÁ&#8221;-BAN Jegyzetek</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/07/erdelyi-agnes-vallas-es-erkolcs-kapcsolataa-vallasszociologia-ban-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/07/erdelyi-agnes-vallas-es-erkolcs-kapcsolataa-vallasszociologia-ban-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 01 Jul 2007 18:44:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Erdélyi Ágnes</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1200</guid>
		<description><![CDATA[ Erdélyi Ágnes
&#160;
VALLÁS ÉS ERKÖLCS KAPCSOLATA A „VALLÁSSZOCIOLÓGIÁ”-BAN 
&#160;
(Miért a Vallásszociológia?) 
 Max Weber etikafelfogásáról adott kiváló elemzésében Wolfgang Schluchter a freiburgi székfoglalótól A politika mint hivatás-ig gondosan megvizsgálja az érzületetika és a felelősségetika megkülönböztetés kialakulása szempontjából legfontosabb szöveghelyeket. Először végigköveti a terminológiai változásokat és a hozzájuk kapcsolódó tartalmi különbségeket, utána pedig az etika különféle [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/07/erdelyi-agnes-vallas-es-erkolcs-kapcsolataa-vallasszociologia-ban-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Dalos Anna: TALÁLKOZÁS EGY FIATALEMBERREL</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/06/dalos-anna-talalkozas-egy-fiatalemberrel-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/06/dalos-anna-talalkozas-egy-fiatalemberrel-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Jun 2007 18:56:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Dalos Anna</category><category>Kodály Zoltán</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1480</guid>
		<description><![CDATA[ Dalos Anna
TALÁLKOZÁS EGY FIATALEMBERREL 
Kodály Zoltán „Páva-variációi”-ról 
&#160;
&#160;
 Arnold Schoenberg – Szimfóniák népdalból című tanulmányában – azt állította, hogy népdalból a fejlesztő variáció eljárásával nem lehet jelentős variációs művet létrehozni, mivel az önmagában zárt népdal nem rendelkezik olyan variációs motívummal, amit a zeneszerző később művében kibonthatna. Nincs benne semmi zeneszerzői „probléma”, „semmi kifejtést igénylő [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/06/dalos-anna-talalkozas-egy-fiatalemberrel-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Parászka Boróka: SÜTŐ ANDRÁS &#8211; A MAGYARORSZÁGI ÍRÓ</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/06/paraszka-boroka-suto-andras-a-magyarorszagi-iro-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/06/paraszka-boroka-suto-andras-a-magyarorszagi-iro-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Jun 2007 18:55:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Parászka Boróka</category><category>Sütő András</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1481</guid>
		<description><![CDATA[ Parászka Boróka
SÜTŐ ANDRÁS – A MAGYARORSZÁGI ÍRÓ

Kísérlet egy kelet-európai olvasatra 
&#160;
&#160;
„Sütő András önkéntes föltámadása megélénkítette az egész Kárpát-medencei magyar irodalmat” – állítja Csoóri Sándor Sütő András halálára írt búcsúbeszédében. Az erdélyi magyar író (elengedhetetlen eposzi állandó jelzője ez Sütő Andrásnak) életének arról a szakaszáról emlékezik meg így, amikor „szembefordul” a szocreállal, és tudatos program [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/06/paraszka-boroka-suto-andras-a-magyarorszagi-iro-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Rába György: EGY HIMNIKUS KÖLTŐ</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/06/raba-gyorgy-egy-himnikus-kolto</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/06/raba-gyorgy-egy-himnikus-kolto#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Jun 2007 18:53:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Hajnal Anna</category><category>Rába György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1483</guid>
		<description><![CDATA[ Rába György
&#160;
EGY HIMNIKUS KÖLTŐ

Száz éve született Hajnal Anna 
&#160;
&#160;
 Minden íróra halála után purgatórium vár: a feledés sötéte, a félreértések tüskebokra, esetleg a hamis dicsőítések görögtüze. Aztán esztendők, néha évtizedek múlva fölszáll akár a bálványozás egébe. Hajnal Anna harminc éve nincs köztünk, és a szófordulat nemcsak halálára, hanem az irodalmi életbeli hiányára utal.
 Igaz, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/06/raba-gyorgy-egy-himnikus-kolto/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bartha Katalin Ágnes: SHAKESPEARE XIX. SZÁZADIKOLOZSVÁRI OLVASÓI</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/06/bartha-katalin-agnes-shakespeare-xix-szazadikolozsvari-olvasoi</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/06/bartha-katalin-agnes-shakespeare-xix-szazadikolozsvari-olvasoi#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Jun 2007 18:48:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Bartha Katalin Ágnes</category><category>William Shakespeare</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1488</guid>
		<description><![CDATA[ Bartha Katalin Ágnes
&#160;
SHAKESPEARE XIX. SZÁZADI KOLOZSVÁRI OLVASÓI 
&#160;
 A szélesebb magyar közönség s főként a vidéki közönség találkozása a színpadi Shakespeare-rel még a XIX. század második felében is gyakran értetlenséget, nemtetszést váltott ki, mindezt többen és sokféleképpen magyarázták Kazinczytól Döbrentei Gáborig, Bajza Józseftől Vörösmartyig, Egressy Gábortól Molnár Györgyig és vidéki hírlapi tudósítókig. Egyik magyarázatul [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/06/bartha-katalin-agnes-shakespeare-xix-szazadikolozsvari-olvasoi/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Borbás Mária: RÉGI IDŐK TANÚJA</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/06/borbas-maria-regi-idok-tanuja</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/06/borbas-maria-regi-idok-tanuja#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Jun 2007 18:47:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Borbás Mária</category><category>William Shakespeare</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1489</guid>
		<description><![CDATA[ Borbás Mária
RÉGI IDŐK TANÚJA 
&#160;
„Hatalmas feladatra vállalkozott könyvkiadásunk Shakespeare Összes Drámái-nak új megjelentetésével. A felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta Shakespeare életműve új értelmet és jelentőséget kapott, s része lett a magyar nép kulturális felemeléséért folytatott harcnak&#8230; Shakespeare végre eljutott dolgozó népünk millióihoz, Shakespeare-t ma jobban értik és szeretik Magyarországon, mint ezelőtt bármikor. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/06/borbas-maria-regi-idok-tanuja/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Schauschitz Attila: MAIGRET NYOMÁN A VILÁG</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/06/schauschitz-attila-maigret-nyoman-a-vilag</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/06/schauschitz-attila-maigret-nyoman-a-vilag#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Jun 2007 18:41:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Georges Simenon</category><category>Schauschitz Attila</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1495</guid>
		<description><![CDATA[ Schauschitz Attila
MAIGRET NYOMÁN A VILÁG 

„Csak az volt a fontos, hogy mindig legyen egy horgász a Saint-Michel híd mellett.”

 (A türelmes Maigret)

 Hol találkozott először Jules Maigret és Georges Simenon?
 Simenon 1929 szeptemberében, egy napsütéses reggelen, a kis hollandiai kikötőben, Delfzijlben pillantotta meg a felügyelőt. Egy kávézó teraszán, két-három rövidital után a fiatal ponyvaíró [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/06/schauschitz-attila-maigret-nyoman-a-vilag/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bene Sándor: Eljutni Zágonba</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/05/eljutni-zagonba</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/05/eljutni-zagonba#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 May 2007 18:59:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Bene Sándor</category><category>Márai Sándor</category><category>Mikes Kelemen</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1504</guid>
		<description><![CDATA[Eljutni Zágonba* 
&#160;
1 
&#160;
„Eljutni Zágonba, különösen ünnepnapon, mikor nem jár a társaskocsi, bajos vállalkozás: a sepsiszentgyörgyi rendőrkapitánytól kapok engedélyt, hogy kocsit bérelhessek, s az engedélyhez végül, üggyel-bajjal, kocsi is kerül” – így kezdi a Mikes Kelemen szülőfalujáról szóló cikkét Márai Sándor 1942. szeptember 20-án a Pesti Hírlapban, ahol ekkortájt hétről hétre tudósított a visszacsatolt országrészen [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/05/eljutni-zagonba/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bárány Tibor: &#8222;ZSIDÓNAK LENNI RÓMÁBAN TÁRGYILAGOSSÁGOT JELENT&#8221; (Spiró György  „Fogság” című regényének  értelmezéseiről)</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/05/barany-tibor-zsidonak-lenni-romabantargyilagossagot-jelent-irodalom</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/05/barany-tibor-zsidonak-lenni-romabantargyilagossagot-jelent-irodalom#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 May 2007 18:50:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Bárány Tibor</category><category>Spiró György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1513</guid>
		<description><![CDATA[ Bárány Tibor
&#160;
„ZSIDÓNAK LENNI RÓMÁBAN
TÁRGYILAGOSSÁGOT JELENT”

Spiró György „Fogság” című regényének értelmezéseiről 
&#160;
&#160;
„Ha viszont egy-egy irodalmi alkotásnak elvben végtelen számú értelmezése lehetséges, akkor a gyakorlatban miért van oly kevés?”, tette fel a kérdést pár évvel ezelőtt Bezeczky Gábor. Ha viszont, kérdezhetnénk vissza, egy-egy irodalmi alkotásnak a gyakorlatban kevés értelmezése van, miért van mégis oly sok egymáshoz [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/05/barany-tibor-zsidonak-lenni-romabantargyilagossagot-jelent-irodalom/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Nagy Árpád Miklós: CLASSICA HUNGARICA (II) Rövidítésjegyzék</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/05/nagy-arpad-miklos-classica-hungarica-ii-roviditesjegyzek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/05/nagy-arpad-miklos-classica-hungarica-ii-roviditesjegyzek#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 May 2007 18:48:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Nagy Árpád Miklós</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1515</guid>
		<description><![CDATA[ Nagy Árpád Miklós
&#160;
CLASSICA HUNGARICA (II) 


A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének történetea kezdetektől 1929-ig 
&#160;
&#160;
1908–1914: ár és apály
 A következő évek főszereplői ugyanebből a körből kerültek ki, a szereposztás azonban meglepő. A szakértő tudós helyét ugyanis elsősorban maga Arndt tölti be, aki egyúttal a legfontosabb eladó, illetve közvetítő is, a Múzeum informális ügynöke.76 A Múzeum [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/05/nagy-arpad-miklos-classica-hungarica-ii-roviditesjegyzek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Hannah Arendt: EMBERNEK LENNI SÖTÉT IDŐKBEN</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/04/hannah-arendt-embernek-lenni-sotet-idokben-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/04/hannah-arendt-embernek-lenni-sotet-idokben-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 01 Apr 2007 18:59:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Hannah Arendt</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1528</guid>
		<description><![CDATA[ Hannah Arendt
EMBERNEK LENNI SÖTÉT IDŐKBEN 
Gondolatok Lessingről1 

Veres Máté fordítása 

&#160;
&#160;
I 

 Egy szabad város által adományozott kitüntetés s egy Lessing nevét viselő díj nagy megtiszteltetést jelent. Bevallom, nem tudom, miért engem tisztelnek meg vele, és nem is könnyű elfogadnom. Mindezt anélkül mondom, hogy akár csak érinteném az érdem kényes kérdését. Ami azt illeti, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/04/hannah-arendt-embernek-lenni-sotet-idokben-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Nagy Árpád Miklós: CLASSICA HUNGARICA (I) &#8211; A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének története  a kezdetektől 1929-ig</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/04/nagy-arpad-miklos-classica-hungarica-i-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/04/nagy-arpad-miklos-classica-hungarica-i-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 01 Apr 2007 18:50:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Nagy Árpád Miklós</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1537</guid>
		<description><![CDATA[ Nagy Árpád Miklós
&#160;
CLASSICA HUNGARICA (I)

A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének története
a kezdetektől 1929-ig

&#160;
&#160;
Bevezető

&#160;
 Az ókortudomány, tehát a klasszikus antik hagyomány feltárásának, kutatásának és továbbadásának tudományos módja talán olyan birodalomhoz hasonlítható, amely három-négy nemzedékkel ezelőtt, szellemi jelentőségének csúcsán egységesnek volt látható, mára viszont már hajdani tagköztársaságai is egyre kisebb utódállamokká morzsolódnak szét. Az utódtudományok mégis mutatnak [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/04/nagy-arpad-miklos-classica-hungarica-i-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Beke József: IRODALMI &#8222;KÉTSZERSÜLTEK&#8221;  &#8211; Irodalmunk nevezetes átdolgozott művei</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/04/beke-jozsef-irodalmi-ketszersultek-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/04/beke-jozsef-irodalmi-ketszersultek-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 01 Apr 2007 18:49:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Beke József</category><category>Katona József</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1538</guid>
		<description><![CDATA[ Beke József
&#160;
IRODALMI „KÉTSZERSÜLTEK”

Irodalmunk nevezetes átdolgozott művei 
&#160;
&#160;
 Egy könyvet tartok a kezemben. Kemény fedőlapján vastag kapitális betűkkel csak ennyi: Madách. A belső címlapon ez olvasható: Madách Imre / Csák végnapjai / Mózes. A következő címlapon még egyszer pontosan ugyanez, alatta: Magvető Könyvkiadó, Budapest. Végül a harmadik címlapon ez áll: Csák végnapjai / Dráma három [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/04/beke-jozsef-irodalmi-ketszersultek-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Mesterházi Mónika: ALICE MUNRÓRÓL ÉS A &#8222;VÉTKEK&#8221;-RŐL</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/03/mesterhazi-monika-alice-munrorol-es-a-vetkek-rol</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/03/mesterhazi-monika-alice-munrorol-es-a-vetkek-rol#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Mar 2007 18:56:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Alice Munro</category><category>Mesterházi Mónika</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1556</guid>
		<description><![CDATA[ Mesterházi Mónika
ALICE MUNRÓRÓL ÉS A „VÉTKEK”-RŐL 

 Noha Alice Munrót nálunk kevesen ismerik, ő Kanada egyik legismertebb novellistája, számos hazai és nemzetközi díj birtokosa. (Legújabb műve, a Runaway 2004-ben felkerült a New York Times tíz legjobb könyvének listájára.) Munro egy regényt (novellafüzért) és tíz novelláskötetet írt. Változatos, hosszú életútja során sokfelé élt, és sokféle [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/03/mesterhazi-monika-alice-munrorol-es-a-vetkek-rol/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Perneczky Géza: REVÍZIÓ A MAGYAR AVANTGÁRD KEZDETEINEK KÉRDÉSÉBEN</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/03/perneczky-geza-revizio-a-magyar-avantgardkezdeteinek-kerdeseben-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/03/perneczky-geza-revizio-a-magyar-avantgardkezdeteinek-kerdeseben-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Mar 2007 18:52:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Perneczky Géza</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1560</guid>
		<description><![CDATA[ Perneczky Géza
&#160;
REVÍZIÓ A MAGYAR AVANTGÁRD KEZDETEINEK KÉRDÉSÉBEN 

 Egészen elemi szinten, a terminológia kérdéseivel kezdem. A Magyar Nemzeti Galériában rendezett Magyar Vadak című kiállítás a 2006-os esztendő legjelentősebb magyar vonatkozású tárlata volt. És miután bezárt, ha nem is új szóként, de új hangsúlyokkal és némileg új jelentéstartalommal kell ezután használnunk a magyar művészetre vonatkoztatott „vadak” [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/03/perneczky-geza-revizio-a-magyar-avantgardkezdeteinek-kerdeseben-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Forgács Éva: VADAK VAGY KOLORISTÁK?</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/03/forgacs-eva-vadak-vagy-koloristak</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/03/forgacs-eva-vadak-vagy-koloristak#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Mar 2007 18:51:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Forgács Éva</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1561</guid>
		<description><![CDATA[ Forgács Éva
&#160;
VADAK VAGY KOLORISTÁK? 


 Az, hogy a XX. század első két évtizedében sok olyan magyar festő működött, aki vagy inspirációt merített a fauve-októl, vagy követte őket, vagy önállóan hasonló eredményekre jutott, nem kétséges. Nemcsak a kiállítás volt meggyőző ebben a tekintetben, de már (mint Molnos Péter írja a kiállítás katalógusában) a néhai kritikus, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/03/forgacs-eva-vadak-vagy-koloristak/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Sármány-Parsons Ilona: MARGINALIZÁLT MAGYAR FESTŐK,AVAGY EGY KÖZÉP-EURÓPAIFESTÉSZETI KÁNON KÉRDÉSEI</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/03/sarmany-parsons-ilona-marginalizalt-magyar-festokavagy-egy-kozep-europaifesteszeti-kanon-kerdesei-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/03/sarmany-parsons-ilona-marginalizalt-magyar-festokavagy-egy-kozep-europaifesteszeti-kanon-kerdesei-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Mar 2007 18:50:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Sármány-Parsons Ilona</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1562</guid>
		<description><![CDATA[ Sármány-Parsons Ilona
&#160;
MARGINALIZÁLT MAGYAR FESTŐK, AVAGY EGY KÖZÉP-EURÓPAIFESTÉSZETI KÁNON KÉRDÉSEI


I. Egy kiállítás tanulságai 
 Valószínűleg sikerül a Magyar Nemzeti Galéria Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 című kiállítását néhány franciaországi múzeumban bemutatni.1 Az augusztusban bezárult, közel fél évig nyitva tartó nagy sikerű kiállítás rendezői, Passuth Krisztina, Szücs György és Barki Gergely, továbbá a katalógus szerzőgárdája nagy reményeket [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/03/sarmany-parsons-ilona-marginalizalt-magyar-festokavagy-egy-kozep-europaifesteszeti-kanon-kerdesei-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Orosz István: &#8222;&#8230;NOTHING BUT CONFUSION&#8221;</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/03/orosz-istvan-nothing-but-confusion1-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/03/orosz-istvan-nothing-but-confusion1-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Mar 2007 18:48:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Orosz István</category><category>William Shakespeare</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1564</guid>
		<description><![CDATA[ Orosz István
„&#8230;NOTHING BUT CONFUSION”1

&#160;
&#160;
 Elismerem, hogy a cím némi magyarázatra szorul, akár zavarosnak is nevezhető, és a magyar fordítás („&#8230;csak zűrzavar, semmi más”) sem igazán segít a dolgozat témájának megsejtésében. Az idézett szavak Shakespeare II. Richárd című drámájából valók:
&#160;
„For sorrow’s eye, glazed with blinding tears, 
Divides one thing entire to many objects; 
Like perspectives, which [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/03/orosz-istvan-nothing-but-confusion1-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Ullmann Tamás: KANT ÉS A HATTYÚ</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/03/ullmann-tamas-kant-es-a-hattyu</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/03/ullmann-tamas-kant-es-a-hattyu#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Mar 2007 18:47:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Kant</category><category>Ullmann Tamás</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1565</guid>
		<description><![CDATA[ Ullmann Tamás
KANT ÉS A HATTYÚ

&#160;
A Koan legénységének 
&#160;
„Jelképek erdején át visz az ember útja” – írja Baudelaire a Kapcsolatok című versében.A tapasztalatot át- meg átszövik a hasonlóságok és a szimbolikus utalások, a játékos megfelelések és a nem fogalmi összefüggések, és a művészet teremtő újdonsága talán éppen ennek az értelmi tapasztalat számára „láthatatlan” többletnek a [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/03/ullmann-tamas-kant-es-a-hattyu/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Koltai M. Gábor: KIETLEN BAROKK (Jegyzetek Füst Milán „Catullus”-ához)</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/03/koltai-m-gabor-kietlen-barokk</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/03/koltai-m-gabor-kietlen-barokk#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Mar 2007 18:41:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Füst Milán</category><category>Koltai M. Gábor</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1571</guid>
		<description><![CDATA[ Koltai M. Gábor
KIETLEN BAROKK 


Jegyzetek Füst Milán „Catullus”-ához 
&#160;
&#160;
 A Catullus átokként vonult végig Füst Milán életén, végleges változata sosem született, a teljes anyag az író egyik levele szerint húszezer kéziratoldal, amelyből nem egyet vetett tűzre az évekig tartó küszködés során. 1920-ban kezdett foglalkozni a témával; egy 1921-es naplójegyzet szerint rosszulesett írnia, mintha örökös [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/03/koltai-m-gabor-kietlen-barokk/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Miskolczy Ambrus: TERMÉKENY HARAGVÁSOK, AVAGY A SZABADSÁG-ÓDA &#8222;REJTÉLYE&#8221; (Kazinczy Ferenc nyílt és rejtett dialógusa Batsányi Jánossalés Sipos Pállal)</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/02/miskolczy-ambrus-termekeny-haragvasokavagy-a-szabadsag-oda-rejtelye-irodalom</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/02/miskolczy-ambrus-termekeny-haragvasokavagy-a-szabadsag-oda-rejtelye-irodalom#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Feb 2007 18:55:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Batsányi János</category><category>Kazinczy Ferenc</category><category>Miskolczy Ambrus</category><category>Sipos Pál</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1143</guid>
		<description><![CDATA[ Miskolczy Ambrus
&#160;
TERMÉKENY HARAGVÁSOK, AVAGY A SZABADSÁG-ÓDA „REJTÉLYE”

Kazinczy Ferenc nyílt és rejtett dialógusa Batsányi Jánossalés Sipos Pállal

&#160;
&#160;
I 
&#160;
 Kazinczy és Batsányi 1788-ban együtt indították és kezdték szerkeszteni a kassai Magyar Museumot. A jozefinista irányzathoz közel álló Kazinczy fogalmazta a programcikket, amit azután a nemesi szabadságmozgalom hívéül szegődött Batsányi erősen átstilizált. Batsányi beavatkozása olyan mélyreható volt, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/02/miskolczy-ambrus-termekeny-haragvasokavagy-a-szabadsag-oda-rejtelye-irodalom/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bíró Ferenc: JAVASLAT A &#8222;BÁNK BÁN&#8221;TRAGIKUMÁNAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/02/biro-ferenc-javaslat-a-bank-bantragikumanak-ertelmezesehez-szakirodalom</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/02/biro-ferenc-javaslat-a-bank-bantragikumanak-ertelmezesehez-szakirodalom#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Feb 2007 18:54:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Bíró Ferenc</category><category>Katona József</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1144</guid>
		<description><![CDATA[ Bíró Ferenc
JAVASLAT A „BÁNK BÁN”
TRAGIKUMÁNAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ 

1. Bár a Bánk bán színrevitelét nem engedélyezte a cenzúra, 1821-ben könyv alakban megjelenhetett. Közöny fogadta, nem is az irodalom, hanem a színház fedezte föl előbb a maga számára: a kassai ősbemutató (1833) után 1839 márciusában a Pesti Magyar Színház parádés szereposztással vitte színre. A közönség azonban csak lassan [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/02/biro-ferenc-javaslat-a-bank-bantragikumanak-ertelmezesehez-szakirodalom/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Gréczi Emőke: ILLYÉS GYULA ISMERETLEN APOLLINAIRE-FORDÍTÁSA</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/01/greczi-emoke-illyes-gyula-ismeretlen-apollinaire-forditasa</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/01/greczi-emoke-illyes-gyula-ismeretlen-apollinaire-forditasa#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 01 Jan 2007 18:55:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Apollinaire</category><category>Gréczi Emőke</category><category>Illyés Gyula</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/01/greczi-emoke-illyes-gyula-ismeretlen-apollinaire-forditasa</guid>
		<description><![CDATA[ Gréczi Emőke
ILLYÉS GYULA ISMERETLEN APOLLINAIRE-FORDÍTÁSA 
&#160;
 Guillaume Apollinaire műveinek magyar kiadásaiban nem szerepelt a Calligrammes-kötet Paysage című képversének fordítása. Még a legteljesebb kiadás (G. A. válogatott művei. Európa, 1969) is, amely követi a Calligrammes-ban közölt versek sorrendjét, ugyancsak nélkülözi e mű magyar változatát – a szerkesztő, Réz Pál sem tudott a vers fordításáról. A [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/01/greczi-emoke-illyes-gyula-ismeretlen-apollinaire-forditasa/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Stefan Kunze: BEVEZETÉS A &#8222;MOZART OPERÁI&#8221;CÍMŰ KÖTETHEZ Jegyzetek</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/01/stefan-kunze-bevezetes-a-mozart-operaicimu-kotethez-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/01/stefan-kunze-bevezetes-a-mozart-operaicimu-kotethez-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 01 Jan 2007 18:52:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Mozart</category><category>Stefan Kunze</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/01/stefan-kunze-bevezetes-a-mozart-operaicimu-kotethez-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Stefan Kunze
BEVEZETÉS A „MOZART OPERÁI” CÍMŰ KÖTETHEZ*

Balázs István fordítása 
&#160;
&#160;
 A köztudatba Mozart német és olasz nyelvű komédiái – kezdve a Szöktetés-től (1781/
82) egészen A varázsfuvolá-ig (1791) – a zenés színház fogalmának megtestesüléseként, elérhető lehetőségeinek summázataként, egyszersmind pedig egy zenei-drámai műforma minden tekintetben tökéletes megvalósulásaként vésődtek be. A XIX. század, amely az opera területén [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/01/stefan-kunze-bevezetes-a-mozart-operaicimu-kotethez-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Ludassy Mária: HALANDÓ ISTENSÉG ÉS MESTERSÉGES ÖRÖKKÉVALÓSÁG</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/01/ludassy-maria-halando-istenseg-es-mesterseges-orokkevalosag</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/01/ludassy-maria-halando-istenseg-es-mesterseges-orokkevalosag#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 01 Jan 2007 18:50:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Hobbes</category><category>Ludassy Mária</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/01/ludassy-maria-halando-istenseg-es-mesterseges-orokkevalosag</guid>
		<description><![CDATA[ Ludassy Mária
&#160;
HALANDÓ ISTENSÉG ÉS MESTERSÉGES ÖRÖKKÉVALÓSÁG

A „Leviatán” metaforái 
&#160;
&#160;
 A szerződéselméletek Hayekkel szólva a „konstruktivista racionalizmus” paradigmái: mindent a tudatos tervezés határoz meg, nincs semmi, ami szervesen-természetesen alakul a társadalmi és politikai szférában; a kötelesség nem velünk született adottság, hanem szabadon választott gyakorlat, a törvénynek nincs metafizikai (vagy legalább fizikai) archetípusa, csupán a matematikai-logikai [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/01/ludassy-maria-halando-istenseg-es-mesterseges-orokkevalosag/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Losonczi Péter: DESCARTES ÉS A JEZSUITÁK: ADALÉKOKAZ &#8222;OLYMPICA&#8221; ÉS AZ&#8222;ÉRTEKEZÉS A MÓDSZERRŐL&#8221; KAPCSÁN</title>
		<link>http://www.holmi.org/2007/01/losonczi-peter-descartes-es-a-jezsuitak-adalekokaz-olympica-es-azertekezes-a-modszerrol-kapcsan</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2007/01/losonczi-peter-descartes-es-a-jezsuitak-adalekokaz-olympica-es-azertekezes-a-modszerrol-kapcsan#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 01 Jan 2007 18:49:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Descartes</category><category>Losonczi Péter</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2007/01/losonczi-peter-descartes-es-a-jezsuitak-adalekokaz-olympica-es-azertekezes-a-modszerrol-kapcsan</guid>
		<description><![CDATA[ Losonczi Péter
 DESCARTES ÉS A JEZSUITÁK: ADALÉKOKAZ „OLYMPICA” ÉS AZ„ÉRTEKEZÉS A MÓDSZERRŐL” KAPCSÁN*

&#160;
 I. A téma nehézségei és az újraértékelés szükségessége 
 Descartes és a jezsuiták viszonya sajátos helyzetben lévő téma a Descartes-kutatásban. Különböző munkák ugyan tárgyalják a kérdés aspektusait, de a probléma jelentőségét a filozófiatörténet sokszor figyelmen kívül hagyta. Tény azonban, hogy az [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2007/01/losonczi-peter-descartes-es-a-jezsuitak-adalekokaz-olympica-es-azertekezes-a-modszerrol-kapcsan/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Balázs Zoltán: Utópia És Disztópia</title>
		<link>http://www.holmi.org/2006/09/balazs-zoltan-utopia-es-disztopia</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2006/09/balazs-zoltan-utopia-es-disztopia#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Sep 2006 18:51:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Balázs Zoltán</category><category>Johnathan Swift</category><category>Szathmári Sándor</category><category>utópia</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1054</guid>
		<description><![CDATA[ Balázs Zoltán
UTÓPIA ÉS DISZTÓPIA 
&#160;
I. Bevezetés 
&#160;
 Az utópia fogalmát rendszerint úgy értjük, mint a vágyott, áhított jövő képét vagy akár egyenesen tervrajzát. A disztópia ezzel szemben a félt, elkerülni vágyott jövő képét és megvalósítási lehetőségeinek a számbavételét jelenti. Az utópia a haladásba és felvilágosodásba vetett hithez tartozik inkább, míg a disztópiákat a haladásba [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2006/09/balazs-zoltan-utopia-es-disztopia/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Beke József: A &#8222;Bánk Bán&#8221; Nyelvéről</title>
		<link>http://www.holmi.org/2006/09/beke-jozsef-a-bank-ban-nyelverol-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2006/09/beke-jozsef-a-bank-ban-nyelverol-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Sep 2006 18:44:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Beke József</category><category>Katona József</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=1061</guid>
		<description><![CDATA[ Beke József
&#160;
A „BÁNK BÁN” NYELVÉRŐL 
Archaizál-e Katona? 
&#160;
 „&#8230;az akadémiailag halhatatlan Katona Józsefet élő szerzőnek becsülöm [...] Taglaljuk minél többet a hős Bánt&#8230;”1
(Illyés Gyula) 
&#160;
1. Alighanem kideríthetetlen, mi vezeti az alkotók tollát. Talán a Múzsa láthatatlanul és mégis személyesen, ám az is lehet, hogy ő is egy még megfoghatatlanabb közvetítőt alkalmaz, az ihletet. Bizonyos [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2006/09/beke-jozsef-a-bank-ban-nyelverol-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Dávidházi Péter: &#8222;Jövevények És Zsellérek&#8221;:Egy Bibliai Fogalompár Nyomában</title>
		<link>http://www.holmi.org/2006/08/davidhazi-peter-jovevenyek-es-zsellerekegy-bibliai-fogalompar-nyomaban</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2006/08/davidhazi-peter-jovevenyek-es-zsellerekegy-bibliai-fogalompar-nyomaban#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Aug 2006 18:44:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Dávidházi Péter</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=310</guid>
		<description><![CDATA[ Dávidházi Péter
„JÖVEVÉNYEK ÉS ZSELLÉREK”:
EGY BIBLIAI FOGALOMPÁR NYOMÁBAN*


 Ami régóta szokássá vált, már fel sem tűnik: a Bibliá-ra utaló hivatkozások legnépszerűbb módja és eszköztára észrevétlenül sugallja a szóban forgó szövegrész egyértelmű azonosíthatóságát, sőt mindenkori azonosságát. Már azzal is, amiről a hivatkozás nem beszél: bibliai lexikonok szócikkei, amelyek gyakran maguk is fordítások, vajmi ritkán utalnak arra, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2006/08/davidhazi-peter-jovevenyek-es-zsellerekegy-bibliai-fogalompar-nyomaban/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Vallasek Júlia: Báránysült És Rebarbara &#8211; Jane Austen levelezése elé</title>
		<link>http://www.holmi.org/2006/07/vallasek-julia-baranysult-es-rebarbara-jane-austen-levelezese-ele</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2006/07/vallasek-julia-baranysult-es-rebarbara-jane-austen-levelezese-ele#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 01 Jul 2006 18:44:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Jane Austen</category><category>Vallasek Júlia</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/?p=290</guid>
		<description><![CDATA[ Vallasek Júlia
&#160;
BÁRÁNYSÜLT ÉS REBARBARA 
Jane Austen levelezése elé 


 Az, aki kizárólag az alkotó elme lenyomatát keresi Jane Austen leveleiben, óhatatlanul ugyanazt a csalódást fogja érezni, amelynek az író számos unokahúgának egyike, Caroline Austen is hangot adott: „Az általam látott levelek között egy sincs olyan, amely a közönség számára érdekes lenne. Jól megírt levelek, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2006/07/vallasek-julia-baranysult-es-rebarbara-jane-austen-levelezese-ele/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Fodor Géza: Shakespeare Hamlet-&#8222;Film&#8221;</title>
		<link>http://www.holmi.org/2005/12/fodor-geza-shakespeare-hamlet-film-je-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2005/12/fodor-geza-shakespeare-hamlet-film-je-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Dec 2005 18:55:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Fodor Géza</category><category>William Shakespeare</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2005/12/fodor-geza-shakespeare-hamlet-film-je-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Fodor Géza SHAKESPEARE HAMLET-„FILM”-JE      Általános tudnivalók Shakespeare-ről című 1954-es esszéjében Füst Milán élvezetesen leírja, hogy miként ébredt rá rajongott Shakespeare-je úgynevezett nagy gyengéire: „Már kívülről tudtam Hamletet és Leart (ezekből nem egy részletet eredetiben is) – tán harmincéves lehettem, mikor nem a szívem, de az eszem kérdéseket kezdett feltenni, hogy hát [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2005/12/fodor-geza-shakespeare-hamlet-film-je-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Balázs Zoltán: &#8222;A Vihar&#8221;: Az Erkölcsi Személyiség Drámája</title>
		<link>http://www.holmi.org/2005/12/balazs-zoltan-a-vihar-az-erkolcsi-szemelyiseg-dramaja1-irodalom</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2005/12/balazs-zoltan-a-vihar-az-erkolcsi-szemelyiseg-dramaja1-irodalom#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Dec 2005 18:54:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Balázs Zoltán</category><category>utópia</category><category>William Shakespeare</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2005/12/balazs-zoltan-a-vihar-az-erkolcsi-szemelyiseg-dramaja1-irodalom</guid>
		<description><![CDATA[ Balázs Zoltán
„A VIHAR”: AZ ERKÖLCSI SZEMÉLYISÉG DRÁMÁJA1




I. Bevezetés 

A vihar, William Shakespeare utolsó befejezett, teljességgel saját munkája mindig is roppant népszerű, látványos és az állandóan újraértelmezett darabok közé tartozik. Különösen az teszi elgondolkodtatóvá, hogy lehetetlen egyetlen alapkonfliktusra visszavezetni, tehát igencsak tág tere van a különböző átfogó értelmezéseknek; jóformán nincs is cselekménye, tehát a szerző [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2005/12/balazs-zoltan-a-vihar-az-erkolcsi-szemelyiseg-dramaja1-irodalom/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Géher István: A Magyar &#8222;Hamlet&#8221;: Arany János furcsa Álcája</title>
		<link>http://www.holmi.org/2005/12/geher-istvan-a-magyar-hamlet-arany-janosfurcsa-alcaja-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2005/12/geher-istvan-a-magyar-hamlet-arany-janosfurcsa-alcaja-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Dec 2005 18:53:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Arany János</category><category>Géher István</category><category>William Shakespeare</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2005/12/geher-istvan-a-magyar-hamlet-arany-janosfurcsa-alcaja-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Géher István
A MAGYAR „HAMLET”: ARANY JÁNOS FURCSA ÁLCÁJA 

 Shakespeare Hamlet-je magyarul nekem az Arany Jánosé.1 Magától értetődően és meg-megújuló meglepetésként. Bár tudományos évtizedeim során „véremmé tanultam”2 az angolt, a magyar szöveg mégis úgy kering emlékezetemben és képzeletemben, mintha nem is műfordítás volna, hanem valami titokzatos illetőségű eredeti mű. Amely éppannyira modern, mint amennyire történelmi, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2005/12/geher-istvan-a-magyar-hamlet-arany-janosfurcsa-alcaja-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Beke József: Nagykőrös Hatása Arany János Nyelvére</title>
		<link>http://www.holmi.org/2005/12/beke-jozsef-nagykoros-hatasa-arany-janos-nyelvere-jegyzetek</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2005/12/beke-jozsef-nagykoros-hatasa-arany-janos-nyelvere-jegyzetek#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 01 Dec 2005 18:52:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Arany János</category><category>Beke József</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2005/12/beke-jozsef-nagykoros-hatasa-arany-janos-nyelvere-jegyzetek</guid>
		<description><![CDATA[ Beke József
&#160;
NAGYKŐRÖS HATÁSA ARANY JÁNOS NYELVÉRE 

 Mint tősgyökeres nagykőrösit mindig foglalkoztatott, hogy a városunkban majd’ egész évtizedig tanárkodó és alkotó nagy költő hogyan élte itt életét, miként kapcsolódott ide. Gyerekkoromban szívesen és különös érzésekkel üldögéltem a Hősök terének kőpadján, amely Arany egyik lakóházának (szó szerint is) hűlt helyét jelölte, megnézegettem többi lakásának emléktábláit [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2005/12/beke-jozsef-nagykoros-hatasa-arany-janos-nyelvere-jegyzetek/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Vörös István: Mikor Olvas Az Ember?</title>
		<link>http://www.holmi.org/2005/07/voros-istvan-mikor-olvas-az-ember</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2005/07/voros-istvan-mikor-olvas-az-ember#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Jul 2005 18:51:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Legfrissebb]]></category>
		<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Mándy Iván</category><category>Vörös István</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2005/07/voros-istvan-mikor-olvas-az-ember</guid>
		<description><![CDATA[ • Fővárosi térzene •

 Vörös István
MIKOR OLVAS AZ EMBER? 

Mándy Iván Budapestjét járva 



 Budapest nem létezik. Mándy Iván Budapestje létezett.
 A mai Budapest nem létezik. Mándy Iván Budapestje volt az utolsó, ami még létezett.
 Mért van az, hogy nem létezik egy város, mikor a házai állnak, a villamosai közlekednek, a lakói laknak, a [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2005/07/voros-istvan-mikor-olvas-az-ember/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Voigt Vilmos: A Giccs Tárgya</title>
		<link>http://www.holmi.org/2005/05/voigt-vilmos-a-giccs-targya</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2005/05/voigt-vilmos-a-giccs-targya#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 01 May 2005 18:49:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Voigt Vilmos</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2005/05/voigt-vilmos-a-giccs-targya</guid>
		<description><![CDATA[ Voigt Vilmos A GICCS TÁRGYA      Minthogy nálunk is voltaképpen mindenki használja a „giccs” szót, ennek közismerten nehezen meghatározható volta ellenére azt legalábbis sejthetjük, milyen fogalmi-értékelő rendszerben helyezhetjük el az ide sorolható tárgyakat vagy jelenségeket. Úgy látjuk, az ilyen közismert meghatározások-elhatárolások jószerivel indokolhatók is. A következőkben a giccs tárgyával kívánunk foglalkozni, mégpedig [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2005/05/voigt-vilmos-a-giccs-targya/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Valachi Anna: Egy Tabu Föltárulkozása</title>
		<link>http://www.holmi.org/2005/04/valachi-anna-egy-tabu-foltarulkozasa</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2005/04/valachi-anna-egy-tabu-foltarulkozasa#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Apr 2005 18:51:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>Illyés Gyula</category><category>József Attila</category><category>Kozmutza Flóra</category><category>Valachi Anna</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2005/04/valachi-anna-egy-tabu-foltarulkozasa</guid>
		<description><![CDATA[ Valachi Anna
Egy tabu föltárulkozása



József Attila, Illyés Gyula és a közös múzsa, Flóra kapcsolata



„Ha lesz még figyelem száz év múlva is erre a korra, 
 akkor fog derengeni (nagyjából) az igazság.”

(Illyés Gyula naplójegyzete, 1976. február 4-én) 

 Mindmáig óvatosan kerülgetett irodalomtörténeti téma – szinte tabu – volt József Attila, Illyés Gyula és Kozmutza Flóra kapcsolata. Vajon [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2005/04/valachi-anna-egy-tabu-foltarulkozasa/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Tverdota György: Harmatocska</title>
		<link>http://www.holmi.org/2005/04/tverdota-gyorgy-harmatocska</link>
		<comments>http://www.holmi.org/2005/04/tverdota-gyorgy-harmatocska#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Apr 2005 18:48:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>szabolcs</dc:creator>
				<category><![CDATA[Tanulmány]]></category>
<category>József Attila</category><category>Tverdota György</category>
		<guid isPermaLink="false">http://www.holmi.org/2005/04/tverdota-gyorgy-harmatocska</guid>
		<description><![CDATA[ Tverdota György
&#160;
HARMATOCSKA




 A vers születéséről rendelkezünk szemtanúi vallomással. Németh Andor is, felesége is beszámol az esetről. Németh Andorné így: „Volt úgy, hogy nem maradtunk a Japánban. Egy tavaszi vasárnap délután elhatároztuk, hogy egészséges életet élünk, sétálunk egy nagyot. Gyalog mentünk át Budára, a Lánchídon keresztül. De a nagy sétából amit tervbe vettünk, csak ennyi [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.holmi.org/2005/04/tverdota-gyorgy-harmatocska/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
