Otoniel Guevara
ÉGI
Tatiana Sledzinskinek
Rendben: csapjuk be magunkat:
Gyűjtsünk ruhát a mezítlábasoknak
Műveljük kertjeinket és magunkat
Feltétel nélküli legyen szerelmünk
Inkább ne kaparjuk el félelmeinket
Higgyünk a szűzben és a hazában
Áldozzuk életünket felebarátainkért
Legyünk olyanok mint Che mint Jézus vagy a Démon:
Bármiféle reménytől émelygő angyalok
MACSKA
Két hold közt botorkáló részeges.
Vallása egyszerű: vissza – soha.
Ördög veje, antenna a tetőn,
árnyék, amely ott születik, ahol meghal a hit.
Örökös rabja a simogatásnak:
valaki hét kötetben elmondta életét.
Azóta macskák hullanak az égből,
fenségesek, pimaszak és mindig talpra esnek.
Azóta morog-nyávog a szabadság,
merev állkapcsai közt ott a szerelem.
VIRTUÁLIS VALÓSÁG
már elmúlt az idő mikor vártuk az eljövendőt
a kiskölykök profi stukkeresek
a patkányok belesápadnak a rémületbe
ha a csórók bűze megcsapja őket
inkontinens öregember a tél
van otthon egy kutyám
na ő se megy el szavazni
SEPRŰK PRÉDÁJA
mint egy szemétkupac
mely ellenáll a seprűk rohamának
úgy élsz zugaimban
egy nap majd összedől a ház aki vagyok
és csak te maradsz
– mint felgyülemlett csillogó por –
te kis szemét