Rába György
A TIZENKILENCEDIK SZÁZAD CSELEI
A tizenkilencedik elhajózott
búcsúkendő leng a zsalu kizárta
köd mögött alélt megfigyelések
akkor voltak kire s voltak mire
szertartásokra érdemes napok
fölszakajtózva dohos pincemélyből
a kandallónál deret izzadó
tuskók éjszakai jóakaróul
zománcos kancsóban bádoglavórhoz
meglangyosodni odakészített víz
gyarló sorsunk parányi cselei
ráolvasás törékeny lét nyugodj meg
míg az örökmozgó fortélyos elme
játékokat a huszadikra érlelt
addig holdas sík farkasvonítással
padlás nyest ropogtatásával ajzott
magas szobákat kályha tetejéről
sült alma szaga illatozta be
vesztegethetne ez a kéz kezet
rázó század hősi halottakat
gyászolt még legfelső istencsapásul
tömegsírokról semmit sem tudott
bár maradhattál volna még te nyájas
de téged már szeneskazánjaid
fűtöttek indulásra ég veled
barbár utódod is lódul világgá
mi következhet még utána
CAPRICCIO
Cserkésző tekintet
csupa ajándék
csupa karácsony
hivatlan vendég
keze nem üres
csupa váratlan
meghökkentő alakban
nem gondolta volna
nem számított rosszabbra
nem számított jobbra
csupa ajándék
csupa karácsony
ez az egész játék
*
Névsor a végtelenbe
fölnézett nevek
imák foglalatából
kiperegtetek
jeles ólomkatonák
ész szív bajnokai
és két kézre vívók
szilveszterkor belőletek
öntöttek figurát
gyalogjáró lelkek
*
Mondd hogy bűvölet
mondd igézet
nekem és neked
gyógyfüvekből főzet
látatlan mögötte
valamiféle mester
talán romlásul
talán épülésül
álmában kiötölte
ébren megtagadta
türelmesen kivárjuk
estére holnapra
*
Ez és ez
kell-e bármi ige
sorsdöntő beszédhez
a folyónak kell-e
a víz sodrásának
keszeg compó cselle
földtestben lüktetni
harsogni duruzsolni
higgye ő az aki
nyájas dajkanótát
átokkal cserélgetve
nem használja a szótárt
-hoz -hez -höz
*
Mára megszabadultam
a tegnapi naptól
ami lehet abból
attól is mi soha
hátam mögött
Kelemen kőműves
javában működött
szemem láttára tesz-vesz
tíz ujj amire látok
firtathatom nem tudom
ellenséget barátot
rombol-e épít-e