HOLMI.org | A Holmi internetes változata |
Mihent az Írók nyomtatásba egy egész nemzet elöt el kezdenek egymással vetélkedni, azonnal meg indul a szép elmélkedés...
Horváth Elemér
KIEGYEZÉS
aki nincs ellenünk az velünk van
örült az új rend a kádári tettnek
fecerunt magnum áldomás az üres
kondér fülei még ma is csepegnek
fél évszázadig folyt a dáridó
útlevél gallus kölni és konyak
végül a legkonokabb welszi bárdok is
benyújtották számlájukat
megalkudni a lehetővel
a kiegyezés már-már időtlen
boldog volt aki mehetett
kiskabátban és félcipőben
HONFOGLALÁS
az ifjúság elhagyja az országot
genfben mérnök vagy londonban tanár
s ha évente nyaralni hazajár
nem bánja már hogy lakóhelyet váltott
nincsenek már tiltott disszidálások
mindenfelé nyitott a láthatár
kihűlt síroknak fordítanak hátat
a távozók s honfoglaló románnak
a mutatók változatlanul járnak
örök idő szerint amíg megáll
a rejtelmes rugó amitől a halál
új életbe átjáróház csak
az utolsó nagy apokrif madárhad
elzengte végső búcsukórusát
az ifjúság elhagyja az országot
tél van és csend és hó hallucinálok
EGYENES ÚT
nem szórt szét bennünket összekötött
s erősebben mint hazai bilincs
bölcső himnusz szózat vér sírhalom
tehette volna vénülő barátaim
kik éltek még londonban párisban vagy szegeden
menjünk tovább ahogy fiatalon
s ahogy talán egy nagy marokszedő
tette velünk kalász kéve kepe
menjünk tovább jóllehet késő már
fáradt a test s a gyönge lélek is
meg-megborzong végtelen ég alatt
együtt egyedül változatlanul
ahová indultunk túl minden nyugati
csillag fürdőjén amíg meghalok
