HOLMI.org | A Holmi internetes változata |
Mihent az Írók nyomtatásba egy egész nemzet elöt el kezdenek egymással vetélkedni, azonnal meg indul a szép elmélkedés...
Kovács András Ferenc
ADY SZELLEME SZÓLNA
Hát ahogy csúfabb csodák jönnek,
Úgy írtam újra hitvány könyvet.
Ezt sem magamnak, s mégse másnak:
Csodátlan, szép önáltatásnak.
Nem harcnak, sem zsarolt békének:
Énekeim halott énjének.
Hadd tudja, lássa, vélje, higgye:
Tört sorsa sorsok legszebbikje.
S ez a világ végső okosság,
Ha poéták még fölfokozzák.
Talán másnak s fonák maguknak:
Új kort csak agg csodák hazudnak.
Jönnek trendjei micsodáknak,
S kicsodák, kiket bizton látnak.
Mindszentek jönnek, törnek, jönnek,
De hitek s könyvek elköszönnek.
ÜBERALLESBADENI NYELVTANÁSZOK
Ad nótám: „Még éneklünk, Cezarománia!”
Egy igaz nagyváradinak,
s tán valódibb vásárhelyinek:
Gáspárik Attila színész úrnak
küldöm elszántan, kész kabaréként!
A nyelv az Antikrisztusé:
Kinyilatkoztat, karba zeng!
S benyal megannyi friss Fouché:
A szó korrekt, a kor passzent,
A korpa szent.
Disznók elé a drága nyelv
Szétszóratik, mint pörge gyöngy!
A textus újra rágva nyelt:
Kitart a szó, a több pörönty,
A hős göröngy.
Közszájon forg a nyelvi gép:
Leszófajozgat, csak privát...
Strapál életre kelt igét:
Kvád vadrigót, gót kvadrigát!
Nincs elvi gát.
Szólít a szomjú borjuszáj:
Fenét lehel, s nem énekel.
Muszájtalan forr kormuszáj:
Mené, tekel, mené, tekel...
Mennétek el.
Aszály a száj, habog-hebeg,
De nyelvbe bűnt csak ő marat!
Ha szól papod, csapod csepeg:
A víz szakad, s a cső marad.
A cső marad.
A szó kiszáll, mint zebrapinty:
Nem töpreng, nem henyél, hanem
Nyelvével bármit megtapinty,
Hiszen nyelvében él a nem...
Ha kell, ha nem.
