Tőzsér Árpád

MIT TEGYÜNK

Mit tegyünk?! Az ember csak ilyen,
él, s nem okul, okokhoz nem okos,
nem érti: ha teste lebillen
pántjáról, ha belészel Atroposz,
mi az ok s mi a cél? Az ének
ok-os lét, az okozat a jelen:
írsz – vagy! Viszont jövőd-reményed
ez ok-láncban nem releváns elem.

Ok-lánc?, lánc?, na ne!, nyűtt fonál tán,
vén Klóthók fonták guzsalyaikon
nagy, falusi telek beálltán
(ma megannyi elfeketült ikon).
Krákogtak, ráköptek a kócra,
s pörgött orsójuk szörnyűségesen. –
S mi az én okom? Jön az óra,
s antik toposz(ok)ban is szétesem.