Rába György

A SZÉKEK

Mintha a székek beszélnének
hiszen ölükben sokan ültek
harsogtak handabandáztak
a besüppedt ülőke tanúskodik
a támlát olykor megragadták
fölemelték a bútordarabot
előbb békések fenyegettek
akadt aki csépelt vele
más a széklábban jobb belátást
neszelt és tőből kicsavarva
igyekezett társát meggyőzni
még közéleti színtéren is
hallgatag tárgyak körülöttünk
mozgalmas idők résztvevői
meghalljuk-e vallomásukat
a bajszukat összeakasztók
némán tanító krónikáját
mi akik csöndben ücsörgünk
igricei a múlt napoknak
kávénkban a cukrot kavarva