Czilczer Olga

MONDJAK IGENT

Nyakláncom egy gyöngyszeme
ez a nap állunk az anyakönyvvezető
előtt aki barátként hosszasan szólván
lelkünkre az iskolapadnál kezdi
várom mikor jutunk a pillanat
csillanásáig gyűrűt aki húz
ujjamra nem látom kicsoda
most már mehetek mögöttem
az ünneplő falak az élet előttem
nem a beszéd még korántsem
ért véget párrá avatásunk
a személyes névmások holnapi lecke
én és te aki máris ő a harangzúgás
ami még hátravan mi az itt
a nyakamban mennyi idegen
történet csörrenés reggelre
ébredések estére csöndesülések
mondjak igent a csillogásra