Acsai Roland

NYÍRFA, HALÁSZSAS

Felborzolja a leveleit,
Mintha tollait borzolná –

Halászsassá változik
A nyírfa.

Fehér csüdje, fehér begye
Világít, akár éjszakánként

A völgybeli templom.
Szeme sárga hold:

Amikor kinyitja, megtelik,
Ha lehunyja, elfogy.

Észrevétlen, mint a felejtés,
Elrugaszkodik.

Kirepül a fjord fölé,
És lecsap. Nem véti el.

Zsákmányával – önmagával –
Karmai közt visszarepül.

Nyírfává változik újra,
De törzsének belsejében

Tovább gyűrűzik a fjord vize, évszázadig.