Markó Béla

CITERÁS TÜCSKÖK

Citerás tücskök, cimbalmos kabócák
egyként húzzák görögnek, nem görögnek,
és elmúló hazáddal egybekötnek,
bár más az ég, s másak a levélformák

a más formájú fákon, de a tücskök
azt zengik itt is: csak a cirpelésben
lehetsz te otthon, egy-egy cirrenésben,
ahogy hullatják az apró ezüstöt

a hullámokkal küszködő homokra
s a fényben fürdőző kagylóromokra,
mert ebben az örök kabócazajban,

mindent elborító tücsökrobajban
átfordul lelked lassan ógörögre,
szól a zene, s te hallgatsz mindörökre.