Darvasi László

A MAGYAR ÍRÓ TÁMOGATÁSA

(Az irodalom ellenségei)

A magyar író életét támogatták sváb, szász, sokféle szláv, román, francia, spanyol, zsidó, itáliai, hanti, mansi és egyéb földekről származó élveteg, szorgalmas, szószátyár és hallgatag ősei.
A magyar írót cigány ősei is támogatták.
A magyar írót támogatta pogány, kálvinista, pápista, hugenotta, baptista, anabaptista, valamint izraelita vallású rokonsága, s ők mind megvitatták a támogatás mértékét, módját, idejét, formáját, különbnél különb lehetőségeit, minek következtében Feldenstein rabbi sértődötten elrohant Vecsés irányába, és azóta senki sem látta.

„Tisztelt Kuratórium, mint azt megtudtam, a napokban végre megtörténik a Teremtés oly régen – és persze joggal – várt eseménye. Az emberiség – azon belül a magyarság – szempontjából oly releváns pillanatoknak a megörökítéséhez kérek alkotói támogatást, mind havi, mind egyszeri térítés formájában, maradok tisztelettel, sk., a magyar író.”

Amikor a magyar író támogatásért folyamodik, magától értetődően a kérelem jellege dönti el annak stílusát, hangnemét, a kérelmező mondatok természetét. Szerelmi támogatás reményének esetén a stílus fennkölt, érzékeny, távlatos. Virágcsokor mögül szaval, azt hiszi, így titokzatosabb. S mintha bármilyen megoldás érdekelné, holott a magyar írónak ilyenkor – tehát szerelmi esetben is – minden kell. Aztán persze lábjegyzetekkel is beéri. Ez a helyzet nem tart tűrhetetlenül sokáig, mert a magyar író elhalálozik vagy újranősül. Pénzadományok, ösztöndíjak, egyéb értékek óhajtása esetén a magyar író hangja éppúgy elvékonyodik, mint bármely más embertársának a hangja. Aki kér, vékonyabb. Aki ad, vastagabb.
Szépen csillogó kitüntetések kérésekor a magyar író hangja feszült (már régen meg kellett volna kapnia az illető érdemérmet), máskor sértett (az adományozót megalázó módon figyelmeztetnie kell), megint máskor kifejezetten kétségbeesett (a rettenetes telefonszámlát is neki kell fizetnie, amely abból a több száz hívásból fakad, amikor a többi írót, a többi kurátort, illetve a magyar népet igyekezett rávenni, hogy támogassák az ő kitüntetését).

„Tisztelt Kuratórium, nyomorúságos állapotok és rendkívüli nehézségek között dolgozom! Amint azt Önök is tudják, a Teremtés, illetve a Teremtő, aki ezt az oly régen várt eseménysort kigondolta, végrehajtotta és felügyelte, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Amennyiben a Tisztelt Kuratórium támogatásra méltónak talál, szerény eszközeimmel igyekszem őt korrigálni, ha pedig ez lehetetlen, újra megalkotni a világot. Maradok tisztelettel, sk., magyar író.”

A magyar írót regényének és számos verseskötetének megírásakor támogatta materializmus, ateizmus, idealizmus, az Isten, a jóság, a gonoszság, a hét főbűn. A magyar írót odaadóan és pillanatra sem szűnően, máskor gyengéden, elementárisan, anyaian, zsarnokian, kacagtatóan, vacogtatóan, elementárisan vagy futólag, de támogatta és támogatta a halálfélelem.

„Tisztelt Kuratórium, félek. Maradok tisztelettel, sk., magyar író.”

A magyar író öltözködését támogatta Magyar Királyi Törvényszék, az Államvédelmi Hatóság, a Politikai Nyomozó Főhatóság, dr. Vida Ferenc elvtárs, tanácsvezető bíró, a magyar író felesége, a magyar író férje, a lakógyűlés, az utca, a nép, a nemzet, továbbá az 1944-es esztendő április havában meghozott, sárga csillag viselésére kötelező rendelet.

„Újból arra kérem a Tisztelt Kuratóriumot, hogy támogasson a hazám. A népem. A nemzetem. Maradok tisztelettel, sk., magyar író.”

A magyar író szélsőséges viselkedését, különös szokásait és döntéseit támogatta a Valeriána, az ópium, a morfium, a koffein, a koleszterin, az Einstand, a bitó, az akasztófa, a kard, a pika, az ágyúgolyó, a puskagolyó, a puskatus, a Magyar Államvasutak, Tokaj, Villány és Szekszárd történelmi borvidékei, a Magyar Országos Söripari Vállalat és a többemeletnyi, csábító, személyre szabott mélység.

„Tisztelt Kuratórium, műveim szempontjából föltétlenül meg kellene ismernem a francia konyhák kifinomult világát, a Riviérát, az Escorialt, Velencét, Rómát, Párizst, Zürichet, Bécset, Berlint és a Towert – utóbbira elég egy esős vasárnap délelőtt –, a brazil őserdők világát, az orosz tajgát, a fiúkollégiumok világát, a vándorszínészszekerek nyikorgását, a Mont Blanc csúcsát, a nőt, a férfit, a szerelmet, a halált.”

„Tisztelt Kuratórium, nagyon félek! Maradok tisztelettel, sk.”

A magyar írót a többi magyar író is támogatja. Magyarországon, illetve a világon szinte megszámlálhatatlan magyar író él. A magyar író definiálása nem kevés gondot okoz a magyar írókra szakosodott tudósoknak, mert ahhoz, hogy valaki – én, te, ő, az édesanyánk, apánk, a kishúgunk – magyar író legyen, nem elengedhetetlen követelmény az irodalomhoz való érzék, egyáltalán az alkotás, az írás. A magyar írót tehát támogatja a többi titokzatos és definiálhatatlan, sikeres és még sikeresebb magyar író, mert folyamatos késztetést és kihívást jelent, hogy náluk jobbat kell írni – akkor is, ha nem írnak –, mert náluk sikeresebbet kell írni – akkor is, ha a kutya se tud róluk.

„Tisztelt Kuratórium, nagyon kérem, ne zavarjanak, írok! Sk., magyar író.”

Feldenstein rabbi egyszer megkérdezte a gyülekezetet, vajon ki támogatja a magyar írót, amikor ő a saját főztjét eszi.
Roth mészáros azt felelte, hogy egye csak meg, amit főzött, mert ő aztán biztosan nem támogatja.
Mire Keller korcsmáros bólintott, hogy ő sem.
Mire Lelovits sakter is megszólalt, ő sem, ő sem.
Erre aztán nagyot kacagott Feldenstein rabbi, hogy erről lenne szó, mert bizony a ma-
gyar írót még a saját főztje sem biztos, hogy támogatja!

A magyar író szívszorító és az utókor számára számtalan tanulsággal szolgáló szerelmi életét támogatta – éppenséggel 1583-ban – egy megerőszakolandó szépséges zólyomi polgárasszony, támogatta továbbá Vajda Julianna Lilla, Sárvári Anna színésznő, a szeptember hónap végének melankolikus hangulata, Kratochwill Georgina, Fröhlich Brúnó, Boncza Berta, Tanner Ilona, a Trepomena pallidium elnevezésű baktérium, Prohászka Ottokár püspök idevágó véleménye, Spiegler Bella, Várady Gyula szállodaigazgató és neje, Várady Gyuláné, nem kevésbé bakfiskorú leánygyermekük Várady Rózsa Zsuzsa, továbbá Démusz Ella, Vágó Márta, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra gyógypedagógus, valamint egy másik magyar író felesége, jelesül Karinthy Frigyesné Böhm Aranka, aztán az úgynevezett harmadik zsidótörvény, az 1941: XV. tc., amennyiben – többek között – megtiltotta az úgynevezett vegyes házasságokat, illetve a zsidók és nem zsidók közötti nemi kapcsolatok abszolválását, úgymint a csókot, a simogatást, a testtagok ösz-
szedörzsölését, a pettinget, a coitust, az ölelést, az ölelést.
A magyar író nemi életét támogatta az 1951. évi 9. tvr., amely Anyasági Érdemrend adományozása, valamint a sokgyermekes anyák jutalmazásának tárgyában született. A magyar írók szerelmi életét támogatta Bíró Károlyné született Ratkó Anna textilmunkás, agitátor és miniszter.
Boldogult ifjúkorában s aztán még igen sokáig a magyar író magától értetődően bírta a szavak támogatását. Aztán a helyzet megváltozott. Ősz lett a nyelvben, hideg szelek fújtak a papírlapok fölött. Az a megszámlálhatatlan részvétlen, hiábavaló, elpergő, semmibe hulló szó, szó, szó.
A magyar írót támogatta báró Hatvany Lajos, Makai Ödön, Aczél György, Soros György és Vendelin pincér.
A magyar író munkásságát támogatta az idegenszívűség, a homoszexualitás és a hazaárulás.
A magyar író munkásságát a legnehezebb helyzetekben is támogatta az emberi butaság.
A magyar írót támogatta a magyar nép kenyere.
A magyar írót támogatta a francia croissant, a bajor péksütemény, a bécsi kifli, a berlini kuglóf, a saslik, a hamburger, a bolognai makaróni, a brindzás tészta, a knédli, a scsí, a kebab.
Hogy a magyar író kulturáltan tölthesse el a szabadidejét, támogatta a magyar történelem, azon belül is a magyar nép megannyi forradalma és szabadságharca, az első és a második világháború, Kufstein, Theresienstadt és Josephstadt festői vidékei, a Margitsziget, Szibéria, a budai Tabán, a Balaton, a Don-kanyar festői vidéke, Os´wiècim, az Andrássy út 60-as számú épülete, a hangulatos hortobágyi munkatábor, a szegedi Csillag börtön.
A magyar író utazását a magyar királyi csendőrség segítette.
Szurkoljunk együtt a magyar írónak!
A magyar író temetését támogatta a Magyar Királyság, a Magyar Népköztársaság, a Magyar Köztársaság.

„Tisztelt Kuratórium, a közeljövőben esedékes feltámadásom végett kérem temetésem későbbi, meg nem jelölt időpontra való elhalasztását!
Maradok tisztelettel, sk., magyar író.”