Rába György

A LYUKAS TENYERŰ

Hol a büszkeség aranygyűrűje
mikor vesztettem el s miért
hát a még tündöklőbb önbizalom
s telivére nekirugaszkodás
ha lábát törte milyen akadályon
megtölthető így kárvallással
akár egy tágas palota
és még amiről halkan szólnék
vagy csak magamba fojtva
epés irigykedés
fűtőanyaga olykor haladásnak
számon kívül maradtak a dzsinnek
kezén tengődnek tán el is enyésznek
micsoda aranycsináló bővelkedés
rá a létige múlt ideje szabva
legalább a veszteséglistán
ínyenckedhetem borzonghatok is
az emberi hajlam kiáradásán
s az emberen túli erőkön