Finy Alexandra

A JÓ TANULÓ MINDENÉRT FELEL

Aztán bevallottam, hogy a derékszöget
és a háromszöget metsző egyenesek
kiszámolását sem tudom.
Kiderült, hogy a konkáv és a konvex
közötti különbségekre sem emlékszem:
csak azt motyogtam, hogy valaki kerget valakit
a síkidomon belül és az egyikben megtalálja.
Elbújni nem lehet, úgyis kifárad.
Beismertem, hogy öltem macskát,
madarat, kisebbfajta és nagyobbfajta hüllőket,
az ízeltlábúakat ezrével tapostam,
és szisztematikusan vadásztam
a hangyabolyokra, hogy szétrúghassam
a trapéz formájú tömegszállást.
Végül szóltam a csonkolt tündérekről és manókról,
hogy levágtam háromszög alakú fülük hegyét,
mert nem bírtam elviselni a geometrikus
formák szögletes tereit. Bevallottam, hogy a törpék
tömpe ujjbegyéről a téglalap alakú körmöt is
lefeszíteném, de már nincsenek törpék Budapesten.

Később ezerszer átgondoltam a kiegészítést.
Hogy beszélhettem volna sinus és cosinus
görbékről és a függvényekről, akiket megszelídítettem.
Ha tudtam volna a saját ritmusomban beszélni,
akkor kiderült volna, hogy egy pegazust megtanítottam
repülni és három aranyhalat is visszaengedtem
a tengerbe, mert olyan szépen csillogtak.
És nem kívántam semmit, csak jó utat nekik.
Talán az is kiderült volna, hogy egy körúti beteg
boszorkányt hét napig ápoltam, pedig tudtam, hogy
akár manóvá, tündérré, hüllővé, hangyabollyá
vagy akár tömpe ujjbegyű törpévé is át tudna változtatni.