G. István László

KUKA

 

 

A teletömött kuka

tetején ragad a tej,

várom, hogy hozzám érjenek.

 

Felkutathatatlanul

felgyülemlett bennem

a sok szeretet.

 

Ha felnyitsz, túlbuggyan

a peremen a meggylé, a csikk,

ha rám nyomod a tetőt,

áldani foglak érte.

Alszom egy kicsit.

 

 

 

 

NŐI PORTRÉ

 

Úgy nézett rám, ahogy a szivacs

kifacsaráskor veszti a vizet.

Hamar elfáradt.

 

Fölhúzta ajkát, fogát mintha

gumiból lenne, gyűrte a nyelve.

Kettéharapott valamit,

nem mintha érdekelne.

 

Mosolygása, mint a part

fövenyén a homokos csík –

arcomra száradt.