Mesterházi Mónika

VIZEK

Lassú növényektől sötétzöld
olasz folyók
Verona köveken bukdácsoló
opálüvegkék vize
a Comói-tó amely magába nyelte
a nagy fekete hegyeket
nem sokkal messzebb
lombosabb tükrű társa
titok nélküli hullámos homokpart
és lagúnás tengervilág
éjjel a tenger oldalt rohanó
menyétfutású fehér hullámai
az édes ízű Balaton
fehér és zöld vad hegyi patakok
a talajt fénylő szakállá mosó
tufás vízfolyás
a selymes zöldesbarna Duna
és mennyi csempés uszoda
mennyi vízpart őrzi és
értelmezi tekintetem
hány kilométert leúsztam
hogy nyugvópontra érjek