Falcsik Mária

ARSPO. BREVIS

nekem szabadság kellene a dalhoz
de épp a daltól nem vagyok szabad
a költő óh elébb csak jár a szája
még bárki úr talárját megcibálja
fennen kötekszik csipked és kacag
mígnem egy szép nap elszorul a szíve
és megfakul a boldog öntudat
és odalesz a fess betyáros póz is
és nem gúnyolja többé megbízóit
mert tudja már hogy miféle urak