Csengery Kristóf

A MEGÍRT HOLD

A hold sohasem érdekes – de ha
megírják, az más. Az nem ő maga.

Az én holdam, a te holdad, a mi
holdunk – ez él, ez hat. Ez valami.

Ne gondold, hogy az számít, ami van:
az részvétlenül és unalmasan

ásít a lét káposztafőzelék-
szagában. A megírt hold soha még

nem volt – de így is több a létező
mintánál: nincs, de elképzelhető

volt, elképzelték, s lett. A sárga folt
ott fönn? Csak azt ne hidd, hogy az a hold.