HUSZONHAT ÚJABB LIMERIK
(Bertók László, Fecske Csaba, Gerle János, Kovács András Ferenc, Kőrizs Imre, Papp Gábor Zsigmond, Szőnyi Ferenc, Tatár Sándor, Timár György, Tóth Krisztina, Vadász Géza, Varró Dániel)

Bertók László

LYUKAS FÖLDRAJZ
(Részletek)

Kaszó

Élt egy nő, lakhelye Kaszó.
Nem volt a kenyere a szó.
Bók, tapi mit sem ért,
rögtön a tárgyra tért:
„Most akkó szerecc vagy baszó?”

Palkonya

Élt egy nő, vén spiné Palkonyán.
Faggatták, mi jön még? Mennyi? Hány?
Mosolygott: „Türelem.
Sose volt tripperem,
s megkaptam életem alkonyán.”

Nagykorpád

Élt egy nő, lakhelye Nagykorpád.
Míg jártál utána, baszott rád.
S mert egyszer nem mentél,
megvárt a keresztnél,
s úgy megvert, eltörött hat bordád.

 

Fecske Csaba

OLIMPOSZI PLETYKA

A csábos istennő, Szemelé
Zeuszt magának kiszemelé.
Héra dörg: „Hetéra,
itt vágyad határa!”

Nem is került többé szem elé…

 

Gerle János

Emese hazája Kenese,
de nem kereste a fene se,
csak ette a penész.
Ennyi az egész?
Hiszen így farkatlan e mese.

 

Kovács András Ferenc

SZEGÉNY IBRAHIM

Volt egy tag, úgy hívták: Ibrahim.
Nem volt a háremben cifra hím,
henye herélt, férj, vő,
csereberélt kéjnő –
tag sem volt… S nem is volt Ibrahim.

KÖZUTÁLAT

Volt egy tag, utálta Apostag.
A bálban sarkára tapostak…
Hét részeg, rút ember,
két pék s egy úthenger –
csak aztán lett tényleg lapos tag.

ANGOL DISZNÓSÁG

Finom hölgy volt a bandzsa Phoebe.
Öt főrend gyakta agyba-főbe…
Felfőtt, s nyögött Phoebe:
„Ön későn jött hőbe!
Ön meg blőd! Ne lanyhulj, na, lődd be!”

KINCSTÁRI HUMORISTA

Bár sótlan, tapsolják Tréfássyt;
humorán honpolgár s nép ásít…
Nyeglén szól, ficsúrin,
s fád is, mint Micsurin,
mikor grúz dísztököt répásít.

 

Kőrizs Imre

Egy delnő, név szerint Aranka,
hajlíthatatlan volt nyaranta.
S azt mondta őszönte:
„Maga nem őszinte!”
De aztán telente nyalatta.

*

Télen még szerettem Ivettem.
Szívemből azóta kivettem.
A teremburája!
A telem bulája
mégiscsak ő volt! Én szivetlen!

 

Papp Gábor Zsigmond

ROBINSON ÉNEKE

Összetehetem a két kezem:
csak biozöldséget étkezem.
De csak heti egyszer
élhetek a szexszel,
mikor elélvezek Pénteken.

 

Szőnyi Ferenc

Egy Miklós, ki inkább Micike
(melle is majdhogynem „cicike”):
„Fiú a jó zsákmány!
jobb az, mint egy zsák lány!” –

rikkant. (Ez hívás vagy licit-e?)

EGY HERMAFRODITÁRA

Van egy „nő”, úgy hívják: Herr Vera.
Kertjében nem nyílik gerbera,
csak vessző (kis helyes),
s lejjebb egy hüvelyes;
álmodból duplán is felver a’.

HOGY VOLT EZ A PUNOKNÁL?

Volt pun kém? Működött pun CIA?
Hány deka volt egy pun uncia?
Szép volt a pun szőnyeg?
S végül: a pun nőnek
pun cicije volt s pun puncija?

 

Tatár Sándor

Kiabálni hallod Grétit.
Éppen most sértették vérig –
„Nyomorult gazember!
hogy felejthette el?!”
„Á, most már valami prémlik…”

*

Egy ravasz öregúr Rigában
elrejtőzött volt egy csigában.
„Hű, milyen szarvakat hordhat!
s mikor költözött be, mondd csak!
Fél éve?” „Á, sokkal rigábban.”

Timár György

Szörnyű egy börtön az Alcatraz,
ott bizony évekig tart a frász:
„Stíröl Juszuf, Ahmed,
jaj, mikor dugnak meg?”

(Akit nem, vidoran farkat ráz.)

*

Mert ifjú s nem épp vak Ármin,
fölizgul szinte akármin.
Kiveri a… láz őt,
ha egy szép csimpánznőt
lát, kinek popsija kármin.

ÓKORI BRITANNIAI TRANSZVESZTITA

SÍRFÖLIRATA

Be kegyetlen istennő Kübelé,
ki velem e csúfságot művelé!
„A here fő vétek!”
– ordított, s nővé tett…
Hogy Zeusz rakná hattyát űbelé!

 

Tóth Krisztina

Van egy nő, a neve Nikolett.
Farkadnak bármikor nekilát.
Múltkor is, mentembe’
mondtam: most nem, nem! – de
végül is igaza neki lett…

*

Dünnyögi Seingalti Jakab:
nő nekem mindig akad!
Nem is kell akarnom,
hüvelyben a kardom,
rozsdától be sose ragad!

*

Van egy úr, kiváló fogász.
Ninc isz ott szírász, nafogász:
„Kisebbet harapjon,
ez már nem a tampon,
ez már a második fogás!”

 

Vadász Géza

HÍMSOVINIZMUS

Dühösen kiáltott Tóni:
„Mér mindig nekem kell tóni?
Ezentúl te tedd be!
Pattanj a nyeregbe!
Te nyögsz, én élvezek…!”
Jó, mi?

 

ELMÉLET

Nagy büszkén dicsekszik Móricka:
„Ott vagyok mindenik jó viccbe’!”
„De ez itt nem vicc: vers!”

S felel: „Hát nem ismersz?
Minden vicc limerik – s fordítva!”

 

Varró Dániel

Könnyűnek látszik a limerik,
de ezt a rímek csak mimelik.
Próbálj csak költeni,
nyelvet fog ölteni,
s nem hódol be, mint egy mameluk.