Kinde Annamária

MAJD EZT DALOLJA A HIÉNA

Hószín hiéna kacag a holdra:
Képzelt múltjait eldalolja.

Fogai közül szitok serceg,
szivárog belőle rögeszme.

Madárcsontváz árnyéka foszlik.
Vitatható lelkét megülték.

Erejét déli tél kiszívta
nem is kérdéses helyzetekben.

Vergődik hasztalan. Nem indul.
Fájdalom, meg sem érkezik már.

Senki kutyája: szél vonyít még.
Ember, állat magába fordul.