Tatár Sándor

UGACC, @!?

Ad notam: …MacIntosh…

Nadály vagyok én, nyű és métely;
gátja vagyok, hogy ésszel érvelj,
megadom mindennapi kergeséged;
arra – teszek róla – nem lesz esélyed,
hogy a jobbik eszedre hallgass,
s rágódom, ha már jött a Barkas,
a fekete, két gyászhuszárral,
egyikük rágózni sem átall…
De rágjanak csak, rágok én is
bármely nagy ember tetemén, és
ott dőzsölök ’baudelaire-i dögben
(félig Hamlettől örököltem);
én ott tenyészek, hol enyész más:
csókom hosszú és – intravénás.
S kunkorgok én minden modemben;
’Symbols’ bugyorban megtalálni engem,
ímél nélkülem el nem hussan;
(v)ér vagyok én a hardver-husban,
viháncolok, ha jő az ENTER
(bár tán tahónak küld egy seggfej) –
éntőlem függnek Megabyte-ok;
rám fenekedni nem ajánlott!
Almában én vagyok a féreg:
Paradicsomkertből almafakéreg –
s még meg is bocsátok azoknak,
kik ezt mondják: Hernyó, csaholj csak!